Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Dr. Molnár Béla–M. Murvai Ilona: A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi szikes tavainak kialakulása és földtani története

Dr. Molnár B.—

M. Murvai 1.: A Kiskunsági Nemzeti Park Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. 69 H 1 2 3i* ff100 200 [m] i ; i i I. ábra. A Szappanosszék, a nzivósszék és n I / atty ússzék földtani szelvényei I. Aprószemfi futóhomok (0,1—0,2 mm 0), 2. Finom homok (0,

OR—0,1 mm 0), 3. Löszös finom homok (0,06—0,1 mm 0), 4. Finom, homokos lösz (0,02—0,1 mm 0), 5. Karbonátiszap, fi. Erősen humuszos osztályozatlan kőzetliszt (0,005—0,1 mm 0), 7. Karbonát % 8. Talajvízszint, 9. A tavak vízszintje 1972 júliusában, 10. A talaj vízszivárgás iránya, 11. Elszivárgás lehetősége a tavakbői Puc. 4. 1'eo.imu'iecKiie pa.ipem 03ep CannaHOiuceK, CueowceK u Xammbymceic 1. MejibK03cpHHCTMil necoK (0 0,1—0,2 MM),2.TOHKHÜ necoK (0 0,06—0,1 MM), 3. jieccoBHAHbiií TOHKHS necoK (0 0,06—0,1 MM), 4. TOHKHÜ neciaHOfi Jiecc (0 0,02—0,1 MM), 5. i<ap6onaTHHfl HJI, 6. cHJibHO RYMH(j)HunpoBaHiiafl iieoTcopTHpoBaHHan „KAMEHNAN MyKa", 7. %-n Kap6onaTa, 8. ypoBeHb rpyHTOBHix Bon, 9- ypoBeHb Bonbi B <)3epax B mojre 1972-ro róna, 10. HanpaBJieHHC ABHweHHfl (J)H.ribTpamioHHoro noTona, 11. B03M0>KH0CTb OTTOKa H3 03epa DNy 18 0 | 30

f/J CaCOj HATTYÚSSZEK Y siivosszä to Abb. 1. Geologische Profile von Szappanosszék, Szívósszék und Hattyúszék 1. Kleinkörniger Flugsand (0,1—0,2 mm -4), 2. Feinsand (0,06—0,1 mm 0), 3. Lössiger Feinsand (0,00—0,1 mm0) 4. Feiner sandiger Löss (0,02 0,1 mm 0), 5. Karbonathaitiger Löss, (i. Stark humushaltiges, unklassifiziertes Gesteinsmehl (0,005 0,1 mm 0), 7. Karbonat %, 8. Grundwasserspiegel, 9. Seewasserspiegel im Juli 1972, 10. Richtung der Grundwassersiekerung, 11. Versickerungsmöglichkeit aus den Seen mindenhol durvább szemesés finom, vagy aprószemű homok települt. 3. A durvább szemű üledékorra a Szappanosszékben közvetlenül a löszre, tavi üledék, főleg karbonátiszap rakódott le. A mintákat részletesebben elemezve a következő eredményeket kaptuk : 1. A vizsgált területen a legidősebb képződmény a finom homokos lösz. Ez a felszín alatt legmélyebben a Kondor-tó II. szelvényében, 5 m körül, a felszínhez legközelebb pedig a Szappanosszékben 2 m mélységben érhető el. A fúrások átlagosan 4—5 m-es finom homokos löszt harántoltak, de a lösz feküt csak kevés helyen érték el. Legnagyobb vastagságban (7,0 m) a Hattyússzék 18. fúrás tárta fel. A lösz mindenhol finom homokos. Finom homok tartalma igen változó. Szemcseösszetételét az 5. ábra C és D görbéi mutatják. Ezek szerint a löszben a finom és az aprószemű homok együttesen eléri a 30—35%-ot. Az eddig vizsgált egyéb Duna—Tisza közi löszhöz viszonyítva ez jelentős. A lösz osztályozottsága is rosszabb itt mint egyebütt a Duna—Tisza közén. Mindez azért, mert a terület a löszképződés idején a maihoz hasonlóan változatosabb domborzatú volt mint a Duna—Tisza köz sok más része. A lösz alatti futóhomok felszíne buckás volt, így az egykori egyenetlen felszínről a futóhomok finomabb