Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Dr. Salamin Pál:A vízrendezés jelentősebb elvi és gyakorlati kérdései

116 Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. Dr. Salamin P.: A vízrendezés az átlagos talajpusztulást elfogadni. Pillanatnyilag az említett Wischmeier és Smith-féle eljáráson alapuló tervezési módszer a leghasználhatóbb. Az új tervezési vizsgálat célja azonban a fizikailag helyesebb módszerek jövőbeni bevezetése. 5.4 Belterületek vízrendezése A belterületek vízrendezése országosan megoldatlan kérdés. Alig van községünk vagy mezőgazdasági jellegű városunk, ahol a csapadékvíz elvezetése kifogástalanul megoldott lenne. A BME évek óta folytat vizsgálatokat a kérdés feltárására. Számos jelentést állítottunk össze a megoldás elősegítésére, de még ezideig is várat magára egy tervezési segédlet elkészítése. 5.5 A gazdasági vizsgálatok szempontjai A gazdasági vizsgálatok kiindulása a 3.1 fejezetben említett többlet-eredmény meghatározása. A gyakorlati útnak alapja a szokásos gazdasági paraméterek meghatározása. Új utat jelent a vízrendező szempontjából annak a hidroökonómiai paraméternek, az ún.fajlagos hozamnak a megállapítása, amely a többlet-eredményt azzal a vízmennyiséggel állítja arányba, amelyet a beavatkozása során visszatartott vagy elvezetett. A síkvidéki és a domb-vidéki mélyterületek felszíni és talajban levő fölösleges vizeinek elvezetése lényegében többlet-eredményre, s ezen át többlet-hozamra vezet. A síkvidék, valamint a domb-hegyvidék kiemelt területein pedig általában a víz visszatartása — vagyis az előzővel ellentétes vízkezelés — vezet a többlet-hozamra. Az így kialakított arányszám egyik értékes paramétere lehet a gazdaságossági vizsgálatnak, amely amellett, hogy új oldalról magyarázza a többlet-hozamot, egyben a terület vízmérlegének változását is bemutatja. 6. Befejezés 6.1 Javaslatok Beszámolónk alapján a következőkben néhány javaslatot teszünk: 1. a talajfizikai paraméterrendszer országos felmérésének anyagi támogatása (a vízrendezés alapfeladata, mint kutatási cél), 2. az eróziós vizsgálatok nagyobb mértékű anyagi támogatása, 3. egyrészről a kistérségi, másrészről a középés nagytérségi vízrendezési művek közötti vízgazdálkodási kapcsolat vizsgálatának segítése, a tervezés területén: 4. tervezési irányelv kiadása a síkvidéki üzemek vízrendezésére, valamint az üzemi drénezési munkákra, 5. tervezési segédlet kiadása a sík-, a dombhegyvidéki üzemek vízrendezése, valamint az üzemi drénezési munkákra, a műsbaki fejlesztés területén: 6. az üzemi vízrendezési művek fenntartási munkáinak szorgalmazása (szervezés, gépesítés), 7. közgazdasági szabályozók kidolgozása, az üzemek vízrendezési munkáinak irányítási területén: 8. az üzemekben vízrendezési felelős kijelölése (a legutóbbi keszthelyi Hidrológiai ankéton elhangzott javaslat Kocsondi ./.), a vízrendezési felelős szakmai felkészültségének biztosítása, a mezőgazda és a: vízépítő közötti összhang biztosítása : 9. az üzemi vízrendezés hatósági kérdéseinek egyeztetése, 10. műszaki egyetemi, főiskolai, valamint agráregyetemi és főiskolai tanárok évi egyszeri közös megbeszélésének bevezetése (az OVH Vízrendezési Főosztályának kezdeményezése). 6.2 Összefoglalás A vízrendezés jelentősebb elvi és gyakorlati kérdéseiről szóló beszámolónknak aktualitást biztosítottak az utóbbi 1974—75-ös őszi szélsőségesen nedves időszakok. Az őszi helyzet szélsőségei kitűnően mutattak meg minden hibát, részben azokat, amelyek a szélsőséges helyzet miatt (legalábbis egyelőre) nem küszöbölhetők ki, de részben azokat, amelyek fellépése elkerülhető lett volna. Ebben az őszi időszakban magunk is megállapíthattuk : a mezőgazdasági üzemek külső és belső területeinek vízrendezési, a vízrendező művek fenntartása az esetek nagy számában megoldatlan, a mezőgazdasági településeken a belsőségi vízrendezés, s a művek tisztántartása ugyancsak nagy százalékban alacsony fokú. Ezt annál inkább érdemes kiemelnünk, mert voltak olyan üzemek, amelyek még ebben a nedves időszakban is jól küzdöttek meg a vízkárokkal (pl. az Egy házas rádóci és a Fancsali Mg TSZ-ek, s ha részlegesen is, de mégis megemlíthető a Szamosmenti AG.). Beszámolónkban összefoglaltuk a mezőgazdaság vízrendezési céljait, rámutattunk arra is, hogy a vízrendezés számos részterületén (az erózióval szembeni védekezés, drénrendszerek működése, stb.) elmélyedt kutatómunka folyik, de a teljes területen még vannak fehér foltok, s ezek és a folyamatban lévő munkák elvi és anyagi segítséget érdemelnek. Érdemes kiemelni, hogy az egyes üzemek milyen szívesen kapcsolódnak kutatási feladatokhoz, vagy az egyetem oktatási munkáihoz: A tervezési eljárások korszerűsítése a vízrendezések teljes területén a fizikai folyamatok és az üzemi célok figyelembevételével halad előre. A tervezési Irányelvek és Segédletek azonban egy-két kivételtől eltekintve még hiányoznak. BawHefiiime npHHUHnHajibHbie h npaxTHwecKHe uonpocw iwejinopauiiH ripoif). d-p UJaAciMun, n. KQHÓ, rnexn. nayK CTarbn npeflCTaBJifleT coöoií coi<pameHHbiií BapnaHT flncKyccHOHHoro flOKJiaaa aHaJioniHHoro Ha3BaHHH. 06OSIHHB HaHöojiee Ba>KHbie salami BoaHoro XO3HHCTBA B oöJiacTii cenbCKoro xo3jiöcTBa craTbji noapoöHo paccMaTpuBaeT o6iune 3a,nain MejiuopauHH. OcBemaeroi Ba>KHOCTb coTpyAHHHecTBa nH>KeHepHO-rexHimecKiix paíiOT-