Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

11. szám - Böcskei László–Hajós Béla: Rába folyó hidromechanizációs töltéserősítésének tapasztalatai

500 Hidrológiai Közlöny 1976. 11. sz. Böcskei L.—Hajós B.: Rába folyó , k.Om w ////f +—i HMértékadó árvízszint Zagygat 2. ábra. A töltésépítés technológiai vázlata Fig. 2. Schematical diagram of levee strengthening work 2. A kiviteli munka technológiai és szervezési kérdései A kiviteli munka újszerűsége és nagyságrendje miatt nem állt rendelkezésre közvetlen építési tapasztalat. A technológia a szakirodalom és a helyi sajátos körülmények figyelemhevételével került összeállításra, és sorrendben a következő munkafázisokat tartalmazta (2. ábra). 1. Humusz eltávolítása a mentett oldali 20 m-es sávból, a kitermelt anyaghói zagygát építése. 2. A mentett oldali rézsű humusztalanítása, az anyag átrakása deponálási céllal a vízoldali rézsűre. 3. A töltésmagasításhoz szükséges kötött anyag kitermelése a mentett oldali rézsűről és az előzőkhöz hasonlóan átrakása, majd deponálása a mentett oldalon. 4. A töltésszelvény erősítéséhez szükséges szemcsés anyag kitermelése a Rábából, hidromeehanizációs úton a zagytérbe szállítása. 5. A szemcsés anyagból a tervezett töltésszelvény, illetve feltöltési terepszint kialakítása. 6. A vízoldali rézsűn tárolt kötött anyagból a töltésmagasítás elkészítése. 7. A mentett oldali rézsű humuszborításának elkészítése. 8. A töltéskorona kialakítása, és a rézsűk füvesítése. A hidromechanizációs munka vezérgépe a Master típusú diesel hidraulikus úszókotró (1. kép). A gép által kitermelt szemcsés anyag fogadásának elő1. kép. Master típusú szívó-nyomó úszókotró Fotó: Klausa László III. 1. Master-type floating suction dredger készítése, bedolgozása, az árvízvédelmi biztonság miatt megkívánt egyidőben maximálisan megbontható 1 km-es töltésszakasz jól összehangolt gépláncot kíván. A vezérgép haladási ütemének kiszolgálásához 3 db 100 LE teljesítményű földtológép, és 4 db 0,5 m

3 űrtartalmú kotrógép szükséges. A tervszerű ütemes előrehaladást — a több év gyakorlata alapján kialakult, a tapasztalatok felhasználásával készült — ciklogram biztosítja (3. ábra). Az ütemterv gépenként tartalmazza a teljesítmény-idő összefüggést. Ez grafikusan ábrázolva a vonalas földmunka haladási ütemét adja. A gépkezelőkre lebontott feladatok nagymértékben ösztönzőleg hatnak. Az ütemtervbe felvezetett teljesítmény alapján a munkák előrehaladásáról mindenkor áttekintő képet kap az építésvezető. A vázolt technológiát munkafázisaiban az egyes gépek a következő ütemben végzik: — az I. jelű földtológép végzi el a kialakítandó zagytérben haladva a mentett oldali humusz eltávolítását, a zagygát építését; — az I. jelű forgókotró a töltéskoronán dolgozva a mentett oldali töltésrézsűt humusz talanítja, és a töltésmagasításhoz szükséges kötött anyagot termeli át a vízoldali rézsűre; a két gép által végzett előkészítő munkát a Rába-mederből történő anyagkitermelés, a hidromechanizációs munkafázis követi. Az úszókotró a mindenkori parti beépítés helyével párhuzamosan haladva (a folyószabályozási tervekben meghatározott vonal szerint) a szemcsés anyagot átlagban 400—600 méter hosszú csővezetéken juttatja ki a beépítési helyre. A mintegy 100 méter hosszú úszó csővezeték forgózsámolyos úszótagokra szerelt, és gumikarmantyúval csatlakozik a 200—200 méter távolságban. T alakban szerelt parti csővezetékhez. A zagy beépítésére, az ürítésre (a körülményektől függően) az előreveréses (nyomócsőhosszabbításos), illetve visszahúzásos (az ürítőcsőrövidítéses) csőkiszerelési módot használták. Jelenleg technológiai változtatás — a tolózár-beépítés elhagyása miatt — a gyakorlatban kialakított ún. egyirányú vízelvezetés módszerét alkalmazzák a felesleges zagyvíz elvezetésére, mert a tolózárak nem töltötték be feladatukat: a kotró folyamatos üzemét biztosították csak, a folyamatos termelést nem, nehezen kezelhetők voltak. Az egyirányú vízvezetési móddal a vizet a zagytérben a haladás irányában vezetik előre, ahonnan az a holtág keresztezések, közeli belvízcsatorna