Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

11. szám - Böcskei László–Hajós Béla: Rába folyó hidromechanizációs töltéserősítésének tapasztalatai

Böcskei L.—Hajós B.: Rába folyó Hidrológiai Közlöny 1976. 11. sz. 501 >k 3. ábra. Giklogramos ütemterv Fig. 3. Schedule of operations és esetenként szükségárkok segítségével jut el a befogadóba. A vízvisszavezetést megkönnyíti, hogy a munkálatok kiépített belvízrendszerek körzetében folynak, így a belvízlevezető árkok elérhető távolságon belül zagvvíz elvezetésére felhasználhatók. — A befejező munkát az úszókotrót követő földmunkagépek végzik, és a megtámasztó háttöltést a korábbi időszak földtoló gépei helyett forgókotrók készítik. Az úszókotrót az ún. II. jelű kotró követi, amely a feltöltött zagytérben haladva egy karolással a szemcsés anyag jelentős hányadát a tervezett helyre rakja. Az előző kotró által rendezetlenül hagyott depónia durva profilozását és a hiányzó szemcsés anyag beépítését a III. jelű kotró végzi a töltéskoronán mozogva. A kotrók munkáját a IV. jelű munkagép fejezi be, amely a mentett oldalra átkarolt kötött anyagból a töltésmagasítást, és a rézsű durva kialakítását végzi. A gépláncot, és lényegében a földmunkát a II. és III. jelű földtoló gépek munkája zárja be, amelyek a zagygát elbontását, rézsűképzést és a tereprendezéseket végzik. A vázlatosan bemutatott közel 8 év alatt kialakult technológiai módszer, a géplánc munkája eredményesnek mondható. Ezt bizonyítja az 1975 végéig megépült 32 km hosszú töltésszakasz, a beépített m

3-teljesítmény fokozatos növekedése: Év 1968 1969 1970 .1971 1972 1973 1974 1975 Teljesítmény m

3 50 166 203 380 256 541 298 230 238 850 240 120 330 897 336 906 3. A vezérgép üzeme A hidromechanizációs munkát lehetővé tevő körülmények számbavételekor, amikor megvizsgálták, hogy — a meder az árvízvédelmi töltéshez közel fekszik, átlagos szállítási csőhossza a gépnek megfelelő, — a meder és vízállás viszonyok a kotróhajó mozgását lehetővé teszik, — a mentett oldalon a zagyvíz elvezetése megoldható, nem fordítottak kellő figyelmet a szállítandó anyag összetételére, szemszerkezetére. A homokos kavics a vezérgép szivattyújában, a csővezetékben, a marófejen a vártnál lényegesen nagyobb fokú kopást okozott. A hidromechanizációs munka jellegzetes sajátossága a zagyszivattyú kopása. A kopást megszüntetni semmi módon nem lehet, az a tény viszont, hogy a zagyszivattyú háza 130—220 óra üzem (13—21 em

3 anyag kitermelése) után kilyukadt és használhatatlanná vált, a folyamatos üzemet a kezdeti időszakban jelentős mértékben hátráltatta. A kopás okát vizsgálva megállapították, hogy a járókerék 30 m/sec körüli kerületi sebessége miatt a szállított kavics egy része apró darabokra törött és éles sarka valósággal kiköszörülte a szivattyúházat, a zaggyal érintkező felületeken. A kotrógép folyamatos üzemének biztosítására többféle intéz-