Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
2. szám - Dr. Andrik Péter–Dr. Takács Sándor–Cseh Péter: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivófízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon, I. Víztározó a Bán patak völgyében, Bakteriológiai vizsgálatok
96 Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. Dr. Andrik P.—dr. Takács S.—Cseh P.: Higiénés vízvizsgálatok fogót kell beépíteni a Csernely patak beömléséhez is, hasonlóan a Bán pataknál kivitelezetthez. A víztározó völgyzárógát előtti térségének védelméről már szóltunk. Az itt tapasztalható vízszennyeződés a víztisztítás technológiai fegyelmét és állandó ellenőrzését szükségelteti. S végül, de nem utolsósorban: széles társadalmi összefogás, a vizek tudatos és felelősségteljes védelme hozhat eredményt a vízminőség megóvásában. SZAKIRODALOM [1] Andrik, P.—Takács, S.: A Rakacai és Lázbérci víztározó hutása a tájegység vizeinek egészségügyi bakteriológiai állapotára. Hidrológiai Közlöny, 55. 114. (1975J [2] Bérezik, A.—Kozma, E.—Molnár, M. : Hidrobiológiái vizsgálatok a Hámori tavon. Hidrológiai Közlöny, 47. 79. (1967) [3] Estók, B.—Kórfy L.— Schiefner, K. : Vizsgálatok eredményei a Köszörüvölgyi ivóvíztározón a víztisztítás próbaüzemi időszakában. Hidrológiai Közlöny, 50. :125. (1970) [4] Felföldy, L.—Karlitzky, K.: A rakacai tó vízminősége. M. Higiénikusok Társ. 1966. Vándorgyűlése előadásai. Bp. 1967. 170. (Kézirat) [5] Gerendai, M.: A lázbérci tározó és vízmű szerepe a borsodi regionális rendszerben. Vizeink, 13, 19. (1968) [6] Illés, Gy.: A boreodi vízellátási rendszer. Hidrológiai Közlöny, 35. 153. (1955) [7] Kovács, Á.—Vörös, L.: Az orfüi völgy tavainak vízminősége. Hidrológiai Tájékoztató, 1974. 56. [8] Krempels, T.: A lázbérci tározó. Hidrológiai Tájékoztató, 1969. 45. [9] Mantuano, J.: A Borsod térségi tározók vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, 1968. 82. [10 ] Schief ner, K.: Higiénés mennyiségi és minőségi planktonvizsgálatok a Hámori tavon. Egészségtudomány, 13. 159. (1969) [II] Stéfan, M.-né: A Sajó vízgyűjtő vízkészletgazdálkodási helyzete, fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a tározási lehetőségek kihasználására. Vizeink, 23. 38. (1975) [ I 2] Szakasits, Gy.: A lázbérci víztározó szerepe a környezetvédelemben. Búvár, 30. 344. (1975) [ I 3] Szakváry, J.: A lázbérci tározó. Vízellátás és csatornázás, i960. 26. [14] Szakváry, J.: A lázbérci víztározó. Vízgazdálkodás, 7. 139. (1970) [15] Vincze, O.: Épül a lázbérci tározó. Vízgazdálkodás. 4. 1 14. (1967) Vízbakteriológiai vizsgálatokhoz: [1] Andrik, P.: A lázbérci mesterséges ivóvíztározó ós felszíni víztisztító mű higiénés célú mikrobiológiai vizsgálatai. Doktori értekezés. Miskolc, 1972. (Kézirat) [2] Andrik, P. : A lázbérci ivóvíztározó vízgyűjtő területének higiénés mikrobiológiai vizsgálata. Budapesti Közegészségügy, 5. 114. (1973) [3] Andrik, P.—Estók, B.—Takács, S.: Ivóvíztározók összehasonlító közegészségügyi vizsgálata. Egészségtudomány, 18. 399. (1974) ' [4] Andrik, P.—Takács, S.—Cseh, P.: Mikrobiológiai vizsgálatok a lázbérci ivóvíztározó vízgyűjtő területén. Borsodi Műszaki Élet, 21. 12. (1975) [5] Deák, Zs.: Különböző Salmonella dúsítási eljárások alkalmazása a higiénés mikrobiológia területén. Egészségtudomány, 14. 342. (1970) [6] EüM.-OVH. Ágazati szabvány tervezet. A felszíni vizek minőségi osztályozása. EüSz-OVHSz 141. T/72. VIII ./Bp., 1972. (Kézirat) [7] Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. MSz 22901—71. [8] Papp, Sz. : Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny, 41. 188. (1961) [9] Schiefner, K.—Gregács, M.—Mahunka, S.: Ivóvíztározással kapcsolatos vízvizsgálatok. Hidrológiai Közlöny, 44. 67. (1964) [10] Standard Methods for the examination of water and wastewater. APHA, AWWA, WPCF, Washington, 1971. 660—711. [11] Szabó, M.—Kuslits, B.-né—Némedi, L.— Tomka, J.: A fővárosi csapadékelvezető árkok szennyvízterheltsége ós ennek környezetvédelmi jelentősége. Budapesti Közegészségügy, 6. 1. (1975) [12] Takács, S.—Andrik, P.: Salmonellák vizsgálata Borsod megye felszíni vizeiben. Hidrológiai Közlöny, 53. 62. (1973) rnrHeHHiecKHe HccjieAOBanHjj Ha BOAOxpaHHJiHiue Jla3epu, KpynHefiweM uccKycTBeHHOM BOAoeiwe B,jw BOAOCHaőweHHfl JJ-p ÄHdpuK, n.—d-p Taican, 111.— lex, 77. I. BodoxpaHUMiiye na pynbe Ban. öaKmepMOAoeunecKue iiccAedoeamin ABTOpu npOBOflHJlH HCCJieAOBaHHH B TeweHHH 5-H JieT Ha BOAOxpaHHJiHme JIa36epn h Ha ero BOAocöope. CHaiajia npiiBOAHTCH OTneT o pe3yjibTaTax ßaKTepHOjiorHMecKux HCCJieAOBaHHÜ. B paöoTe cooőmaioTCfl CJieAyK>Lune aaHHbie: MHCJIO KOjinij)opMHbix öaKTepHeB, micjio npnpocTa SaKTepneB ripn TeMnepaType 37° UejicHíi, IHCJIO K JIOCTPHAHCB, HHCJIO Streptococcus faccialis, pe3yjibTaTbi HCCJieAOBaHHíí i{>anHajIbHO K0JlH(J)0pMHbIX H HHtfieKUHOHHblX SaKTCpHeB. flaeTCH oneHKa roAOBbix H ce30HHbix KOJieöaHHíí, npeACTaBjiHioTCH pe3y/ibTaTbi rjiyßHHHbix HccjieAOBaHHÜ H THnbi BbiBeACHHbix pa3H0BHAH0CTeíí CaJiMOHejiji (pp. 1—8., Taßji. 1—2). AßTOpbl yCTaHOBHJIH, MTO — HanpOTHB ÖJiarOnpHflTHblM ycJioBHHM npe>KHHx Jier HamiHaa c 1972-ro roAa HaŐJiioAaeTcn nocTeneHHoe 3arpH3Hemie BOAoxpaHiuiHma h BnaAaiomwx b Hero npwTOKOB. EojibiiiHHCTBO 3arpH3HeHHÜ nonaAaeT b íiphtokh y 6JiH3Jie>KameH acpcbhh. BoAoxpaHHjiume He cboöoaho TaK>Ke H ot BTopimHoro 3arpji3HeHHfl. Ymepö KanecTBy boám ct3bht noA yrpo3y HaAOKHyw BOAooßpaöoTKy, noaToiviy aBTopu npeAJiaraioT npoBeAeHHe CpOMHblX BOAOOXpaHHblX MeponpHHTHfl. Hygienische Wasseruntersuchungen am grössten Trinkwasser-Speicher Ungarns, am Lázbérc-See Dr. Andrik, P.—dr. Takács, S. — Cseh, P. I. Wasserspeicher im Tale des Bán-Baches Bakteriologische l !ntersuchungen Die Verfasser haben im Einzusgegbiet des 1969 fertiggestellten Trinkwasserspeichers Lázbérc eine 5 jährige Wassergüteuntersuehung durchgeführt. Als erstes berichten sie über die Resultate der bakteriologischen Untersuchungen. Veröffentlicht werden die Coliform-Zahlen, die Zahl der bei 37 °C sich vermehrenden Bakterien, die Clostridium-Zahl, Streptococcus faeealis-Zahl, die Untersuchungsergebnisse der Faecal-Coliforme und der krankheitserregenden Bakterien im Längsschnitt der Speisewässer und des Wasserspeichers, weiters werden die jährlichen und periodischen Änderungen ausgewertet, die Tiefenuntersuchungsergebnisse und die angezüchteten Salmonellentypen angeführt (Abb.l — 8., Tabellen 1 — 2). Die Verfasser stellen fest, dass sowohl die Speisewässer als auch der Speicher — nach den früheren äusserst günstigen Ergebnissen — seit 1972 kontinuierlich verunreinigt und infiziert worden sind. Der grösste Teil der verunreinigenden Stoffe gelangt aus den zum Speicher naheliegenden Gemeinden in das Speisewasser und von dort in den See. Der Speicher ist auch vom Einfluss einer sekundären Verunreinigung nicht frei. Die Beeinträchtigung der Wassergüte gefährdet die sichere Trinkwasseraufbereitung, deshalb schlagen die Verfasser vor, dringend Gewässerschutzmassnahmen einzuführen.
