Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
2. szám - Dr. Molnár Béla–M. Murvai Ilona: A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi szikes tavainak kialakulása és földtani története
76 Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. Dr. Molnár B.—M. Murvai I.: A Kiskunsági Nemzeti Park fokozhat. A fülöpházi tavak kiszáradása miatt gyakran előfordul, hogy a karbonátiszap a felszínre, kerül. A dolomitosodást tehát itt is fokozhatja ez is. A karbonátiszap jelentős része a holocénben mozgó homok miatt futóhomokkal van betemetve. A tavak területe a betemetődéssel gyorsan és gyakran változott. A víztározás szempontjából ez indokolja környezetük altalajának vizsgálatát. A karbonátiszap elterjedése soha nem a tó egykori területét, hanem annak változásait tükrözi. A tavak környékének mélyedéseiben kapillárisán felemelkedő sós talajvíz elpárolgása és a tavak felszíni beszáradó vize miatt a sók koncentrálódnak és kiválnak, főleg a vízben oldható NaHC0 3 és a Na 2C0 3. Ilyenkor meszes szódás szikes szoloncsákszolonyec típusú talajok keletkeznek. A csapadékvíz a gyakran felszínen is kiváló szóda egy részét a tóba mossa, ígv fokozza annak lúgosságát. A kapilláris szállítás döntő tényezője a mélyedések kedvezőtlen minőségű talajvizeinek. Ugyanakkor azonban ez a folyamat növelte és ma is növeli a felszíni réteg vízzárását. A mész és dolomit, meg a nátron-szóda kiválása így hozza létre a Duna—Tisza közén Fülöpháza környékén azt a jellegzetes földtani környezetet, amely indokolja, hogy a terület a Kiskunsági Nemzeti Park területeként védett legyen. IRODALOM [I| Andó, M. (1964): Geomorphologisehe und hydrographische Charakterisierung des Kunfehérsees und seiner Umgebung. — Acta Geographica Univ. Szegediensis, 5. [2] Andó, M. —Mucsi, M. (1967): Klimarythmcn im Donau —Tlieiss —Zwischenstromland. — Acta Geographica Univ, Szegediensis, 7. 1—6. p. 44—53. [3] Dvihally Zs. (1970): A kémiai és optikai változások dinamiká ja a magyar szikes vizekben. — Hidrológia Tájékoztató, 10. p.' 130—132. \ 4] Erdélyi M. (1972): A mélységi víz hidrológiája. (— in A felszín alatti vizek hidrológiája és hidrogeológiája) Vízgazd. Tud. Kut. Tnt. Kiadv. p. 83—150. [5] Erdélyi M. (1975): A magyar medence hidrodinamikája. — Hidrol. Közi. 55. 4. p. 147—156. [6] Firbas, F. (1949): Spät-und nacheiszeitliche Waldgeschichte Mittel-Europas nördlich der Alpen. — Fischer V. Jena p. 480. 17] Horváth A. (1950): A szegedi Fehér-tó mollusca faunája. — Ann. Biol. Hung. I. 1951. [81 Horváth A.— Antalfi S. (1954): Malakológiai tanulmányok a Duna—Tisza köz déli részének pleisztocén rétegeiről. — Ann. Biol. Hung. TI. 1952. p. 417—428. [9] Komlódi M. (1966): Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetáció történetéhez. I. Bot. Közi. 53. 3. p. 191—201. [10] Komlódi M. (1969): Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetáció történetéhez IT. — Bot. Közi. 56. 1. p. 43—55. [11] Kriván, P. (1953): Die Bildung der Karbonatsedimente im Zwischengebietj von Donaul und Theiss. — Acta Geol. Hung. 2. 1—2. p. 91—108. [12] M. Faragó M. (1 966): A soltvadkerti Petőfi-tó rétegeinek kronológiája palinológiai vizsgálatok alapján. — Őslénytani Viták, 6. p. 59—63. [13] M. Faragó M. (1969): A délalföldi szikes tavak kutatásáról és azok eredményéről. — Hidrológiai Tájékoztató, 9. p. 128—130. [14] M. Faragó, M.—Mucsi, M. (1971): Geologische Entwicklungsgesichte von Natronteichen auf Grund palynologischer Untersuchungen. — Acta Geographica, Acta Univ. Szegediensis, 11. 1—7. p. 93—101. [15] Mihältzl. (1953): A Duna—Tisza köze déli részének földtani felvettele. — Magy. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1950-ről p. 113—144. [16] Miháltz I.—M. Faragó (1946): A Duna—Tisza közi édésvizi mészképződmények. — Az Alföld Tud. Int. Évk. 1. 1944—45, Szeged, p. 371—384. [17] Miháltz I—Mucsi M. (1964): A kiskunhalasi Kunfehértó hidrogeológiája. — Hidrol. Közi. 44. 10. p. 463—471. [18] Molnár B. (1961): A Duna—Tisza közi eolikus rétegek felszíni és felszín alatti kiterjedése. — Földt. Közi. 91. 3. p. 300—315. [19] Molnár B. (1967): A Dél-Alföld pleisztocén feltöltődésének ritmusai és vízföldtani jelentőségük. — Hidrol. Közi. 47. 12. p. 537—552. [20] Molnár, B. (1970): Pliocene and Pleistocene Lithofacies of the Great Hungarian Plain. — Acta Geol. Hung. 14. p. 445 — 457. [21] Molnár B. (1970): A dél-alföldi szikes tavak keletkezése. — Hidrológiai Tájékoztató, 10. p. 124—130. [22] Molnár, B. (1970): On the Origin and Hydrogeology of Nat ron Lakes in the Southern Great Hungarian Plain. •— Móra F. Muzeum Évk. 1970 — 71 Szeged, p. 65—76. [23] Molnár B. (1971): Entstehungsgeschichte der Sodaseen im Süd-Alföld (Ungarn). — Aus den Sitzungsberichten der Osterr. Akademie der Wiss. Mathem.-naturw. Kl., Abt. I. 179. Bd., 8—10 II., Wien, p. 183—191. [24] Molnár B. (1973): Az Alföld harmadidőszak-végi és negyedkori feltöltődési ciklusai. — Földt. Közi. 103. 3—4. p. 294—310. [25] Molnár B.—Mucsi M. (1966): A kardoskuti Fehér-tó vízföldtani viszonyai. — Hidrol. Közi. 46. 9. p. 413—420. [26] Molnár B.—Szónoky M. (1973): A kakasszéki szikes tó keletkezése és vízföldtana. — Hidrol. Közi. 53. 12. p. 566—570. [27] Molnár. B—Szónoky, M. (1974): On the Origin and Geohistorieal Evolution of t he Natron Lakes of the Bugac Region. — Móra F. Múzeum Evk. (Megjelenés alatt, Szeged. [28] Mucsi M. (1963): Finomrétegtani vizsgálatok a kiskunsági édesvízi karbonátképződményekben. — Földt. Közi. 93. 3. p. 373—386. [29] Mucsi M. (1965): A soltvadkerti Petőfi-tó föltani viszonyai. — Földt. Közi. 95. 2. p. 240—248. [30] Mucsi M. (1966): A soltvadkerti Petőfi-tó földtan» viszonyai IT. — Földt. Közi. 96. 4. p. 453—459. [31] Müller, G. (1969): Sedimentbildung im Plattensee (Ungarn.) — Naturwissenschaften, 56. 12. p. 606—615. [32] Nógrádi T. (1956): Adatok a Fülöpszállás környéki szikes tavak limnológiájához. — Hidrol. Közi. 36. 2. j). 130—137. [33] Smaroglay F. (1939): Bugac szikes tavai — Budapest. [34] Szeifert Gy. (1965): Víztározási lehetőségek a Nyírségben. — Hidrol. Közi. 45. 5. p. [35] Szeifert Gy. (1965): A Nyírség komplex vízgazdálkodása. — Vízügyi Közi. 4. p. 435—474. [36] Szépfalusi J. (1970): A dél-alföldi szikes tavak kémiai vizsgálata. — Hidrológiai Tájékoztató, 10. p. 132—134. [37] Usdowski, II. E. (1967): Die Genese Dolomit in Sedimenten. — Berlin— Heidelberg—New York p. 1—95. [38] Usdowski, H. E. (1968): The Formation of Dolomite in Sediments. — in: Müller, G. —Friedman, G. M. : Recent Developments in Carbonate Sedimentology in Central Europe. — Berlin —Heidelberg —New York p. 1—255. [39] Zólyomi, B. (1953): Die Entwicklungsgeschichte der Vegetation Ungarns seit dem letzten Interglacial. — Acta Biol. Acad. Sei. Hung. 4. p. 367 — 413.
