Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

12. szám - Lorbererné Szentes Izabella–Lorberer Árpád: A földtani szerkezet és a természetes felszínalatti vízáramlások kapcsolatának vizsgálata egy Duna–Tisza-közi példaterületen

Lorbererné Szentes 1.—Lorberer A.: A földtani szerkezet Hidrológiai Közlöny 1976. 12. sz. 551 a pleisztocón-óholocén összlet rétegvizei is résztvesznek. 3. A lokális rétegvízáramlás hatására keletkező depresszió közelítőleg leírható a DUPUIT-THIEMféle függvénnyel. A leszivárgó vízmennyiség ennek alapján 1452 l/perc, geotermikus számítással pedig 1209 l/perc értékűre becsülhető. 4. A területen található mélyfúrású kutak vízszintadatai alapján a +100, +50 és ±0 m A. f. megcsapolási szintekre szerkesztett piezometrikus vízszinttérképek formájában szemléletesen ábrázolható a terület rétegvizeinek térbeli nyomáseloszlása, a vízszintvonalak differenciahányadosaiként pedig a piezometrikus gradiensek függőleges komponenseinek számszerű értékei is meghatározhatók. A részletes adatok alapján tisztázható a kimutatott lokális áramlásnak a regionális áramlási rendszerrel fennálló kapcsolata. 5. A bugyi—ürbőpusztai rög környezetében, a leszivárgás helyén egyértelműen kizárható a rétegvizeknek a budapesti hévizes karszttal való kapcsolata, valamint a magasrögből való gazdaságos hévízbeszerzés lehetősége. A kedvezőtlen adottságok az alaphegység kőzettani felépítésével (kevésbé karsztosodott, bükki típusú paleo-mezozóos képződmények) és szerkezeti helyzetével egyaránt összefüggnek. 6. A rétegvizek kémiai összetételének, a kutak kifolyóvíz-hőmérsékleteinek és nyugalmi vízszintjeinek, valamint a szerkezeti adottságoknak az együttes elemzésével megállapítható, hogy a délegyháza—alsónémedi területen nemcsak helyi jellegű rétegvíz-feláramlás észlelhető, hanem — a feltehetően középhegységi kifejlődésű — karbonátos alaphegység karsztos hévizeinek is szerepük van a pozitív geotermikus anomália létrejöttében. A karsztos hévizek és a rétegvizek kapcsolata, a feláramlási zóna a Magyar Középhegységi Vályú DK-i, K-i határához kötődik és végső soron szerkezeti okokra vezethető vissza. 7. A bugyi—ürbőpusztai depresszió vizsgálatánál alkalmazott SCHMIEDER-féle grafikus ellenőrzési módszerrel kapcsolatban megállapítható, hogy eredeti rendeltetésükön túlmenően a jelleggörbék földtanilag is értelmezhetők és a nyomásemelkedési görbékhez hasonló módon alkalmasak elfedett medenceterületeken a szerkezeti törések kimutatására. Ugyanerre a célra felhasználhatók a mélyebb megcsapolási szintekre szerkesztett piezometrikus vízszinttérképek is. 8. A vizsgálatok során a terület szerkezeti viszonyai is részletesebben feltárhatók voltak, segítségükkel pontosabban lehetett egymástól elhatárolni a Magyar Középhegységi Vályúhoz, illetve az Igal— Bükki eugeoszinklinálishoz tartozó medencerészeket. Közvetve igazolható volt a két mezozoós kőzetöv tektonikus-rátolódásos kapcsolata. IRODALOM [1] Alföldi László (1968) : A budapesti hévizek általános vízföldtani viszonyai, in: „Budapest hévizei" pp. 25—45. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadása, Budapest. [2Alföldi László (1973): A budapesti hévizek és a Gerecsealjai barnaszébányászat vízföldtani kapcsolatának kérdései. Bányászati és Kohászati Lapok — Bányászat. 106. óvf. 1973/12. sz. pp. 831—843. [3] Alföldi László—Erdélyi Mihály—Gálfi János—• Korim Kálmán—

Liebe Pál (1973) : Geotermikus vízáramlási rendszer Tiszakécske környékén. VITUKI 1973. évi Tudományos Napok III. ülésszak: Felszín alatti vizek hidrológiája (sokszorosított anyag, p. 17) Budapest, 1973. november 16. [4] Almássy Endre (1962): A mélységi vizek nyomásállapota in: „Vázlatok ós tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához" pp. 23—46. [5] Böcker Tivadar—Csorna Jánosné—

Liebe Pál— Lorberer Árpád—Major Pál—

Müller Pál (1974) : A felszín alatti vízkészletek komplex kutatása a bükkábrányi tervezett külfejtés környezetében. „Matematikai módszerek, számítástechnika a nyersanyagkutatásban" c. ankét anyaga, I. kötet pp. 47—79. Magyarhoni Földtani Társulat kiadványa, Budapest. [6 ]Csiky Gábor (1968): A szónhidrogénkutatások újabb eredményei az Északi Paleogén Medencében. Földtani Közlöny. XCVIII. kötet 1. füzet pp. 29— 40. [7] Erdélyi Mihály (1967) : A Duna—Tisza közének vízföldtana Hidrológiai Közlöny. 47. óvf. 6. sz. pp. 331—340. ós 8. sz. pp. 357—365. [8] Erdélyi Mihály (1973).: A Magyar Medence hidrodinamikája VITUKI 1973. évi Tudományos Napok III. Ülésszak : Felszín alatti vizek hidrológiája (sokszorosított anyag, p. 26.) Budapest, 1973. november 16. [9] Gálfi János (1972): A geofizikai kutatás hidrogeológiai alkalmazása. Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam Kézikönyve III. Felszín alatti vizek hidrológiája 3. rész. VITUKI—UNESCO, Budapest. [10] Horusitzky Ferenc (1943) : A Budai hegység hegyszerkezetének nagy egységei. Beszámoló a M. Kir. Földtani Intézet Vitaüléseinek munkálatairól, 5. sz. pp. 238—251. [11 ] Jámbor Áron—Moldvai Loránd—Rónai András és munkatársaik (1966) : Magyarázó Magyarország l:200.000-es földtani térképsorozata,!-34-11, Budapest megnevezésű lapjához. Magyar Állami Földtani Intézet kiadása, Budapest. [12] Juhász Árpád (1964): Adatok a Duna—Tisza köze É-i részének mélyföldtanához. Földtani Közlöny. XCIV. kötet 2. füzet pp. 184—194. [13] Kis Károly (1974): Geofizikai térképek digitális szűrése ós korrelációs analízise. „Matematikai módszerek, számítástechnika a nyersanyagkutatásban" c. ankét anyaga, I. kötet pp. 116—137. Magyarhoni Földtani Társulat kiadványa, Budapest. [14] Kovács György (1972): A szivárgás hidraulikája Akadémiai Kiadó, Budapest. [15] Körössy László (1953): Adatok az Alföld ÉNy-i részének földtani ismeretéhez. Földtani Közlöny. 83. kötet 1—3. füzet pp. 3—12. [16] Körössy László (1963): Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szex'kezete. Földtani Közlöny. 93. kötet 2. füzet pp. 153—172. [17] Lorberer Árpád (1975) : Oligocónkori kettős porozitású homokkőösszlet hidraulikai paramétereinek vizsgálata szokványos kútadatok alapján. Hidrológiai Közlöny. 55. kötet. 15. sz. pp. 211—223. [18] Lorbererné Szentes Izabella (1973) : A Duna—Tisza köze É-i része felszín alatti vizeinek összefüggésvizsgálata. Közópdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Vízkószletgazdálkodási Felügyelete, Budapest (kézirat) p. 1—25. [19] Lorbererné Szentes Izabella—Lorberer Árpád (1974 ) : A mélyszerkezet és a felszín alatti vízkészletek öszszefüggéseinek vizsgálata a Duna—Tisza közének északi részén Általános Földtani Szemle, 7. sz. pp. 1—59. [20] Mike Károly (1971): A Dunavölgy negyedkori szerkezete in: „A Duna folyam atlasza", VITUKI kiadása, Budapest.