Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Dr. Salamin Pál:A vízrendezés jelentősebb elvi és gyakorlati kérdései

Dr. Salamin P.: A vízrendezés Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. Ill 5. tereprendezés a mély foltok lehető eltüntetésére, vagy a mély foltoknak kis mélységű terephullámokkal való megnyitása útján) a tábla melletti gyűjtőárokhoz), 6. céldrének a vizenyősüdésre veszélyes foltok víztelenítésére, 7. szükség esetén az egész tábla drénezése, a gyűjtők kitorkolásának a biztosítása (vízhozam és magasság tekintetében), 8. az inhomogén talajfoltok kémiai javítása, 9. az egész tábla viszonylatában (rossz fizikai tulajdonságú talaj esetében) talajjavítással (kémiai és biológiai úton) és talajműveléssel (mélyszántással, mélylazítással stb.) jó szerkezetű homogén talaj kialakítása, 10. a csatlakozó mélycsatornák vízszintszabályozóként való hasznosításai (laza altalajú területeken, pl. a Duna-völgy ben, drénezéssel kapcsolva vagy anélkül, esetleg szikesek javítási feladatát is szolgálva), 11. függőleges drénkutak alkalmazása: 1. a vízszintes drénrendszerek vizének mély, kis nyomású vízvezető rétegbe a nyeletése (a BME, a Felsőtiszavidéki VÍZIG, valamint az OVH irányítása mellett működik ilyen jellegű kutató állomás, 22 m mély nyelőkúttal Beregdarócon), 2. talajvízszintsüllyesztő kutakkal a talajvízszint szabályozása (a SZU-ban sok százezer ha-on vezetik be ezt a módszert), 3. öntözéssel kapcsolt dúsító kutak alkalmazása (a dúsítás és a termelés egységének biztosítása). 5.21 Tervezés-méretezés. Amint eddig is említettük, a jelenlegi tervezési módszertan csak ideiglenesen fogadható el, s ezért mind a hagyományos, mind a teljesen új rendszervizsgálati utakon a síkvidéki vízrendezési tervezési menet felülvizsgálata folyamatban van. A legnagyobb szabású ilyen irányú kutatómunka a Kőrösvidéki VIZ1G irányításával, a GAE és BME közreműködésével készülő méretezési tervezési tanulmány, amely felmérte már teljes mélységben a mezőgazdaság szempontjait, feltételeit, s megadta a kiindulási alapot a tervezési módszertan kidolgozásához. Országosan folyik a drénrendszerek tervezési kérdéseinek a felülvizsgálata. A kutatómunkákról sok tanulmány számol be, amelyek közül különösen a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézetének jelentése emelkedik ki. A drénrendszerek tervezési metodikájának javítása főleg arra irányul, hogy a fizikai folyamatokat jobban tükröző, a víztelenítés időbeli változásait is figyelembe vevő tervezési metodika szülessék, ma is még gyakran teljesei! „statikus" alapon határozzák meg tervezőink például a levezetési kapacitás értékét (a víztelenítendő, talajtestben levő gravitációsan eltávolítható víz mennyiségét osztva a víztelenítési idővel). Itt új utakat keresünk. Kutató munka tárja fel (BME) a függőleges drénkutak alkalmazási lehetőségeit és feltételeit. A munka egyik jövő évre várható eredménye a függőleges drénezés tervezési segédlete. Elgondolás született olyan dunavölgyi talajvízszínsüllyesztő kutató állomás létesítésére, amely a szikes talajok ilyen irányú javítási lehetőségeit is felülvizsgálná. 5.3 A domb-hegyvidéki mezőgazdasági üzem, vízrendezési megoldásai A domb-hegyvidéki mezőgazdaság vízrendezési megoldásait, vagy a vízrendezésre nagy hatású egyéb beavatkozásokat a továbbiakban egységesen (nem bontva fel mezőgazdasági és vízépítési részműveletekre) tárgyaljuk: az üzem teljes területére terjedő műveletek: 1. területrendezés, művelési ágak megválasztása, táblásítás magas szintű megoldása, 2. az árkok, vízmosások és kisvízfolyások medererózió elleni védelme, sebességcsökkentő, vízvisszatartó műtárgyak létesítése, depóniák megszüntetése, 3. völgyfenéken a völgylábnál övárok vagy övszivárgó létesítése, 4. az úthálózat erózió elleni védelme, 5. az árhullámot csökkentő tározók (esetleg hasznosítási céllal is) létesítése, 6. a vetésszerkezetnek a talajvédelem szabályai szerinti megállapítása, a növénytermesztés minden részműveleténél a talajvédelem szabályainak biztosítása, 7. meredek lejtőkön az erdőművelés magas szintű megvalósítása, 8. a talajjavításnak és a talajmunkáknak gondos megtervezése, 9. a munka- és az erőgépek jó megválasztása, a táblákon belüli műveletek: 10. a közel vízszintes vízvisszatartó elemek (sáncok-teraszok-teraszsáncok-övbarázdákövárkok-övcsatornák) tervezése, 11. lejtő irányú vízvezető elemek (gyepes, burkolt-épített vízvezetők) tervezése, 12. az inhomogén talajfoltok kémiai javítása, 13. az egész tábla viszonylatában, szükség esetében, talajjavítással és helyes talajműveléssel (pl. nem forgató műveléssel), jó szerkezetű, nem túl laza, homogén talaj kialakítása, 14. mulch anyaggal fedés, 15. mély fekvésű tábláknál (esetleg fennsíki tábláknál) az egész tábla drénezése, 16. forrásos területi foltoknál célszivárgók, céldrének készítése, a külső csatlakozás megvalósítása: 17. domb-hegyvidék esetében ez viszonylag egyszerű feladat, a befogadónak a nagy esések miatt nincs visszahatása. 5.31 Tervezés — méretezés. A mai tervezési-méretezési módszerek elsősorban az OMMI (Irányelvek a lejtős területek üzemi miliorációs tervezéséhez) és a VIZ1TERV gyakorlati eredményein alapulnak. Ezek a módszerek jól elfogadható eredményeket adnak. Egyes mintagazdaságok (pl. a Fancsali TSZ) kitűnő eredménnyel dolgoznak. A tervezési módszerek vitája több kérdés körül forog. Vitatható, hogy helyes-e tervezési alapul