Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
2. szám - Dr. Molnár Béla–M. Murvai Ilona: A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi szikes tavainak kialakulása és földtani története
Dr. Molnár B.— M. Murvai 1 .: A Kiskunsági Nemzeti Park Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. 73 a tavak környéki talajvíz kémiai jellemzői 1. táblázat Mintavétel helye Kondor-tó 8. sz. f. Kondor-tó 4. sz. f. Kondor-tó 7. sz. f. Szappanosszék 12. sz. f. Kémiai jellemzők ['"g/l] Than-f. egyenérték [%] ['»g/l] Than-f. egyenérték [%] [mg/l] Than-f. egyenérték [%] ['"g/l] Than-f. egyenérték [%] Nátrium Na + 48,1 2,0 17,67 0,43 264,6 9,6 53,13 1,13 239,4 5,5 64,91 0,87 400,2 16,5 55,63 1,35 Kálium K+ 48,1 2,0 17,67 0,43 264,6 9,6 53,13 1,13 239,4 5,5 64,91 0,87 400,2 16,5 55,63 1,35 Kalcium Ca + + 95,0 40,06 54,0 12,44 49,2 15,30 6,4 1,02 Magnézium Mg + + G0,2 41,83 87,7 33,29 36,9 18,91 159,8 41,99 Vas Fe+ + — — gyenge nyom — — — — — Ammónium NH" nyom — gyenge nyom gyenge nyom — — — Klorid Cl97,7 23,28 39,4 5,13 46,8 8,22 66,8 6,02 Hidrogénkarbonát HCO~ 463,7 64,19 1199,6 90,73 771,2 78,74 1300,9 68,11 Karbonát CO~ ~ • — — — — — — 166,8 17,76 Szulfát sor i 71,2 12,52 43,0 4,13 100,1 13,03 121,8 8,10 Metakovasav H„SiO, 19,7 — 18,7 — 14,8 — 8,0 , — Összes oldott anyag 857,6 99,99 1716,6 99,99 1264,2 99,99 2247,2 99,99 Lúgosság 7,60 19,66 12,46 26,88 Összes keménység N°-ban 27 ,»4 27,73 15,37 37,65 Karbonátkeménység N°-ban 21 ,28 — Kémhatás fenolftaleinro Savas Savas Savas Lúgos lenti, hogy a tavak kiterjedése korábban a maitól eltérő volt, időközben azonban több kisebb tavat a futóhomok betemetett. A karbonátiszap szemcseösszetételét az 5. ábra A—B görbéi mutatják. Ezekből látható, hogy minden minta jelentős, de csaknem azonos százalékban tartalmaz homokot. Finom kőzetliszt és agyag frakciójuk (0,002 mm0>) azonban ennél jobban ingadozik. Ez ugyanis attól függ, hogy mennyi benne a karbonát, vagyis bogy a minta a felső agyagos, vagy ennek feküjéből való-e. d) A tavakban ott ahol ma is, vagy korábban is dúsabb volt a növényzet, tehát pl. a nádas alatt, a karbonátiszapon 0,1—0,3 m-es erősen kotus, csigás, rosszul osztályozott homokos kőzetliszt van. Ilyen réteg van pl. a Kondor-tó I., TI. szelvényben (3. ábra), a III. szelvény 10., vagy az V. szelvény 15. fúrásában. Ez a réteg a tavi lerakódás és a szélfújta finom és aprószemű homok keverékét együttesen tartalmazza. A rossz osztályozottságát is ez okozza. A t'iilöpházi tavak földtani története és üledékeinek képződése Általánosan elfogadott nézet az, hogy a DunaTisza közén fúrásokkal elért legfelső lösz szint a würm III. eljegesedést, vagyis a pleisztocén legvégét jelzi. A Fülöpháza környéki lösz, mint láttuk finom homokos. Felfelé a legtöbb helyen löszös finom homokba megy át. Ehhez hasonló löszt Miháltz I. és Moldvay L. is több helyen figyelt meg (in Miháltz I. 1953).' A finom homokos lösz, vagy löszös finom homok feletti üledék tehát már holocén korú. A Duna— Tisza közi holocén üledéksor időbeni fejlődéstörté"nete már jól ismert (Miháltz I.—M. Faragó M. 1946, Zólyomi B. 1953, Horváth A.—Antalfi S. 1954, Mucsi M. 1963, 1965, 1966. M. Faragó M. 1966, 1969, M. Faragó M.—Mucsi M. 1971, KomlódiM. 1966, 1969, Andó AI .—Mucsi M. 1967, Molnár B.—Szónoky M. 1974). A fülöpházi finom homokos lösz és löszös finom homok szerintünk is a későglaciálisban képződött, fedője pedig már postglaciális. A felsorolt munkák alapján a postglaciálist pollen, csigafauna és üledék vizsgálattal alulról felfelé haladva a következő módon bontjuk: nyír-fenyő, mogyoró, tölgy és a bükk szakaszra. Ezek a szakaszok a Firbas féle IV—IX klíma és növényzeti szakasznak felelnek meg (Firbas F. 1949). A löszös finom homokra települő futóhomok képződése a nyír-fenyő szakaszban indult meg. A tavak egy része pl. a Szappanosszék, a Kondor-tó ÉNy-i
