Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
12. szám - Lorbererné Szentes Izabella–Lorberer Árpád: A földtani szerkezet és a természetes felszínalatti vízáramlások kapcsolatának vizsgálata egy Duna–Tisza-közi példaterületen
550 Hidrológiai Közlöny 1976. 12. sz. Lorbererné Szentes I.—Lorberer A.: A földtani szerkezet pannon rétegvizek hőmérsékleti- és nyomásanomáliái is a karbonátos alaphegységgel hozhatók kapcsolatba (7. ábra). A vizsgált Duna—Tisza közi területtel kapcsolatban — a Vendel M.—Kisházi P.-féle alááramlási elmélet (1963—64) és a nagy tektonikai viszonyok ( Wein Gy.: 1969) alapján az is megállapítható, hogy a karsztos hévizek feláramlása a Magyar Középhegységi Vályú D-i, DK-i határához kötött, a feláramló vizek kényszerpályáit a ,,Balaton-vonaV' szerkezeti jellemzői determinálják. A rétegvizek cirkulációja szorosan kapcsolódik a feláramlási zónához, a felszínalatti vizek együttesen összefüggő vízáramlási rendszert alkotnak. Mivel ilyen kapcsolatok pl. Harkányban, aBükkalján (Böcker T. és társai: 1974) is kimutathatók voltak, célszerűnek látszik az ország területén ismert többi — relatíve kiemelt — mezózóos szerkezet és medenceperemi terület komplex hidrodinamikai vizsgálata. Összefoglalás A tanulmány elsődleges célja a Magyar Medence hidrodinamikai jellemzőinek vizsgálata, az általános összefüggések finomítása volt egy konkrét részterületen, a területi vízgazdálkodási követelményeknek megfelelően. Megállapítható, hogy a medenceméretekben jelentkező regionális rétegvízáramlást a helyi földtani és szerkezeti adottságok igen nagymértékben befolyásolják, sok esetben az általános geohidrológiai kép felismerését is megnehezítik. A felszínalatti vízkészletadatoknak (vízszintek, hőmérsékleti és vízminőségi jellemzők, üzemi viszonyok stb.) a földtani-szerkezeti adottságok elemzésén alapuló vizsgálata azonban lehetővé teszi, hogy megbízhatóbban ítéljük meg az egyes részfolyamatoknak a rendszer egészében elfoglalt helyét és súlyát. A kvantitatív elemzés egyúttal további földtaniszerkezeti összefüggések felismerését is biztosíthatja. A földtani, hidrológiai és geotermikus vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a terület felszínalatti vizei összefüggő áramlási rendszert alkotnak. A részletes eredmények az alábbiak: 1. A bugyi—ürbőpusztai eltemetett mezozóos alaphegységrög környezetében a rétegvízkészlet egy része az idősebb képződmények hasadozottzúzott zónáin, abráziós törmelékein keresztül megcsapolódik és ezáltal a korábbi szerzők által megállapított regionális ÉK-DNy-i rétegvízáramlási irányra közel merőleges lokális áramlás alakul ki. A leszivárgó vizek Délegyháza—Alsónémedi térségében felfelé áramlanak és ismételten bekapcsolódnak a felszínközeli vízforgalomba. 2. A leszivárgás helyén a piezoinetrikus gradiensek függőleges komponensei negatív értékűek és helyi negatív geotermikus anomália észlelhető; a feláramlás helyén a geotermikus mélységlépcső 10 m/°C-nál alacsonyabb értékű, a piezometrikus gradiensek függőleges komponensei pedig nemcsak pozitív előjelűek, de lefelé haladva növekednek is. A hőmérsékleti- és nyomásanomáliák a negyedkori rétegekben is kimutathatók, tehát az áramlásban Visszaáromilis^BudagestJeJe_ JEMAGYARAIAT• 2 S3 a[Z2 7—• ÉNy Csővári rög ÉENy Budai hg. -o -1000 -7000 -3000 Cl 1=1 -fi ... Urbopusztoi rög Bugyi 7. ábra. liétegvíz- és karsztvízáramlási rendszerek összehasonlítása torzítatlan szelvényeken Jelmagyarázat: 1. Paleogén-neogén medenceüledékek. 2. Magyar Középhegységi Vályú képződményei. 3. Igal-Bükki eugeoszinklinális képződményei. 4. Feltételezett kristályos küszöb. 5. Lőczy-hát kristályos képződményei. 6. Legfontosabb törések. 7. A rétegvizek áramlási irányai. 8. A karsztvizek áramlásának iránya Abb. 7. Vergleich von Schichtenwasser- und Karstwasser strömungssystemen an unverzerrten Profilen Zeichenerklärung: 1. Paläogene-neogene Beckensedimente. 2. Formationen der Mulde des Ungarischen Mittelgebirges. 3. Eugeosynklinale Formationen von Igal-Bükk. 4. Angenommene kristalline Stufe, 3. Kristalline Formationen des Lőczy—Kückens, fi. Wichtigste Bruchlinien. 7. Strömungsrichtungen der Schichtenwässer. 8. Strömungsrichtung der Karstwässer
