Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Molnár B.—

M. Murvai I.: A Kiskunsági Nemzeti Park ' ' * 1 a A Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. 77 Bildung und geologische Gescliichle der Sodaseen Fiiliiphiiza im Kiskunsági Nationalpark Dr. Molnár, B. — Frau M. Murvai, 1. Im ungarischen Kiskunsági Nationalpark besteht ilie Umwelt der Sodaseen aus Flugsand. Die Seen befinden sich in den Vertiefungen der kleinen Flugsanddünen die anfangs des Holozäns durch dem herrschenden Wind in NW-SOflicher Richtung dahingeweht wurden (Abb. 2 ). Das Liegende der Seebettsedimente besteht aus LÖSS vom I'leistozünsende oder aus dem Flugsand vom Beginn des Holozäns (Abb. 3 — 4). Im Sommer kommt auch eine besonders heisse, mehrwöchentliche Dürre vor, so dass sich in den Seen von kaum einigen dm Tiefe, infolge der grossen Verdunstung, die gelösten Salze stark konzentrieren, was auch das in das Seebett einsickernde salzige GrundWasser noch mehr zunimmt. Aus diesem stark salzigen, alkalischen Seewasser wird auf Kinfluss verschiedener Faktoren (Vegetation, rasche Temperaturänderung, Wellenschlag usw). Kalk- und Dolomitschlamm ausgeschieden. In den Vertiefungen der Seeumgebung verdunstet das kapillarisch angestiegene salzige Grundwasser und somit entstehen immer mehr wasserdicht werdende Kalkund sodahaltige Solontschak-Soloneth-artige Sickböden. Der Niederschlag wäscht auch einen Teil des an der Oberfläche ausgeschiedenen Sodas in den See, wodurch die Alkalinität zunimmt. Für die im Sandrücken zu errichtenden Wasserspeicher, ist das Vorhandensein der wasserdichten Schichten vorteilhaft. Äusserst wichtig ist aber, diese vor der Speicherung in den Seen und ihrer Umgebung aufzuschliessen, damit die Wege der dahin, oder gerade von dort versickernden Wasser geklärt werden können (Abb. 3 — 4). npoucxowACHHe h reojiorimecKoe pasBHTue cojioimaKOBbix 03ep OwJienxa3a Ha TeppmopiiH iiaijMonaJibHOio iiapxa KHuiKyiimar fl-p MoAiiap, B. JJ-p Mypeau, H. B HaiiHOHajibHOM napi<e KHWKyHiuar cojionwaKOBi.ie 03epa <l>iojienxa3a pacnojioweHbi cpe^n necwaHoro MacciiBa, B iioHn>KeHHax Mewfly AionaMH. 03epa cjie/iyioT Apyr 3a «pyi'OM B HanpaBJiemiH C3-K3B (puc. 2). üoiuibie 0TJi0>KeHHH 3THX o3ep 3aJieraioT na jteccax no3AHeiuiefiCT0i;eH0B()r0 B03pacTa HJIH cwnymix necicax pamiero rojiouena pp. 3—4). B 3THX Mecrax jicrow cJiy'iaioTOi npoAOji>Kinejii>Hi>ie 3acyxn (B HecKOJibKO He;iejib) BCJICACTBIIC iero B MCJII.KIIX 03epax, i jiyOiiHOH Bcero B HCCKOJIBKO aeiiHMCTpoB CHJibiio B03pacraer MHnepajiM3ann>i. 3T0My >«e cnocoßcTByeT nocrynjieHHc cojioHOBaTbix uo/ujeMiiux BO a. 1

1 ÄeftcTBHeM pa3JIHMHbIX (J)aKTOpOB H3 3T0ÍÍ 3aC0JieH110H H CllJlbHO IHCJ101H0ÍÍ BOAbI Bblliaaaer H3BeCTKOBO-flOJ10MHTOBbltí HJI. B ŐJIM3KMX K 03epaM noHHweHHHX Kannji>ipno IIOAHMBuia>icn BOfla HcnäpjieTCM H, TaKHM nßpaaoM ÖJiaroiipuHTCTByeT 06pa30BaHHIO H3BeCTKOBO-COAOBO-COJIOHHaKOBbiX n04B, KOTOpbie OÖJiaflaiOT BOAOyilOpHlJMII CBOftCTBaMM. BbiAejiniomanoi co,na aTMocijiepubiMH ocaAKaMH >iacTHMHO 3aMi»iBaeTC>i B 03epa H noBbiuiaer mejiOMHOCTb BOAU. C TOMKII 3penmi ycTpoücTBa BOAOxpaHinmiu B necKax npncyTCTBHe BOAoynopiiux CJioeB oneiuiBaeToi öjiaronptiMTHO. OäHaKo nepea CTPOHTEJIBCTBOM HCO6XOAHMO npoii3BecTH oßcjieAOBanHH c uejibio BI>I>ICHCHH>I Tpaei<ropiiii (JiiiJibTpauHii BOAI>I (pp. 3—4). Egyesületi és Műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Nemzetközi Hidraulikai Szövetség XVI. Kongresszusa A Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség Sao Pauloban 1075. július 27—augusztus 2 között rendezett XVI. kongresszusának alap célkitűzéseként a környezeti problémák megoldására alkalmas alapvető eszközök vizsgálatát tűzte ki. A kongresszus négy műszaki és négy szemináriumi tárgykört ölelt fel, nevezetesen: A) Tengeri hidraulika: kikötők és folyótorkolatok, fizikai és matematikai modellezések, műtárgyakra ható erőhatások, tengerparti mérések. B) Folyami hidraulika: Nem-permanens morfológiai jelenségek, a kimosás ós feltöltöltődés fizikai és matematematikai modellezése a folyamszabályozás technikája, kohéziós talajok és sziklák eróziója. C) A környezetvédelem hidrodinamikai vonatkozásai: A rétegzett áramlás fizikai és matematikai modellezése a vízminőség szabályozás vízépítési műtárgyai, az áramlás kölcsönhatásai a biológiai és kémiai folyamatokra, a vízminőség szabályozás műszerezése. D) Vízgazdálkodási rendszerek: Vízgazdálkodási optimalizációk alapkövetelményei, vízminőségi modellek folyókra és torkolatokra, vízgyűjtő területek hasznosítása. Szemináriumi témák voltak: 1. A hidraulika oktatásának a fejlődése. 2. A turbulencia és mérnöki vonatkozásai. '.5. A vízáteresztő közegbeli szivárgás analóg és matematikai modellezése. 4. A víz-és szennyvízt isztító telepek hidraulikai problémái. Az előadásokat a B) és a D) tárgykörben ún. general report vezette be, míg az A) ós a C) tárgykörben az előadók saját maguk ismertették dolgozatukat. A szemináriumon az előzetesen beadott összefoglalókat az előadók bővíthették ki. Az IAFIR ezzel a változatos előadásmóddal kísérletet folytatott le és ezért a résztvevők között kérdőíveket osztottak ki. Ezek alapján kívánják eldönteni, hogy a jövőben milyen rendezési forma felel meg legjobban a résztvevőknek. A konresszusra beadott mintegy 250 dolgozat alapján a hidraulika fejlődése területén a következő fő irányzatok vázolhatok fel: 1. A hidraulika tárgykörének értelmezése a mindennapi mérnöki gyakorlat igényeinek megfelelően egyre bővül, illetve bizonyos fokig átalakul. A hagyományosnak tekinthető ún. tiszta vízzel foglalkozó feladatokon túlmenően egyre inkább jelentkeznek olyan problémák, ahol a folyadék tiszta víztől eltérő tulajdonságú ós a tulajdonságok a víztérben rendkívül változóak. Az 1

A II R feladatának tekinti a szabatos hidraulikai módszerek meghonosítását a vízgazdálkodás területén és ezzel foglalkozik a vízgazdálkodási rendszerek osztálya, amelynek megjelenése a D) tárgykörben tűnt fel. 2. A matematikai modellezés, a fizikai modellek elektronikus műszerezése, a statisztikai módszerek egyre hódítanak a hidraulika területén, és segítségükkel egyre bonyolultabb folyamatokat írnak le. A gyakorlati leírárások érdekében azonban még ma is igen sok közelítés szükséges ós számos alapvető feladat megoldásához nélkülözhetetlenek a kísérleti paraméterek. 3. A víztisztítási, szennyvíztisztítási, vízminőségszabályozási problémák egyre inkább foglalkoztatják a nemzetközi hidraulikai köröket és ezen a területen különösen sok átfedés alakul ki az egyes nemzetközi szervezetek munkájában. A kongresszusra beadott dolgozatok témakör szerinti megoszlásban a következők voltak: A) Tengeri hidraulika 49 B) Folyami hidraulika 60 G) Környezetvédelem hidraulikája 72 D) Vízgazdálkodási rendszerek 35 ( F oly tatás a 86. oldalon )