Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Dr. Benedek Pál–dr. Literáthy Péter–Jolánkay Géza–László Ferenc: A magyar Duna-szakasz néhány vízminőségi problémája

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 56. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 49—96. oldal Budapest, 1976. február A magyar Duna-szakasz néhány vízminőségi problémája DE. BENEDEK PÁL* — DE. LITEEÁTHY PÉTIÉ'— JOLÁNKAI GÉZA* — LÁSZLÓ FEEENC* Bevezetés A vízfolyások vízminőségi problematikája szoros összefüggésben van az adott hidrológiai és hidraulikai viszonyokkal. Már a vízminőségi felderítés (diagnosztika) is ott kezdődik, hogy a minőségi paraméterek vizsgálatát, a vízminta vételét koordináljuk a vízhozam-mérésekkel. Koncentráció érték a hozzátartozó vízhozam érték nélkül hasznavehetetlen. A koncentrációk keresztmetszetbeni eloszlása szoros összefüggésben van a vízjárással, a turbulenciaviszonyokkal, egyszóval a szennyező források és a folyam hidraulikai egymásrahatásával. Az esésviszonyok, a sebesség komponensek megváltozása kihat a lebegőanyag eloszlásra, az átlátszóságra, a hőmérsékletre, ezeken át a szervesanyag lebontásra és így az egész biológiai ekoszisztémára. Be kell valljuk, hogy sajnos a magyar Duna-szakasz most következő vízminőségi jellemzése éppen ezért nem lehet teljes értékű, mert az eddigi vízminőségi munka még nem integrálódott eléggé a hidrológus tevékenységgel. Ennek tudható be, többek között, hogy a jelenlegi mintavételezési rendszer nem kielégítő ilyen nagy folyam vízminőségi diagnosztizálására. E tanulmány célja — a jelenlegi helyzet ismertetésén túl — éppen az, hogy megvizsgálja, milyen feltételek mellett jellemezhető megnyugtatóan a Duna vízminősége és milyen adatbázis alapján készíthető vízminőségi előrejelzés, vagy egy nagyobb Duna-szakaszra szabályozási (optimalizálási) modell. A tanulmány célkitűzése egyébként egybeesik a jelenlegi UNDP/WHO project ún. Dunai mintaterületén folyamatban levő munka céljával, sőt az utóbbi néhány részeredményét is tartalmazza már. A magyar Duna-szakasz vízminőségszabályozási feladatai A magyarországi vízmérleg szempontjából mértékadó augusztusi 85%-os tartósságú természetes felszíni vízkészlet mintegy 90%-a a Duna (70 magára a Dunára, 20% a Drávára esik), 10%-a pedig a Tisza vízrendszeréből származik és Magyarország mai vízfelhasználásának közel 1/3-a tételezhető fel a Duna közvetlen vízgyűjtő területén. * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. A Duna látja el ivóvízzel az ország lakosságának kb. 30%-át és az ipartelepek vízfogyasztásának mintegy felét is a Dunából fedezik. Különösen jelentős a Budapesti és a — távvezetéken át történő — Pécsi Vízmű vízszolgáltatása jelentős felszíni víz kivételek révén. Bár Budapesten a víz zömét parti szűrésű kutakból veszik, ezekre is előbbutóbb hatással lesznek a szerves és szervetlen mikroszennyezők. Fontos rekreációs feladatokat Iát el a magyar Duna-szakasz, így elsősorban az Esztergomtól Budapestig terjedő ún. Duna-kanyar, a ráckevei Duna-ág Budapest alatt és a Gemenci-erdő-vadrezervátum Baja felett. Az üdülési főszezonban az üdülő létszám a közeljövőben már meghaladja az egymillió főt. A vízigényes iparágak távlati fejlesztése zömében a Dunára épül. A Tisza-völgyben jelentkező vízmérleghiányt a Dunából fogjuk fedezni vízátvezetéssel. Ez majd teljes egészében mezőgazdasági (öntözővíz) célokat szolgál. A megnövekedett víz- és energiaigény kielégítését segíti elő a rövidesen épülő Gabcikovo-Nagymarosi vízerőmű-rendszer. Ennek egyik fő feladata a hajózási forgalom elősegítése főleg a Pozsony— Nagymarosi szakaszon, melynek fejlesztése elsőrendű nemzetközi és egyben magyar népgazdasági érdek. Fenti vízhasználatokhoz társul a városi és ipari használtvíz (szennyvíz) elhelyezés, melyet tovább fokoz a nem egyponton bevezetett, megoszló jellegű szennyezés: a városi és mezőgazdasági szennyezett csapadékvíz lefolyás, és a nagyüzemi állattenyésztésből fakadó terhelés. A mezőgazdasági szennyezést (nutriensek, peszticidek, sók) növeli a parterozió és nem szabad megfeledkezni a fenéken akkumulálódott szennyezőanyag időszakos felkeveredéséről sem. A megoszló szennyezés bizonyos komponensek tekintetében (nutriensek, mikroszennyezők) megkétszerezheti a koncentrált szennyvízbevezetések hatását. A magyar Duna-szakaszon a felsorolt feladatok gazdaságilag optimális megoldása érdekében átfogó vízminőségszabályozási tervre van szükség.