Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
2. szám - Dr. Molnár Béla–M. Murvai Ilona: A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi szikes tavainak kialakulása és földtani története
68 Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. Dr. Molnár B.—M. Murvai I.: A Kiskunsági Nemzeti Park A Duna—Tisza köz negyedkor végi földtani története Magyarország a pleisztocénben a periglaciális övhöz tartozott. így az ország, vagy a Duna—Tisza köz pleisztocén végi és holocén földtani történetét is két fő tényező határozta meg. Az egyik a pleisztocén kori periglaciális éghajlat változásai, majd az ezt követő holocén éghajlati hatások. A másik a kéregmozgás, amely döntően hatott a feltöltődésre és meghatározta a területenkénti üledékfácieseket. A Duna—Tisza közti Hátság jó része a Dunavölgy fölé 30 m-re, a Tisza alluviuma fölé majdnem 40 m-re kiemelkedő térszin. A nyári félévben az uralkodó ÉNy-i szél a futóhomokot — különösen a holocén száraz mogyoró szakaszában — amikor a talajvíz a mainál mélyebben helyezkedett el ÉNy— DK-i irányú futóhomok buckasorokba rendezte. A homokbuckák között pedig a nyári homokot mozgató uralkodó széliránynak megfelelő ÉNy— DK-i mélyedések jöttek létre. A Duna—Tisza közi Hátságon a mélyedéseket foglalták el a sekély tavak, így a fülöpházi tavak is. A legtöbb tó a buckasorokkal párhuzamosan ÉNy—DK-i irányban nyúlik el. A fülöpházi tómedrek földtani képződményei A fülöpházi szikes tavak is a futóhomok-környezet ÉNy—DK-i irányú mélyedéseiben helyezkednek el. Legnagyobb és a legállandóbb vizű a Kondor-tó, hossza 3—4, szélessége pedig 1,0—1,5 km. A többi tó lényegesen kisebb és csak a Szappanosszék vízfelülete marad meg hosszabb ideig. A Szappanosszék kivételével a tavak felülete évszakonként, sőt a csapadékos évektől függően is igen gyorsan változik. A keskeny Szappanosszéket magasabb futóhomok buckasor veszi közre, így a tó felületének változásaira kisebb a lehetőség. A Hattyússzék és a Szívósszék a nyári félévben gyakran teljesen kiszárad. A szél munkáját itt is a tavak mélyedéseinek az iránya és alakja, meg a futóhomok buckasorok ÉNy-i irányból a mélyedésekbe való benyomulása jelzi (2. ábra). A tavakat és környezetüket megvizsgáltuk és kőzetmintákat gyűjtöttünk. A tómedreken át szelvényben 5—10 m-es fúrásokat mélyítettünk. A mintákat hidrometrálásos szemcseelemzéssel elemeztük, majd CaC0 3-ra számított karbonát és egyes esetekben humusztartalmukat határoztuk meg. Néhány fúrásból talajvízmintát vettünk. Elemzési adataikat a legtöbb oldott anyagot tartalmazó szappanosszéki víz vegyi összetételével hasonlítottuk össze. Elkészítettük a terület földtani térképét és szelvényeit (2—4. ábra). A szelvények 10 m mélységig három fő üledék csoportot tártak fel. 1. A szelvények alsó része uralkodólag a feltárt pleisztocén finom homokos löszt ábrázolja. 2. Erre a finom homokos löszre változatos, de ' 3. ábra. A Kondor-tó földtani szelvényei (Jelmagyarázat a 4. ábrán) Puc. 3. reoAoeii'iecKue pa3pe3bi 03. Koudop Abb. 3. Geologische Profile des Kondor-Sees. Zeichenerklärung in Abb. 4