Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Kovács Dezső: A folyószabályozás feladatai Magyarországon

Kovács D.: A folyószabályozás Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. 137 /. kép. Korszerű folyószabályozási tervezési módszer: kisminta kísérlet a VITUKI-ban a Maros torkolat rendezésére ( Fotó: Török ) 2. kép. Műanyagpaplan földbetonnal töltve folyómeder rézsűburkolatként a csanyteleki partbiztosításnál. Tisza folyó 220 fkm (Fotó: Török) 3. kép. ,,FOK—GÁL"-féle hazai gyártmányú polypropilén műanyagpokróc készítése mederbiztosításhoz a csanyteleki partbiztosításnál. Tisza folyó 224 fkm (Fotó: Vida) országi szakasza a D-i országhatártól Dombrádig duzzasztással befolyásolt folyószakasz lesz. A Tisza szabályozásával foglalkozó szakembereket tehát a duzzasztással befolyásolt folyószakasznak szabályozási problémái izgatják. Hangsúlyoznom kell,hogy nem csupán az úgynevezett, duzzasztott tér vagyis a fel vízi böge értendő a duzzasztással befolyásolt szakasz fogalma alatt, hanem igenis a vízlépcsők alatti szakasz is. A teljes lépcsőzés során feltétlenül, de már most is egységesen kell ezt értelmeznünk. Pl. Kisköre felvíz — Tiszalök alvíz. A problémakör bonyolult. Hazai gyakorlat nincs teljesen csatornázott folyók szabályozására, sok az elméletileg is megoldandó feladat. Külföldi szakirodalom sem adaptálható egyértelműen. Sok kutatási, tervezési, kivitelezési feladatunk kapcsolódik ehhez máris és méginkább kapcsolódik a jövőben. Ezek összhangjának megteremtése, a feladatok végrehajtása nem egyszerű. Sok kérdésre kell választ keresünk. Sorolnám a leglényegesebbet: 1. Vízlépcsők hatása a vízjárásra, a folyó morfológiájára, a meder geometriai viszonyaira, hidraulikai-, hordalék-, jégviszonyokra. 2. A duzzasztás változtatás (vízi erőművek csúcsrajáratása) következtében alvízi és felvízi hirtelen vízszint változás hatása a partokra, a partrongálódások megakadályozására építendő műtípusok megválasztása. 3. A hajózási viszonyok, lehetőségek javulása, az igények fokozódása, az igények kielégítése. Hajózás okozta hullámzás hatása a partokra. A vízi szállítással kapcsolatosan megjegyzem, hogy jelenlegi időben is több a lehetőség mint a tényleges víziszállítás. A probléma elsősorban az el- és hozzáfuvarozás és a kikötők, hajópark területén van. A kisvíz, nagy víz, jeges időszak a néhány kanyarulati sugár korlátai emellett jelentéktelenek. A növekvő és új feladatok a tervezés korszerűsítését és a kivitelezési technológiák módosítását, új anyagok, eszközök alkalmazását igénylik. Egységes általános folyószabályozási tervkészítés módszerének kidolgozása szükséges. Lényeges feltétel a megbízható topográfiai és hidrográfiai alaj). 1975-ben kezdődtek a Tisza legújabb vízrajzi felvételei korszerű módszerekkel. A folyószabályozási kiviteli tervezés módszerének korszerűsítése is szükséges. A kivitelezésnél a gépesítés, új technológiák keresése is szükséges, és a rőzse, valamint kőhelyettesítő anyagok alkalmazására kell törekednünk. Hozzászólásomat összefoglalva ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy a Tisza folyó szabályozásának is új korszakát éljük, amelyben meghatározó a vízlépcsők szerepe. Szinte valamennyi kutatási tervezési, építési, üzemelési feladatunk ehhez kapcsolódik. A folyó csatornázása új helyzetet, új feladatokat és új lehetőségeket teremt. A csongrádi vízlépcső megvalósítása ugyan az előadás által említett 10 esztendős időszak végére esik, Tiszalök és Kisköre azonban már üzemel. A Tisza II. duzzasztási szintjének fokozása várható, Becsej 1976. év végén, 1977 elején üzembe lép. A jövőt tisztán kell látnunk és azt is tudjuk, hogy egy átmeneti időszakhoz igazodva kell rangsorolni összehangoltan a feladatainkat.