Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

I Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. 429 Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: DR. VÁGÁS ISTVÁN A szennyvizek tisztítása és hasznosítása sürgető környezetvédelmi követelmény* Szakértők tanácskoztak a szennyvizek újrahasznosítása iránt világszerte megmutatkozó igényekről és ajánlásokat dolgoztak ki az ökológiai rendszerekben történő szennyvízelhelyezés és hasznosítás érdekében. Nemzetközi konferenciát rendezett az olaszországi Bellagioban a szennyvizek hasznosításával foglalkozó szakértők csoportja számára a Michigan Állami Egyetem (USA) Vízgazdálkodási Intézete 1975. július 16—21 között. A konferencia 21 résztvevője, akik Dániát, Hollandiát, Izraelt, az. Egyesült Királyságot, Magyarországot, Kanadát, Nyugat-Németországot, Mexikót és az Egyesült Államokat képviselték, a Rockefeller Alapítvány vendége volt az Alapítvány Tanulmányi és Konferencia Központjában, ahol a konferenciát tartották. A tanácskozás célja és tágya a következőkben foglalható össze: 1. információcsere a legújabb szennyvízhasznosítási technológiákról, amelyeket a világ különböző részein alkalmaznak, különös tekintettel a vírusok és pathogén szervezetek kimutatására és inaktiválására; 2. azoknak a lehetőségeknek a meghatározása, hogy miként lehet a szennyvíz tápanyagait a haltenyésztésben, mint emberi fehérjeforrás kialakításában hasznosítani; 3. a szennyvizek újrahasznosítása szociális szempontjainak és azoknak a módszereknek vizsgálata különböző országokban, amelyekkel a lakosság egyetértése megnyerhető a hasznosítás számára; 4. több nemzetközi kutatás és együttműködés ösztönzése azok között a kutatók között, akiknek meg kell oldaniuk a szenny vízhasznosítással összefüggő összetett problémákat; 5. a szakterület további fejlesztése számára általános érvényű ajánlások kidolgozása. A következő ajánlásokat a résztvevők egyhangúlag fogadták el a konferencia záróülésén. Az ajánlások háttere részletesen megtalálható lesz a hivatalos kiadványban, amely könyv formájában fog megjelenni 1976-ban. * A szennyvizek valamilyen formában visszajutnak az emberhez a környezetben lejátszódó körforgalmon keresztül. A bioszférába az embert, a városokat és a mezőgazdaságot is beleértve további tervezés szükséges ahhoz, hogy ezt a körforgást előnyössé tegyük. A szennyvizeket mint * Összeállította Dr. Vermes László, tudományos főmunkatárs, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), Budapest. forrásokat (víz- és tápanyagforrásokat) úgy kell hasznosítani, hogy a táj egyes körzetei közt biztonságos, szimbiotikus (együttélő) kapcsolatok jöjjenek létre. Kedvező lehetőségek mutatkoznak arra, hogy a szennyvizeket inkább ökológiai rendszerekbe adagoljuk és inkább használjuk föl a mezőgazdaságban, vízkultúrákban és erdőtelepítésekben, semmint költséges technológiai folyamatokon keresztül kíséreljük meg a szennyvizek tisztítását és szennyvíz jellegük megszüntetését. A következő ajánlások rá kívánnak mutatni azokra a legfontosabb módszerekre, amelyekkel ezek a lehetőségek kihasználhatók. 1. A szennyvíz eredetének ellenőrzését (source control) az ipari szennyvizek minden változata esetében meg kell követelni minden olyan rendszerben, ahiely a szennyvíz biológiai alapokon álló újrahasznosítását valósítja meg. Énnek az ellenőrzésnek legfőképpen a toxikus elemekre és összetevőkre (pl. kadmium, higany, réz, ólom, perzisztens biocidek) kell irányulnia. 2. Mindaddig, amíg a szennyvizek eredetének megfelelő ellenőrzése nem valósul meg és a patogén csírák inaktiválásának rendszerei nem lesznek gazdaságosak, a szennyvíz iszapokat, amelyek mindenképpen keletkeznek a szennyvíztisztítás során, vissza kell tartani minden olyan hasznosítástól, amelyben a keletkező termékek jelentős mértékű közvetlen emberi fogyasztása következhet be (pl. fatermesztés lehetséges). Még ilyen esetekben is tekintetbe kell venni a talajvíz esetleges szennyeződését. 3. A szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosítása esetén hangsúlyozni kell a szennyvíz víz-részének felhasználását, miután a szilárd alkotórészeket a szennyvízből a lehető legnagyobb mértékben eltávolították. 4. A szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosításának fejlesztésére szolgáló programoknak kellőképpen változatosaknak kell lenniük. Az igen erősen változó környezeti feltételek és szenny víz-összetételek erősen különböző biológiai megközelítést követelnek meg. 5. A szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosításának rendszereiben keletkező termékek emberi felhasználhatóságának egészségügyi 7iormáit (szabványait) aszerint kell kialakítani, hogy a kérdéses rendszerben milyen az állatokkal ill. az emberrel való érintkezés szintje. Az ilyen normák kialakításakor tekintetbe kell venni azokat a speciális kémiai és mikrobiológiai problémákat, amelyek a városi és ipari szennyvizekkel kapcsolatosak, hogy ezáltal gondoskodni lehessen a lakosság kellően