Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

10. szám - Tóth Géza: A Központi Bükk karsztvíz térképe

Tóth G.: A Központi-Bükk karsztvíztérképe Hidrológiai Közlöny 1976. 10. sz. 449 más esetekben pedig karsztvízlevezetés lehetséges. Ezek a területek a domborzati felszín és a karsztvíz felület időnkénti (magas karsztvízálJás) egybeesését jelentik. összefoglalás Dolgozatunkban a Bükk-központi részéről, hazánk legnagyobb függőleges tagozódású karsztos hegységéről készítettünk szintvonalas karsztvíz ábrázolást. A Bükk központi területén és annak közvetlen környezetében a karsztvíz jelentős függőleges nívókülönbségeket mutat. Így nagy valószínűséggel állítható, hogy a Bükk karsztvízrendszere hazánk legnagyobb változatosságot, legmeredekebb karsztvízfelüleleteket mutató területe. A rendelkezésre álló adatokat összegyűjtve, valamint a Nyugat-Bükk területén végzett időszakos karsztforrás megfigyelések új adatait, továbbá a hegység legmagasabb területén végzett vízjelzések eredményeit felhasználva szerkesztettük meg a terület karsztvíztérképét. A rendelkezésre álló bemért karsztvíznívó adatok mellett figyelembe vettük mindazokat a kutatási eredményeket, amelyek a terület karsztvízrendszerét, annak térbeli helyzetét igyekeztek feltárni. A terület kiterjedését és a rendelkezésre álló adatok számát tekintve a területről csupán vázlatos, a karsztvíz térbeli helyzetének fő vonásait tükröző karsztvíztérképet lehetséges szerkeszteni. A karsztvíztérkép egyben a Központi-Bükk és a környezetében elhelyezkedő karsztvíz felületére vonatkozó összegző munka, mivel eddig a Bükk területének csak egyes részeiről készült szintvonalas karsztvíztérkép. A Bükk karsztvízformájának ábrázolásakor először történik meg a karsztvíz legmagasabb területének körvonalazása, amely a Feketesár-bérc és a Mélysár-bérc területére tehető. A Bükk karszt vízformájának pontosabb és részletesebb ábrázolásához nagy számú, de minimum néhány kulcsfontosságú területre telepített karsztvíznívó-mérőkút üzembehelyezése lenne szükséges. IRODALOM [1] Aujeszky G—

Scheuer Gy. (1970): Az Eger-Bervai karsztakna hidrológiai vizsgálata Hidr. Közi. 1970. 3. p. 132—141. [2] Aujeszky G.—

Scheuer Gy. (1974): Adatok a Bükk-hegység karsztvízföldtani viszonyaihoz. Hidr. Közi. 3—4. p. 173—183. [3] Aujeszky G—Karácsonyi S.—Schner Gy. (1974): A DNY-i Bükk karsztvízföldtani viszonyai Hidr. Közi. 10. p. 465—474. [4] Balogh K.-(1963): A Bükk-hegység és környékének földtani térképe (M = 1 : 100 000). [5] Balogh K. (1964): A Bükk-hegység földtani képződményei MAFI Évk. 2. p. 245—719. [6] Bárány L. (1926): Időszakos források a Bükkfennsík déli oldalán. Földr. Közi. 9—10. p. 15—16. [7] Borbély S. (1955): Barlang- és zsombolykutatás a Bükkben Hidr. Közi. 35. 357—362. [8] Borbély S. (1962): Űj kutatási eljárás a víznyelők és források összefüggésének kimutatására. Borsodi Földr. Évk. 3—4. p. 132—137. [9] Backer T. (1971): A keleti-Bükk karszthidrológiai kutatása a források hasznosítása céljából. VITUKI. Témabeszámoló, kézirat. [10] Bulla B. (1960): Magyarország természeti földrajza Bp. 1960. Források 294—298. Bükk, az Aggteleki karsztos hegység 158—166. [11] Frisnyák S. (1958): A Bükk-fennsík kialakulása és mai felszíne Bors. Földr. Évk. 1. Miskolc p. 14— 19. [12] Jakucs L. (1950): Adatok néhány Bükk-hegységi karsztforrás ismeretéhez Földt. Int. Évi Jel. p. 49—58. [13] Jakucs L. (1953): Jelentés az 1953. évi tavaszi karsztvízfestési vizsgálatokról Földt. Int. Évi jel. [14] Jakucs L. (1971): A karsztok morfogenetikája Bp. 1971. [15] Juhász A. (1962): létrástetői barlang. Karszt- és Bari. 2. p. 45—50. [16] Juhász A. (1966): Földalatti víztározási lehetőségek a Bükkben. Kézirat. [17] Juhász A. (1972): Miskolc-Tapolcai források szennyeződési lehetőségeinek vizsgálata — szakvélemény kézirat. (Miskolc Bors. Szénb. Tröszt.) [18] Juhász A.—Pálfy J. (1972): Az István-lápai karsztvíz-összefüggés vizsgálatáról — kézirat. (Miskolc Bors. Szénb. Tröszt.) [19] Juhász A. (1972): A nyavalyáshegyi dolomitelőfordulás. (Bükk-hegység) vízföldtani viszonyai. Hidr. Tájékozt. 1972. p. 61—65. [20] Kálmán Gy.—Pethő J. (1950): Úrkút és Ajka környékének részletes karsztvíztérképe. Hidr. Közi. p. 175—178. [21] Kessler H. (1953): A lillafüredi Anna-barlang forrásai. Hidr. Közi. 33. p. 60—65. [22] Láng S. (1942): Karsztforrásokra vonatkozó mérések 1940—42-ben. Hidr. Közi 1942. [23] Láng S. (1942): Az imókői forrásbarlang (borsodi Bükk hg.) bejárása. Hidr. Közi. 21. p. 214—215. [24] Láng S. (1954): Hidrológiai és morfológiai tanulmányok a Bükkben Hidr. Közi. 34. p. 70—81. [25] Leél-Ossy S. (1954): A Magas-Bükk geomorfológiája. Földr. Ért. 3. p. 323—356. [26] Leél-Össy S. (1959): A Bükk víznyelőinek és víznyelőbarlangjainak tanulmányozása. Földr. Ért. 2. p. 179—190. [27] Lécfalvy S. (1956): Adatok és eljárások a Tata környékén kialakuló karsztvízszint számításhoz. Hidr. Közi. 4. p. 306—313. [28] Lécfalvy S. (1970): A Szinva-forrás foglalása Miskolc részére. Vízügyi Közi. 1. p. 41—70. [29] Marton L. (1963): Monosbéli forráscsoport foglalása. Hidr. Közi. 3. p. 251—256. [30] öllös G. (1964): A karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok kismintavizsgálata. Hidr. Közi. 1964. 1. sz. 21. old. [31] Pávai Vajna F. (1950): „A karsztvíz és a Karsztvíztérképek." Hidr. Közi. XI., XII. 402—405. [32] Pécsi M. (1963): Hegylábi (Pediment) felszínek a magyarországi középhegységekben. Földr. Közi. p. 195—211. [33] Pinczés Z. (1968): A Bükk-hegység tönk- és pediment felszínei. Term, földr. dokumentáció 7. sz. MTA FKI. p. 32—39. [34] Radó S. (1967): Magyarország Nemzeti Atlasza, p. 8, 9, 19. [35] Sárváry I. (1969): A Létrás-istvánlápai barlangrendszer. Karszt- és Barlang. 2. p. 53—55. [36] Schréter Z. (1943): A Bükk-hegység geológiája. Beszámoló a m. kir. Földt. Int. Vitaül. munk. Bp. 5. p. 378—411. [37] Juhász A. (1975): A Bükk-hegység ék-i részi forrásai vízminőségének kapcsolata vízgyűjtő területének földtani jellegével. Hidr. Közi. 7. p. 320—325. [38] Schréter Z. (1954): A Bükk-hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidr. Közi. 34. p. 287—294. és 369—381. [39] Szádeczky K. E. (1950): Karsztvíztérkép és preventív védekezés. Hidr. Közi. XXX. évf. 5—6. 170—174. [40] Szádeczky K. É. (1953): Karsztvíztérkép problémák és karszttípusok. MTA. Müsz. Tud. Oszt. Közi. VIII. köt. 1. p. 1—8.