Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
2. szám - Dr. Benedek Pál–dr. Literáthy Péter–Jolánkay Géza–László Ferenc: A magyar Duna-szakasz néhány vízminőségi problémája
50 Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. Dr. Benedek P. és mtsai: A magyar Duna-szakasz A terv elkészítésének főbb mozzanatai, illetve feltételei a következők [ 1, 5]: 1. Vízminőségi állapotelemzés, mintavételi hálózat kiépítése, adatgyűjtés-adattározás, adatfeldolgozás, vízminőségi határértékek megválasztása. 2. Szennyvízkataszter. Alkalmas tisztítási technológiák vizsgálata. 3. Regionális távlati (ipar- és települések) fejlesztési tervek a szennyvizek várható alakulásának becslése érdekében. 4. A vízfolyásban lejátszódó fizikai és kémiai, biológiai és hidraulikai összetett folyamatok számszerűsített elemzése — matematikai szimulációs modellezés — a vízminőség várható alakulásának előrejelzése érdekében. 5. Közgazdasági elemzés a szóbajöhető szabályozási beavatkozások költségkihatásait — költségfüggvények — illetően. 6. Optimalizálási modell, ahol a lehetséges beavatkozások hatását a szimulációs matematikai modell segítségével, úgy vizsgáljuk, hogy az előírt vízminőségi normák betartása mellett a beavatkozások költsége minimális legyen (amennyiben a rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozottak, úgy a maximális eredményesség a cél). A vízminőségi diagnózisra, adatgyűjtésre (1—3. táblázat) később még visszatérünk, de már most leszögezzük, hogy ez jelenleg az egész vízminőségszabályozási tevékenység szűk keresztmetszete.* A magyar szakaszon (a csehszlovák oldal kivételével) a szennyvízbevezetések mennyiségi és minőségi feltárása kielégítőnek mondható, melyre a későbbi fejezetek során közölt 4. táblázat is rávilágít. Átfogó vízgazdálkodási fejlesztési tervekkel — kerettervek és regionális fejlesztési tervek — rendelkezünk már, tehát elmondható, hogy az ipar és a települések szennyvizeinek várható alakulása jó becsléssel előre jelezhető. .Fontos kérdésnek tekinthető a megfelelő vízminőségi szimulációs matematikai modell kiválasztása. Az erre irányuló kutatások is folyamatban vannak. Az általános szakirodalmi, ill. külföldi gyakorlattól eltérően nem a tradicionális permanens állapotra vonatkozó „egydimenziós" (hossztengelymenti) lebomlási modellt szándékozunk alkalmazni. Úgyszintén nem felelnek meg céljainknak a hosszirányú diszperziót figyelembe vevő modellek sem, illetve kizárólag pillanatnyi havariaszerű szennyezések modellezésére tartjuk fenn azt. A Dunát érő nagy parti szennyezések és nagy szennyvízterhelést jelképező mellékvízfolyások figyelembevétele érdekében a keresztirányú elkeveredést és a lebomlást együttesen figyelembe vevő matematikai modellt szándékozunk a jövőben alkalmazni [1]. A költségfüggvények kidolgozása, költség-haszon analízis alapelveinek hazai fejlesztése, az optimalizálási (előrejelzési) modell megalkotása épp most folyik a már említett UNDP/WHO project ún. Sajó mintaterületén. Mindent összegezve, megfelelő adatbázis birtokában a koszerű, a legfejlettebb ipari államokban már alkalmazott tervezési módszerek alkalmazásának a magyar Duna esetében elvileg nem lenne semmi akadálya. 1. ábra. Mintavételi helyek a magyar Duna-szakaszon Puc. 1. Cmeopbi ÖAH omöopa npo6 Ha eeHzepcKOM ynacmice JJyHan Fig. 1. Sampling stations over the Hungarian Danube section A vízminőségi adatgyűjtés jelenlegi rendszere A Dunán levő törzshálózati mintavételi helyekről három vízügyi igazgatóság (Győr, Budapest, Baja) végzi a minták vételezését és feldolgozását. Az egyes vízügyi igazgatóságok alá tartozó dunamenti törzshálózati mintavételi helyeket az 1. ábra mutatja. Ezen feltüntettük a mellékvízfolyásokon a Dunához legközelebb eső mintavételi helyeket is. A mintavétel gyakorisága az egyes pontokon eltérő, általában 12—52 alkalommal végzik azokat. Ezen kívül a VITUKIheti egy alkalommal Budapest felett Szobnál (balpart, sodor, jobbpart), Nagymarosnál (balpart, sodor, jobbpart) és a budapesti Nagy Felszíni Vízműnél vesz mintát. Havi egy alkalommal sor kerül, a három vízügyi igazgatóság részvételével, a hazai szakaszon egy összehangolt hossz-szelvény viszgálatra. E minták kiértékelését a területileg illetékes vízügyi laboratóriumok végzik a mikroszennyezők kivételével, amit a VITUKI dolgoz fel. Évente három-négy alkalommal egyes mintavételi pontokon — elsősorban a budapesti vízügyi igazgatóság területén — a keresztszelvényben és mélységben több ponton mintavételezés történik [15]. A vízmintákból a mikroszennyezőket, valamint a fenéküledék mintákat ismét a VITUKI dolgozza fel. A kapott adatokat a vízügyi igazgatóságoknál rendszeresített „Felszíni víz vizsgálat"-i adatlapokra vezetik rá. 1975. jan. l-ig az adatlapokból két példányt a VIKÖZ-nek, egy példányt a Mintavételi hely Folyam km Duna Duna Duna Dana Dana Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna Mosoni-Duna Mosoni-Duna vág-Ouno Átalér Kenyérmezei p. SzentendreiDunaiig Soroksóri-Dunaág Sió-csatorna Kamarás Duna Ipoly Rajkó _ «40,4 Byörzámoly 1806,2 Gönyü 1191,2 Komárom 1766,0 Dunaalmás 1751,8 Esztergom 1717,0 nagymaros 1694,S Bp Nagyfelszini Vizmú 1S5S,0 Bp. Északi összekötő vasúti hid 1654,5 Bp. szigetszentmiklósi kutak 1633,5 Százhalombatta Dunaújváros Dunaföldvár Fájsz Szekszárd Baja Mohács, Vízkivételi Mú Hercegszántó Horvatkimle Oyör Komárom Tata Dorog Budapest Tass Szekszárd-Palánk Baja ^ Letkés 1622,0 1530,6 1560,6 1507,6 1496,0 1477.0 1451.1 1433,0 60,0 2,4 0,0 10,6 2,1 1,0 0,5 18,6 1,9 14,0 JELMAGYARÁZAT:
