Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Dr. Benedek Pál–dr. Literáthy Péter–Jolánkay Géza–László Ferenc: A magyar Duna-szakasz néhány vízminőségi problémája

Dr. Benedek P. és mtsai: A magyar Duna-szakasz Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. 51 1. táblázat A Duna vízminőségi [vízkémiai] paramétercinek átlagos értékei és variációs tényezői Nagymarosnál 1968—72-ben Variációs tényező (Gy), % TaóAuifa 1. MameMamuiecKue oncudamta u K03(fi(ßuiiueHmbi eapuaquu napaMempoe Kanecmea eodbi p. JJyHan (cmeop HadbMapow, 1968—72 ee.) Table 1. Average values and variance of the water quality (chemistry ) parameters in the Danube from 1968 to 1972 0 — 10 10 — 20 20 — 30 30 — 50 pH (7,9) Lúgosság (3,24 mg/l) Összes keménység , (11,23 nk°) Ásványi sók (274 mg/l) Oldott 0

2 (9,3 mg/l) O, telítettség (84%) Vezetőképesség (369-lO"

6 S/cm) KMn0

4 —0

2 fogy (7,8 mg/l) KOI (17,9 mg/l) NO

s- (6,18 mg/l) BOIj (4,1 mg/l) Vízhozam (2017 m

3/s) Variációs tényező (C

v) % 50 — 75 75 — 100 100 — 150 >150 Hőmérséklet (10,6 °C) Összes vas (0,235 mg/l) NH

4 (0,604 mg/l) Vízgőzzel illó fenolok (0,007 mg/l) N0

2- (0,092 mg/l) CC1

4 extrakt (4,0 mg/l) Összes lebegőanyag (37 mg/l) Ortofoszfát (0,414 mg/l) VITUKI-nak küldtek és egy példány maradt a vízügyi igazgatóságokon. 1975. jan. 1-től kezdődően a vízügyi adatbankban kerülnek tárolásra az adatok. Az 1968—1973. évek összes vizsgálati adata számítógépes feldolgozásra került, amelyeken az egyes mintavételi pontokon mért értékek és terhelések, azoknak negyedévekre, illetve évekre bontott, valamint összes átlaga, minimuma, maximuma és szórása szerepel. Táblázatosan a paraméterekre bontott vízminőségi osztályba való besorolásokat, grafikusan az egyes komponensek tartóssági görbéit ábrázolják. A fontosabb kémiai komponensek bemutatására közöljük az 1. táblázatban az 1968 és 1972 között mért átlagos vízminőségi adatokat a nagymarosi szelvényben. A táblázat a variációs tényező (100 szórás/középérték) függvényébe rendszerezi a paramétereket. A 30% alatti variációs tényezővel rendelkező komponenseket elegendő lenne az eddiginél jóval kisebb gyakorisággal vizsgálni, ugyanakkor a 100%-nál nagyobb variációs tényezőjű komponenseket (és idevennénk a fenolt is) ajánlatos volna legalább hetenkénti gyakorisággal vizsgálni. Tapasztalataink szerint célszerű volna a nagyobb gyakoriságú vizsgálatot a 8 °C alatti vagy a 15 °C feletti hőmérsékletű vízben végezni, tehát a téli és a nyári periódusban, mert az átmeneti periódusok (tavasz, ősz) mérési adatait a változó (kiugró) hőmérsékleti viszonyok, valamint a vízhozamváltozások túlságosan befolyásolják [10, 11, 12]. Ezzel kapcsolatos értékelő munka a VITUKI-ban jelenleg folyamatban van. A biológiai és bakteriológiai vizsgálatok közül a rutin jellegűek a következők: 1 Szaprobiológiai állapot-meghatározás a törzshálózati mintavételi helyeken vett mintákból a Kolkwitz-Marsson-féle szapróbia rendszer alapján. Ezt az illetékes vízügyi igazgatóságok laboratóriumai végzik a már említett gyakorisággal, a kémiai vizsgálatokkal egyidőben. A Duna általában (70—80% tartóssággal) az a—

ß mezoszaprób állapotban van [15]. 2. Coliform baktériumok meghatározása, melyet az előbbi gyakorisággal és helyeken a területileg illetékes Közegészségügyi és Járványügyi Állomás végez. 3. Fentieken kívül a VITUKI a magyarországi Duna-szakaszon algológiai vizsgálatokat végez. Ennek során az össz. algaszám mellett az íz- és szagokozók külön szerepelnek és megállapítható, hogy Esztergom—Szob—Nagymaros térségében mind az össz-algaszám, mind az íz- és szagokozók száma maximumot ér el, ami a szelvény feletti nagymennyiségű növényi tápanyag bevezetésének (Vág) következménye. 4. A helyi KÖJÁL-okon kívül az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) a Rajka—Budapest szakaszon 1973-tól kezdődően a vízügyi szervekkel összehangoltan végez részletes bakteriológiai vizsgálatokat [13]. A Streptococcus faecalis adatokból jól kimutatható az osztrák területről, valamint a bratislavai és a Vág-beömlésből származó szennyezés. Salmonella (144 törzset tenyésztettek ki) minden mintavételi állomáson észlelhető [13], A VITUKI a jelenleg folyó UNDP/WHO project keretében bentosz vizsgálatokat is végez, főleg a fém mikroszennyezők fenéken történő akkumulációjának megállapítása céljából. Ezek a vizsgálatok tehát inkább a kémiai komponensek kiegészítésének tekinthetők. Az elmúlt években gyűjtött vízminőségi jellemzők értékelése Míg az előző fejezetben igyekeztünk számot adni a magyar Dunán folyó vízminőségi adatgyűjtés módjáról, most néhány fontosabb vízminőségi paraméterre vonatkoztatva a 2. táblázatban bemutat-