Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Kovács Dezső: A folyószabályozás feladatai Magyarországon

128 Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. Kovács D.: A folyószabályozás relatíve alacsonnyá váltak, így rendeltetésüket, a levonuló vizek összefogását már nem teljesítették. A FelsőDuna, hajózási szempontból ismét a Duna legrosszabb gázlós szakasza lettel], A szabályozási munkákat áttekintve megállapítható tehát, hogy azok az 1950-es évekig lényegében a századforduló környékén kialakított koncepciókhoz igazodva kerültek végrehajtásra. Uj szabályozási tervek csak egy-egy rövid folyószakaszra készültek. Az 1950-es évekre kialakult állapotból azonban egyértelműen a következő hasznosítható tapasztalatok vonhatók le: — nem szabad még a legsikeresebben végrehajtott szabályozásokat sem befejezettnek tekinteni, hanem a folyó változásait szem előtt tartva gondoskodni kell annak állandó kiegészítéséről, fenntartásáról, —- a múltban végzett szabályozások és szabályozási művek a jövőbeni szabályozásokhoz is határfeltételt jelentenek. A határfeltételek kötöttségét csak növeli, hogy a folyók mellé mind több vízgazdálkodási létesítmény települ. Az 1950-es évek végére olyan helyzet alakult ki, hogy a szabályozások óta bekövetkezett változások miatt a művek jelentős része hatékonyságát elvesztette, helyreállításuk, fenntartásuk nagymérvű ismétlődő költség ós munkaráfordítást igényelt volna, ami nem állt arányban a szabályozás hatékonyságának növekedésével. Ebben az időszakban már az is nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon jelentős szerepe lesz a folyócsatornázásnak is. A vízhasznosítási igények kielégítéséhez újabb folyami vízlépcsők tervezése indult meg, illetve a Tiszán megépült a Tiszalöki Vízlépcső. Köztudott, hogy a vízlépcsők új feltételeket teremtenek a folyók életében. A csatornázott folyószakaszokon — különösen ha az vízerőhasznosítással is kapcsolódik, nemcsak a vízjárást szabályozzák térben és időben, hanem ezzel párhuzamosan a mederalakításra fordítható energiát is. Ezért más módszereket kell alkalmazni a meder szabályozására, mert a korábbi szabályozási vízszintek, a szabályozási vízhozam és legtöbb esetben a hagyományos szabályozási művek típusai már nem alkalmazhatók. Ezért vetődött fel annak gondolata, hogy a szabályozási terveket a jövőben csatornázott ós csatornázatlan állapotra is kell készíteni azoknál a folyóknál, ahol ilyen jellegű beavatkozásra számítani lehet. A magyarországi folyókon végzett szabályozási munkák jellemzésénél és értékelésénél említést kell tennünk a folyószabályozást végző műszaki szakemberekről is. A két világháború azért is megtörte a folyószabályozás 1. kép. Az egységes főmeder kialakítása keretében partrendezés a Felső-Dunán (Fotó: VÍZIG Győr) CHUMOK 1. ycmpoücmeo őepeaa u oópa3oeaiiue eduHozo ZAueHOK) pycAa na eepxneM JJyuae Bild 1. Uferregulierung im Rahmen der Ausbildung des einheitlichen Flussbettes an der Oberen Donau lendületét, mert számuk jelentősen lecsökkent. Hiányoztak a nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik nyomon követték volna a folyók alakulását, fejlődését, a szabályozások hatását. A folyószabályozás pedig személyi vonatkozásban is folyamatosságot követel. A jelenségeket, hatásokat nem lehet könyvből, vagy íróasztal mellett megtanulni ill. érzékelni. Korszerű folyószabályozást csak a folyót jól ismerő, a feladatra kellően felkészített szakemberektől várhatunk. Az új szabályozási törekvések és a jelenlegi helyzet ismertetése Az 1960-as évek elejére kialakult az az állásfoglalás, hogy a vízgazdálkodás igényeit kielégítő új folyószabályozási elvekre és módszerekre van szükség. Ehhez: — első lépésben folyóink hidrológiai viszonyainak felülvizsgálatát kellett elvégezni arra törekedve, hogy — a szomszédos országok vízigényét is figyelembe véve — meghatározzuk azokat a jellemző hidrológiai mennyiségeket, melyek a jövőbeni szabályozás alapjait képezik, — olyan folyószabályozási koncepciót kell kialakítanunk minden folyóra, ami biztosítani tudja a vizek és a jég kártétel nélküli levezetésén túlmenően a folyó mentén jelentkező különböző vízhasznosítási igények kielégítését is, — az általános szabályozási tervek oly módon készüljenek folvóinkra, hogy figyelembe vegyék a folyócsatornázás lehetőségeit is. Ezeknek az elveknek az érvényesítésével kell elvégezni a szabályozási művek építését. A vázolt feladatok végrehajtásához széleskörű adatgyűjtő és feltáró munka kezdődött csaknem valamennyi jelentősebb folyónkon. Sor került a folyók korszerű vízrajzi felvételére az adatok feldolgozására és a Vízrajzi Atlasz-sorozatok folyamatos kiadására. Értékelésre került a Magyarországon végzett folyószabályozások hatása és összegyűjtötték, rend2. kép. Újszegedi Malina-féle töltésrézsűburkolat (Fotó: Vida) CHUMOK 2. BepeeoyicpenumeAbHoe cnopynceiiue „ MAAUHA" na Tuce 6AU3 Ceeeda Bild 2. Malina-sche Deichböschungsverkleidung