Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
11. szám - Böcskei László–Hajós Béla: Rába folyó hidromechanizációs töltéserősítésének tapasztalatai
Dr. Karácsonyi S.: Gázmentesítés Hidrológiai Közlöny 1976. 11. sz. 499 De-gassing By Dr. Karácsonyi, S. One of the major problems encountered in public water works in Hungary is related to the elimination of hazards due to using water from gaseous wells. The dangers associated with gaseous wells connected to the distribution systems have been demonstrated during the past years by several, occasionally severe explosions and other accidents. The removal of gas from the water obtained from the wells, i. e., de-gassing, reliable protection of human life, health and property from the dangerous gases carried by, or escaping from the well water must become routine tasks in designing and operating water works. Aversion of the dangers represented by the gaseous waters and the development of the most effective solution are both impossible, unless the particular conditions are explored and analysed in detail. This ramified problem calis for the periodic review and summary of relevant knowledge and experiences, as well as their complex evaluation based on hydrogeological information, on the results of water- and gas analyses, on the chemistry of the water, further on the water technology approach supplemented where necessary by tests performed at the site. All the relavant background knowledge and testing willingness is available at the Surveying and Soil Testing Co. (FTI) so that the conditions are especially favourable for cooperation in the aversion of gas hazards. This was the motive for the company to take the initiative in the analysis and solution of the problem, as a result of which several interesting advances have been achieved. Beyond preliminary studies related to de-gassing a number of novel degassing procedures and equipment have already been developed at the FTI, the widespread application of which would contribute to eliminating the hazardous situation and to solving this severe problem in water supply. Rába folyó hidromechanizációs töltéserősítésének tapasztalatai BÖCSKEI iXSZLŐ' —HAJÓS BÉLA' 1. Előzmények A vízöblítéses földmunka — a hidromechanizáeió — az 1900-as évek elejétől kezdve terjedt el a világon a vízi létesítményeknél gazdaságossági előnyei miatt. Hazánkban e módszer nem nagy múltú. Árvízvédelmi töltéserősítésre először esak 1962-ben került sor a Duna bal partján, a Szeremle község alatti árvízvédelmi töltésszakaszon. Ez az úttörő jellegű munka új fejezetet nyitott a vízépítőiparban a hidromechanizációs építési módszerek alkalmazása terén. Homokos kaviestalajban a hazai tapasztalatok gyűjtése, a korszerű vízöblítéses technológia továbbfejlesztése a rábai töltéserősítési munkán történt meg. A heves és szélsőséges vízjárású Kába folyó árvízkárainak megszüntetésére — főként az 1954. évi árvíz tapasztalatainak rendszeres feldolgozása után — már 1959-ben elkészült a rábai védvonalak erősítésének keretterve. A védett területek fontossága, az 1965. évi árvíz egyértelművé tette, hogy az általános erősítési munkákat nem lehet tovább halasztani. A védvonal Győr—Árpás közötti (jobb, és bal parti 55 km hosszú) szakaszának megerősítése (1. ábra) ezért az 1968-as évben megkezdődött az Igazgatóság saját kivitelezésében. Az elvégzendő inunka: -— az árvízvédelmi töltések magassági hiányainak megszüntetése, — a töltésszelvónyek méretének növelése a mentett oldali rézsű vízáteresztő, szemcsés anyaggal való kiegészítése útján, — a töltés közelében levő anyaggödrök, mély területek, és a töltést keresztező holtágak feltöltése. A 2,5 millió m 3-es anyagszükséglet, a 4 millió m 3 mennyiségű anyag mozgatása, a töltéseket keresztező holtágrendszerek, mélyfekvésű vizenyős területek olyan kisajátítási, szállítási és egyéb problémákat vetettek fel, hogy a hagyományos építési mód helyett a hidromechanizációs technológiát választották. A Rába-meder kedvező * ÉSZ akdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr. 1. ábra. Az erősítésre kerülő töltésszakasz átnézetes helyszínrajza Fig. 1. General layout of the levee sections to be strengthened adottságai is a folyóból történő hidromechanizációs anyagkitermelés és szállítás célszerűségét mutatták. Továbbá az a tény, hogy a tervezés időszakában a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat Hollandiából nagyteljesítményű szívónyomó kotrót importált, amelynek műszaki és teljesítményi adatai a tervezett munka végrehajtására megfelelőnek látszottak.
