Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
2. szám - Dr. Molnár Béla–M. Murvai Ilona: A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi szikes tavainak kialakulása és földtani története
74 Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. Dr. Molnár B.—M. Murvai I.: A Kiskunsági Nemzeti Park része és a Hattyússzék már a holocén elején megvolt. Ezekben a karbonátiszap ni. közvetlenül a löszös finom homokra, vagy finom homokos löszre települt. Máskor mint pl. a Kondor-tó DK-i része valószínűleg később, a mogyoró szakaszban már meglevő mélyedés helyén, a csapadékosabb tölgy szakasz első felében keletkezett. A Kondor-tó két része közötti különbség oka az, hogy a tó mai alakját két, vagy három egymással párhuzamos mélyedés egyesülésének az eredménye. Ez a 2. ábrán is jól látható. Ehhez hasonló úgynevezett H alakú tavak kialakulásáról Bugac környékén már Smaroglay F. is említést tesz (Smaroglay F. 1939). Ilyenkor a két mélyedés közötti buckasor szakad át. Ennél a tótípusnál az egymással párhuzamos laposok, tehát különböző időben és körülmények között jönnek létre, ennek megfelelően aljzatuk is különbözhet egymástól. A tavi karbonátiszap-lerakódás és kiválás mechanizmusának megértését nagyban segítik Horváth A. (1955), Kriván P. (1953), Nógrádi T. (1956), Dvihally Zs. (1970), Szépfalusi J. (1970) és llichnovszky A. (1970) ide vonatkozó korábbi vizsgálatai. Eredményeiket kiegészítve, a földtani folyamatokat is figyelembe véve a karbonátiszap keletkezését a következőképpen magyarázhatjuk. A tavak csapadékvízből és helyi mélyedés felé áramló talajvízből táplálkoznak. Különösen az utóbbi jelentős. A Duna—Tisza közi tavakba hulló csapadék és a felszínről a tóba jutó víz kevesebb, mint az évi párolgás. A többlet víz tehát csak a talajvízből származhat (Andó M. 1964). A tavak mélyedésében levő és a Dunából származó homokban, valamint a löszben is jelentős a CaC0 3. A talajképződés közben a tavak felé szivárgó talajvíz kioldja a Ca + + -ot és a Mg + + -ot is'és a tavakba szállítja. , Néhány fúrás talajvízmintájának kémiai összetételét megvizsgáltuk ( 7. táblázat). A tavak környezetében a talajvíz jelentős 700—4 000 mg/l mennyiségben tartalmaz oldott sókat. Ebből a Ca + + 16—160 mg/l, a Mg++ pedig 8—150 mg/1. Ugyancsak fontos a Na +, a HCO-, a H 2Si0 3 és bizonyos esetekben a CO~— tartalmuk is. A tavak felé tehát már jelentős mennyiségű sót visz a szivárgó talajvíz. A tóba jutó víz változatos vegyi összetételű. Ez főleg a terület éghajlati viszonyainak következménye. A Duna—Tisza közén az évi 500—600 mm csapadék időben nem egyenletesen oszlik meg. A júliusi középhőméréklet 22 °C-nál több, az 50 éves maximális átlaghőmérséklet pedig a 25 °C-ot is meghaladja. Néha magas hőmérsékletű több hetes aszály is előfordul. A fülöpházi sekély tavaknak víztömegükhöz képest igen nagy a felületük és ezért nagy a párolgásuk. A tavak vize erősen lúgos, pH értékük nyáron 9-nél több, gyakran eléri a 10, sőt még all pH-t is. A tó vizének hőmérséklete rövid szakaszos ingadozású, még napszakonként is igen jelentős. Ezért a vízben évszakonként, de még napszakonként is nagy a kémiai változás. Ez megmutatkozik mind az oldott sók mennyiségében, mind pedig az ionok egymáshoz való arányában. A tóvíz általános jellemvonása mégis a nagy öszszes oldott sótartalom. A tóból ugyanakkor vettünk vízmintát (1972 júliusában) amikor a fúrásokból (1. táblázat). Látható, hogy a tó vizének összes oldott sótartalma meghaladja a 15 ezer mg/l-t. Dvihally Zs. (1970) és Szépfalusi J. (1970) szerint azonban szélsőséges esetekben elérheti a 25 ezer mg/l-t is. A legtöbb Duna—Tisza közi tó, így a fülöpházi tavak is télen elvesztik sziksós jellegüket, ilyenkor karbonátot tartalmaznak, pH értékük és lúgosságuk is nagyon lecsökken. Télen a növények asszimilációjának hiánya és a disszimiláció túlsúlya, de az őszi és téli csapadék miatt is annyi CO, dúsul fel a vízben, hogy ez a kivált CaC0 3-ot fokozatosan csökkenti és a következő egyenlet szerint kalciumhidrokarbonáttá alakítja át: CaC0 3 + H 2C0 3-Ca(HC0 3) 2 Télen a szabad C0 2 gyarapodása miatt a tóba jutó és a talajvízből származó Ca + + oldatban marad, meg a tófenéken korábban lerakódott karbonátiszap egy része is feloldódik, így a Ca + + mennyisége a nyárinak tízszeresére is növekedhet. Nyáron a legtöbb víz karbonát és hidrokarbonát tartalma szinte a Na + mennyiségével egyenértékű. Télen a hidrokarbonát jelentős része a Ca + + -hoz kötődik. Tavasszal az asszimiláció növekszik, fgv először a szabad, majd pedig az egyensúlyi C0 2 használódik fel és ezzel megbomlik a télen kialakult kémiai egyensúly. A felmelegedéssel fokozódik a víz párolgása is, amely sókoncentrációt, ezzel együtt a Ca + + és Mg + + tartalmat is növeli, anélkül azonban, hogy a Ca + + és Mg + + oldhatósági szorzatának értéke arányosan növekednék. Ez a folyamat egyben a C0 2 oldhatóságát is csökkenti. A C0 2 fogyásával és a sókon centráció növekedésével a pH nagyobb lesz ezért a tó vizéből fokozatosan kiválik a CaC0 3 és a CaMg(C0 3) 2, a víz Ca + + és Mg++ tartalma tehát csökken. A szabad és az egyensúlyi C0 9 elfogyása után a növények a NaHC0 3 félig kötött CO, készletét használják' fel, így a tó vizében megjelenik, majd egyre nő a kivált karbonát mennyisége, ugyanakkor a Ca + + és Mg + + tartalom csökken, a pH és a lúgosság megnő. Nyáron a fény olyan erős, liogy optimálison túli növekedése miatt a disszimiláció jut túlsúlyba. Tlyenkor az egész folyamat visszafelé fordul. Kriván P. (1953) szerint a tavak vizeinek kémiai folyamatait az elmondottakon kívül még egyéb fizikai tényező (nyomáscsökkenés és hullámzás), meg a tavak medrének és partjainak morfológiája is befolyásolja. A karbonátiszap lúgos közegben való kiválását jelzi igen szegényes csiga-faunája. Csupán néhány lúgosságra kevésbé érzékeny faj, nagyon kevés egyedszámmal jellemzi (Horváth A. 1950, Mucsi M 1963, Richnovszky A. 1970). Az egész folyamatnak földtani eredménye az, hogy a talajvízzel évenként a tóba jutó Ca + + és Mg+ + , CaCÓ 3 és CaMg(C0 3) 2-ként ismételten kiválik, majd a tó fenekén karbonátiszapként lerakódik. A fülöpházi karbonátiszapréteg, mint láttuk keletkezés és összetétel alapján három részre bontható. A középső több karbonátot tartalmazó szint
