Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

12. szám - Lorbererné Szentes Izabella–Lorberer Árpád: A földtani szerkezet és a természetes felszínalatti vízáramlások kapcsolatának vizsgálata egy Duna–Tisza-közi példaterületen

544 Hidrológiai Közlöny 1976. 12. sz. Lorbererné Szentes I.—Lorberer A.: A földtani szerkezet 4. ábra. A jelszínalatti vizek nyugalmi piezoinetrikus szintjei a + O »« A.f. megcsapolási szinten Jelmagyarázat: 1. Eguipotenciális vonalak (m A. f.). 2. Vízföldtani szelvények helye Abb. 4. Die piezometrischen Ruhewasserspiegel der unterirdischen Gewässer am Anzapfungsniveau + ( mü.A.J Zeichenerklärung

: 1. Aequipotentielle Linien (m ü. A.). 2. Ort der hydrogeologischen Profile vízmérlege a belvízcsatornák és a kavicsbányászat vízelvonó hatása miatt negatív. A bugyi-ürbó'pusztai rész-depresszió ugyanolyan aszimmetrikus, mint az alaphegységrög : dél felé visszaduzzasztás jelentkezik, amelyhez közvetlenül csatlakozik a depresszió mélypontja az E-i oldalon, a két területrész megfelel a pikkely torlódási, illetve fellazulási övezetének. Figyelembe véve, hogy az alaphegység helyenként közvetlenül érintkezik a pannoii rétegekkel (2ja—b ábra), arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a magasrög környezetében a felsőpannóniai összletből vízelvonás történik az idősebb képződmények hasadozott-zúzott zónáiba. Az alaphegységrögnek ez a bukógáthoz és víznyelőhöz hasonló viselkedése egyúttal további közvetett bizonyítéka a pikkelyes szerkezetnek. A depresszió ÉÉNy-DDK-i irányítottsága ezenkívül valamilyen fiatal, feltehetőleg neogén vagy a neogénben felújult szerkezeti törés hatására is utal. Az észlelt depresszió nem hozható kapcsolatba a terület belvízcsatornáival, amelyeknek üzemi vízszintje a bugyi-iirbőpusztai rög környezetében 105,0—108,0 m A- f-, tehát a pannon vízadókénál magasabb. A leszivárgó víz nem táplálhatja a délbudapesti hévizes karsztrendszert sem, amelynek nyomása és hőrpérséklete a ráckevei hévízkútban észlelt értékeket (kb. 100,Om A. f.,illetve 1059,4 mben 71 °C) is meghaladja és egyébként sem valószínű a kapcsolata a bükki típusú üledékekből felépített ürbőpusztai röggel. Mivel a Délegyháza—Alsónéihedi környéki feláramlást és a kiemelt alap hegységrög körüli leszivárgást a vízminőségi adatok is alátámasztják, ezért valószínű, hogy a két terület hidrodinamikai kapcsolatban áll egymással. A feltételezett áramlás térbeli, a rög környezetében elsősorban függőleges jellegéből következik, hogy az észlelt nyomásanomáliák nem korlátozódhatnak a felsőpannon „vízműves rétegcsoport"-ra, hanem — regionálisan vízzáró fedő hiányában — a negyedkori rétegekben is jelentkezniük kell. Az /. ábrán látható helyi depressziót megtaláljuk Simon L. (1964) térképén is, amely az alsópleisztocén rétcgösszlct átlagos nyugalmi vízszintjeit ábrá-