Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Dr. Petrasovits Imre: Az öntözővíznormák fontosabb elvi és módszertani kérdéseiről

64 Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. Dr. Petrasovits I.: Az öntözővíznormák Az öntözési Idény víznorma átlag ériéke Ha a talaj hasznos víztartó képességének (Dv) 50%, a 100 cm vastag szelvényben 80 mm 100 mm 130 mm Szegőd Tiszafüred Mosonmagyaróvár 299 266 157 279 246 137 249 216 107 4.3. Kukorica: Tenyészidő: V. 1.—IX. 30. Ökológiai nedvességigény kategóriája 5, ami közepes vízigényességet (Vi = ET

o-0,9) és 100 cm-es mértékadó gyökérzónát jelent. áÉf

t átlag értéke: Szeged: 292 mm Tiszafüred: 259 mm Mosonmagyaróvár: 173 mm Az öntözési idény víznorma átlag ériéke Ha a talaj hasznos víztartó képessége (Dv) 50% a 100 cm vastag szelvényben 80 mm 100 mm 130 111111 Szeged 212 192 162 Tiszafüred 180 159 129 Mosonmagyaróvár 93 73 43 4.4. Oszi búza: Tenyészidő: X. 15.—VI. 30-ig. Ökológiai nedvesség-igényessége: 8 sz. kategória, ami kis vízigényességet ( Vi = ET

l

t • 0,8) és közepes (100 cm) gyökerezési mélységet jelent. áfi

h : Szeged: 80 mm Tiszafüred: 76 mm Mosonmagyaróvár: 35 mm Ez a 35—80 mm közötti éghajlati vízhiány a 100 cm vastag talajszelvényben tározott vízből átlagosan fedezhető. Átlagos állomány éghajlati vízhiány értékeknél ezért, a három körzetben, a búza öntözésére csak sekély termőrétegű talajon vagy rossz csapadékeloszlású időjárás esetén lehet szükség. 5. A mértékadó öntözővíz-igényről Valamely öntözött növényállomány legnagyobb vízigényű életszakaszának ideje és az időszak vízigényének nagysága — mint mértékadó vízigény -— az egyik összetevője az egész üzem, vagy fürt öntözővíz-szétosztó berendezések méretezésének és az üzemelésnek. 5.1. Ide vonatkozó kutatási eredményeink feldolgozása során a mértékadó teljes vízigény átlagos időszakát — két dekád időtartammal (20 nap) fejeztük ki. A hozzátartozó mértékadó vízigényértéket a vegetáció alatti maximális ET-vel rendelkező dekád és a nagyobb ET értéket mutató szomszédos dekád ET értékének középértékéből képeztük. Az évenként így számított időszakokból és vízigényekből határoztuk meg növényfajonként a mértékadó teljes vízigény átlagos időszakát és nagyságát. 5.2. A normaképzés érdekében a következő lépés a mértékadó vízigény időszakára számítani (50%-os valószínűséggel várható) az állomány éghajlati vízhiányát. A mértékadó talajszelvényben tározott vízmennyiséggel csökkentett éghajlati vízhiány a teljes öntözővízigény, amely nem tartalmazza a táblához történő vízvezetésnél fellépő veszteséget. 5.2.1. A számítás alapja, valamely konkrét éghajlati állomás vagy körzet és a konkrét növényfaj. Például: Gödöllő és kukorica (1 m mértékadó talajszelvénnyel.) 5.2.2. Az öntözővízigény mint arról előzőekben szó volt — az éghajlati körzeten és az adott növényfajon kívül lényegesen befolyásolhatja a mértékadó talajréteg hasznos víztartó képessége. Előzőleg (3.5.1.) a talajokat 3 csoportba soroltuk. 1 m szelvényben 80 100 130 mm-nek vettük a könnyen felvehető vízmennyiséget. A mértékadó öntözővízigényt is e három lehetséges talaj csoportra adhatjuk meg. A 4.1. alatt említett módszerrel sok évi adatokból számítottuk a kukorica dekádonkénti ET-ját. Ezekből az adatokból az 5.1. szerint a mértékadó vízigény időszakát július 15. — augusztus 5. között kaptuk. Erre az időszakra eső sok évi átlagos napi állomány-vízigény, 5,5 mm volt. A mértékadó időszakban ez összesen 110 mm vízmennyiségnek felel meg. 5.2.3. A mértékadó vízigény időszakára (a július 15.—augusztus 5.) a sok évi átlagban várható csapadék (30 mm) figyelembevételével számítottuk az állomány mértékadó éghajlati vízhiányát 110—30 = 80 mm. 5.2.4. A mértékadó éghajlati vízhiány egy részét a talajban tárolt vízből, másrészét az időszak folyamán kiadott öntözővízből kell fedezni. Ez utóbbi mennyisége azonban a talajban tározott víz menynyiségétől is függ. A közepes víztározó képességű talaj 1 m-es szelvényében a mértékadó időszak kezdetén tározott, könnyen felvehető víz mennyiségének két szélső értéke lehet. Vagy telítve van és akkor ez 100 mm (lásd: 5.2.2.), vagy elfogyott és értéke 0 mm. Ahhoz tehát, hogy a mértékadó időszak 80 mm-es hiányát kielégíthessük, egyik esetben (amikor a talajban 100 mm van) 20 mm vízfeleslegünk van. A másik esetben (amikor a talajban 0 mm a könnyen felvehető vízkészlet) +80 mm öntözővízmennyiségre van szükség. A gyakorlatban a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy e talajok víztartalma a mértékadó időszakban a kukoricatáblák esetében is az egyes gazdaságokban eltérő szinten vannak. Tehát a közepes víztartóképességű 1 m-es talajszelvény könnyen felvehető, vízkészlete 0—100 mm között variál. így valószínűsítettük,

1"hogy a 20 napos mértékadó időszak-