Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

11. szám - Böcskei László–Hajós Béla: Rába folyó hidromechanizációs töltéserősítésének tapasztalatai

Böcskei L.—Hajós B.: Rába folyó Hidrológiai Közlöny 1976. 11. sz. 503 gen hengerelt spirális varratú acélcsöveket használnak, mert azok gépi úton történő mozgatása, szerelése, szállítása megoldott. A műanyag csövekkel folytatott kísérletek a rövid élettartam miatt (40—50 üó) eredménytelenek voltak. A kotrógéppel együtt beszerzett és a hazai gyártású gumitömlők jól ellenállnak a kopásnak. Elhasználódásuk mérsékeltebb a vártnál. A kedvezőtlen munkakörülmények ellenére, a tett intézkedések hatására a kotrógép, mint vezérgép teljesítménye évről évre növekedett, és a 8 év alatt teljesített éves átlaga 270 cnr'/év volt. Jelentősége még az, hogy a gép nagv teljesítőképessége mellett megkívánja, kikényszeríti az előkészítő és befejező gépek egymáshoz kapcsolódó munkáját, a folyamatos kiszolgálást (csőszerelés, éjszakai világítás, üzemanyaggal való ellátás, javítás stb.). Munkaszervezési feladatban pedig több egység szorosan egymáshoz hangolt munkáját teszi szükségessé. 4. Összefoglalás A hidromechanizációs töltéserősítés létjogosultságát, a végzett munka minőségét, gazdaságosságát az elért eredmények egyértelműen bizonyítják. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az 1975. évi árvizes terhelés alkalmával, (amely magasságát tekintve volt jelentős, tartósság szempontjából azonban elmaradt az 1965. évitől) a megerősített töltésszakaszok jól vizsgáztak. Nem jelentkezett káros jelenség sehol sem. A töltéstest a jobb- és balparton egyaránt tökéletesen állékonynak bizonyult és a legkisebb mértékű átázás sem jelentkezett. A megerősített szakaszok fenntartása során a 20—30 cm-es humuszterítésre vetett gyeptakaró a kezdeti kedvező megerősödés után elgazosodik, a nemesebb fű kipusztul. A töltéskoronán terített kavics pedig 1—2 éves időszak, vagy nagyobb mértékű használat után a töltéstestbe benyomódik. A fenti hiányosságok megszüntetésére a gyeptakaró gondozását agrotechnikai módszerekkel meg kell oldani, a töltéskoronák tömörítésére a jelenleginél nagyobb gondot kell fordítani. A végzett munka gazdaságossági elemzése szerint a hidromechanizációs technológia előnye nemcsak a nagymérvű élőmunka és szállítási kapacitás megtakarításában jelentkezik, hanem a tények azt bizonyítják, hogy a hidromechanizáció egyértelműen gazdaságosabb, mint a hagyományos géplánc, a költségmegtakarítás 30—40% között alakult. Nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy a kiviteli munkák a meteorológiai és vízjárási jelenségektől inkább függetleníthetők, mint a hagyományos technológiánál. Kisebb árhullámok esetén, amennyiben a csőszerelési munkák megfelelő előretartással készülnek, az üzem az elöntött hullámtéren keresztül is biztosítható. Végül, de nem utolsósorban jelentős előny környezetvédelmi szempontból, hogy a munka előrehaladását nem jelzik anyaggödrök, értéktelen roncsolt területek, amelyek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok. Az ily módon nyert terület jelentősége rendkívüli, mert a 2,5 millió m

3 anyagot 1—1,5 méter mély anyaggödrökből kellett volna kitermelni, ami 200 ha zömében értékes mezőgazdasági terület igénybevételét jelentette volna. Befejezésül hangsúlyozzuk, hogy az általánostól eltérő homokos kavics beépítésének hidromechanizációs technológiája, a géplánc, a gyakorlati követelményeknek megfelelően kialakult üzemi szervezet működése gazdaságos. A gazdag tapasztalatok pedig a helyi körülmények kellő figyelembevételével a vízépítőipar más munkaterületein is eredményesen felhasználhatók. IRODALOM [1] Böcskei László—Hajós Béla: A Rábft folyó hidro- inechanizációs tapasztalatai. Vízügyi Közlemények 1970. 2. [2] Irányelvek az árvízvédelmi létesítmények védőképességének fokozására VITUKI 1974. [3] Márton József—V. Nagy Imre: Vízöblítéses földmunkák VITUKI 1966. [4] Zagy előállítása, szállítása ós beépítése a vízépítésben. Irányelv tervezet, VITUKI 1971. [5 ] Strasolszky Ödön:Vízépítés I—II. Budapest, 1973. [6] Bauman V. A.: Építőipari gépek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965. [7] Balassa Miklós: Korszerű hidromechanizáció, VITUKI 1965. [8] Stimm Miklós: Vízépítési földmunkák. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. [9] Pásztor D.—Szivák A.: Hidraulikus anyagbeépítés. Vízügyi Közlemények, 1962. 2. [10] A hidromechanizáció hazai alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a szilárd anyagok csővezetékfí szállításánál, valamint a bányaművelésnél OMFB tanulmány, Budapest, 1965. [Il| Hajós Béla—Petrőcz_ Bálint: Organizációs terv a Rába folyó Győr—Árpás között építendő töltéserősítési munkák II. ütemére. Kézirat, 1975. [12] Koi'áts Gábor: A Maros jobb parti hidromechanizációs munkák. Vízgazdálkodás, 1972. [13] Forstner Miklós: Hidromechanizációs munkák szervezése FÓKA Vállalat Szervezési Ankétja, Budapest, 1974. [14] Blum/v. Mamitz: Der Schwimmbagger I. Band Springer Verlag, 1963. Experiences gained with levee strengthening work by the hydraulic fill method along the Rába River By Böcskei, L. and Hajós, B. Work on strengthening the levees along the Rába River by the hydraulic fill method has been started in the second half of 1968 in the vicinity of Győr town. Since that time work has been completed over a length of 32 km out of the 54,4 km total length envisaged for reinforcement (Fig. 1). Since the method of construction was new and the volume involved very large, round 2,5 million cu. m, no direct construction experiences were available. The work was organized on the basis of information obtained from the relevant literature and with due regard to local conditions, the individual phases being illustrated in Fig. 2. The prime unit in the hydraulic fill method was the "Master" type diesel-hydraulic driven floating dredge (111.1). To make full use of its capacity, a chain of equipment has been compiled, the main units of which consisted of three 100 HP dozers and four 0,5 cu. m excavators, working to the time schedulde shown in Fig. 3. The output could be increased continuously, as demonstrated by the tabulated data, indicating the effectiveness of the method. The sandy gravel was excavated from the river bed and transported through a pipeline to the air side of the levee. This material gave rise to substantially greater wearing than expected in the pump and the cutting