Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Kovács Dezső: A folyószabályozás feladatai Magyarországon

Kovács D.: A folyószabályozás Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. 129 3. kép. tiézsűburkolat Reno matracból Szolnokon a tiszaligeti szakaszon ( Fotó: Török) CHUMOK 3. yicpenMHiie omKOca MumpacuMii ,,Peno" e CoAHOice, yuacmoK Tucameem Hild 3. Böschungsverkleidung mit Reno-Matratzen an der Strecke bei Tiszaliget szereztek a szabályozás során szerzett tapasztalatokat is [2]. A kanyarfejlődés és a szabályozási művek hatásának vizsgálatához kísérleti folyószakaszokat jelöltek ki először a Hernádon, ezt követően a Dunán, majd a Rábán, a Dráván, és az Ipolyon. A kísérleti folyószakaszok, azon túlmenően, hogy lehetőséget adnak a megfelelő szabályozási művek és szabályozási módok kiválasztásához, a folyószabályozást befolyásoló alapjelenségek megfigyelését, a jelenségek közötti kapcsolat meghatározását is elősegítik. A már említett természeti adottságoknak és műszaki-gazdasági igényeknek megfelelően az 1960-as évek elején a Felső-Duna szabályozásához készült új, korszerű koncepció. A szabályozás célja az egységes főmeder kialakítása, a mederemelkedés folyamatának csökkentése, illetve a hajózási és jéglevonulási viszonyok javítása volt. Ez a terv jelentette az első lépést a korszerű folyószabályozás felé [3]. A tervet a Magyar— Csehszlovák Közös Műszaki Bizottság 1963. évi XXIV. ülésszaka tárgyalta és hagyta jóvá. Természetesen ez a terv az évek során további finomításra, módosításra szorult. A tervezésnél szerzett tapasztalatok azonban rámutattak arra, hogy milyen nehézségekkel kell számolni a jövőben a szabályozási tervek készítésénél, illetve melyek azok az alapvető adatgyűjtési és kutatási feladatok, amelyeket a jövőben feltétlen el kell végezni. A felső-dunai vizsgálatok és tervezések elindították azt a kutatási és tervezési folyamatot, melyeknek célja a folyószabályozás tervezéséhez, a meder méretezéséhez szükséges korszerű elméleti és gyakorlati módszerek, méretezési eljárások kialakítása volt., A kutatások, szem előtt tartva a szakágazat célkitűzéseit bebizonyították, hogy a folyószabályozás több tudományág területének eredményeit hasznosítja. A különböző tudományágak, így pl. a hidraulika, hidrológia, morfológia, genetika, hidrometeorológia stb. eredményeinek szintézise adja 4. kép. A dunaföldvári partcsúszás rendezésénél vezetőmű építése (Fotó: VÍZIG Baja) CHUMOK 4. CmpoumeAbcmeo iianpaeAnwiifeeo coopyxccHua na yiacmKe onoA3üHun óepeea eo3Ae JJyiiaífiiAdeapa Bild 4. Bau eines Leitwerks bei der Regelung der Uferrutschung in Dunaföldvár a folyószabályozáshoz szükséges elméleteket, illetve azok gyakorlati alkalmazása jelenti a folyószabályozás korszerű alapelveinek és módszereinek az érvényesülését. A vonatkozó kutatások területe tehát kibővült és szükségessé tette a sokszor spontán jelentkező kutatások célratörő összefogását, koordinálását. Ilyen szellemben került összeállításra 1970-ben a „Vízügyi Ágazati Kutatási-Fejlesztési Terv" B. 200-as célprogram [4], ami magába foglalja a folyószabályozás hidrológiai alapjainak és a folyószabályozás hatékonyságának fejlesztését szolgáló célkutatásokat is. A célprogram keretében készült el és került kiadásra 1973-ban a korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei című tervezési útmutató [5] és folyamatban van a folyószabályozással kapcsolatos Műszaki Irányelvek kidolgozása is. Az 1970-es évek elején az új eredményekre támaszkodva kezdődött meg a folyószabályozási koncepciótervek és általános szabályozási tervek kidolgozása. Ezek a tervek már foglalkoznak a folyók vízgyűjtőjének jellemzésével is. Numerikusan számolják a folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségeket és paramétereket. Egységes eljárás alakult ki a meder méretezésére és a tervezett meder ellenőrzésére. Természetesen minden jelenségre, minden mennyiségre nem lehet exakt numerikus eljárást adni. így például ma is csupán közelítésnek tekinthetők a meder méretezéséhez javasolt módszerek. Az általuk kapott eredmények ellenőrzésénél nélkülözhetetlen a természetes mederfejlődés során kialakult egységes szakaszok paramétereinek ismerete. Mindez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló képleteket, összefüggéseket csak a folyót ismerő, szabályozási tapasztalatokkal rendelkező szakember képes hatékonyan felhasználni, egyébként a számítások csupán formális eredményre vezetnek. Jelentős segítséget ad ma már a folyószabályozási tervezésnél a korszerű számítástechnika. Az új szabályozási elvek kidolgozásához szükséges alap-