Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Dr. Hegedűs János–Kollár György: Felszínivíz tisztításával kapcsolatos zoológiai vizsgálatok jelentősége

Dr. Hegedűs J.—Kollár Gy.: Felszínivíz tisztítása Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. 85 6. kép. Arcella vulgaris, héjas amőba Fig. 6. Arcella vulgaris 7. kép. Fonalféreg Fig. 7. Nematode ivóvízben kerekesférgeket, evezőlábii rákokat, valamint evezőlábú rák és szúnyog lárvákat is [7, 8, !), 10] (7. kép). Megbeszélés Vizsgálataink eredményei szerint, ha kis egyedszámban is, de a felszinivíz tisztításakor élő és elpusztult állapotban állatok egyaránt kerülhetnek az ivóvízhálózatba. Az élő állapotban azonosított fajok közül a fonalférgeknek a környezet hatásaival szembeni tűrőképességét vizsgálataink is igazolják. Egyes fajok kedvezőtlen körülmények között hosszú ideig képesek anabiozisra. Az ivóvízhálózatból származó mintákban élő állapotban gyakran megtalálhatók. Igen érdekes, hogy mint az előfordulás gyakoriságára, mint a szervezetek élő vagy elpusztult állapotára való tekintettel a legmagasabb értékeket nem a Zooplankton tagok, hanem az iszapban és valószínűleg a tisztítóműben — ülepítőben, szűrők oldalfalán — is szaporodó benti kus fonalférgek adták. Eredményeinkből az is kitűnik, hogy többszáz mikron, illetve 1—2 mm nagyságú szervezetek a víztisztítási technológia rendszerén — dobszűrés, iilepítés, előklórozás, derítés, gyorsszűrés — keresztül jutva, kerülnek az ivóvízhálózatba. Ebben közrejátszik az egyes fajok vegyszerekkel szembeni tűrőképessége, alaki felépítése és önálló mozgása, továbbá az egyes technológiai egységek (derítő, gyorsszűrő) olykor hibás működése. A tisztítóműben a víz zoológiai vizsgálata, faunájának ismerete kétségtelenül fontos, de közelről sem teremti meg annak lehetőségét, hogy biztos véleményt tudjunk mondani, annak városi vezetéki ivóvíz biológiai minőségére gyakorolt hatásáról. Az élő és eljmsztult állatok mellett a nyersvízből peték és ciszták is bejuthatnak az ivóvíz hálózatba. A peték és ciszták nemcsak a klór, hanem a többi halogén elem és a gyakran használt ózon közismerten kitűnő tisztító hatásának is ellenállnak. A hálózatba jutott petékből és cisztákból kifejlődött szervezetek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az ivóvíz minőségének romlásához. Megnövelik a hálózati ivóvíz szervesanyag tartalmát, tápanyagul szolgálnak más, a vezetékben élő szervezetek számára, így elősegítik azok szaporodását is. A csőhálózatban üledék tartalmat képeznek, a szilárd vázzal rendelkezők pedig — pl. Arcella vulgaris, Euglypha alveolata, szilárd vázú kerekesférgek — a vízmérő órák szűrőbetéteit eltömhetik. Testükben a klór hatással szemben védelmet nyert baktérium is vírus fajok juthatnak az ivóvízbe, melyek különben a tisztítás folyamán a csírátlanítás hatására elpusztulnának. Ezt a tényt jól támasztja alá a mikroszkópban sokszor megfigyelt jelenség is, amikoris elevenszülő kerekesférgek elpusztult állapotban láthatók, a testükben levő kicsiny állat azonban él, intenzív mozgást végez. Egyes állatfajok — Cyclops sp. — mint köztesgazdák közvetítő szerepet játszhatnak parazita fajoknak az emberek és az állatok szervezetébe való átvitelében. Eredményeink alapján felvetjük annak gondolatát, hogy módosítani kellene a jelenleg alkalmazott tisztítási technológiát. A kimutatott állati szervezetek hatékonyabb eltávolításának érdekében a tisztítás végső fázisaként célszerű lenne mikrodobszűrőt —40—50 n átm. pórusméret — beiktatni. Ennek alkalmazása még a tisztítás költségeit, sem növelné jelentősen. A fentiekből következőleg szükséges a tisztítóműben végzett zoológiai ellenőrző vizsgálatok mellett, a tisztítás hatásfokát a városi ivóvíz hálózat különböző pontjain is ellenőrizni. összefoglalás A szerzők a Dunából, mint nyersvízből és a tisztítómű gyártott ivóvízéből végzett planktonhálós zoológiai vizsgálataiknak eredményeit ismertetik. Megállapítják, hogy a nyersvíz mennyiségi és minőségi viszonyai befolyásolják a termelt ivóvíz zoológiai minőségét. Felhívják a figyelmet, hogy az ivóvízben a bakteriológiailag megkívánt szabad klór tartalom biztosítása mellett is előfordulhatnak élő állapotban állat szervezetek. A tisztítómű ivóvizének zoológiai ellenőrzése mellett fontosnak tartják a hálózati víz rendszeres ellenőrző vizsgálatát is. Végezetül megemlítik, hogy a víztisztítási