Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
430 Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. Egyesületi és műszaki hírek magas színvonalú egészségvédelméről. Mindazonáltal ezeknek a normáknak figyelembe kell venniük azt a tényt is, hogy ésszerűtlen dolog abszolút zéró szintű kockázatot elérni bármely területen is, amely ki van téve környezeti hatásoknak. A szennyvízhasznosítási normáknak olyan védelmi szintet kell nyújtaniuk, amelyek arányosak más, összehasonlítható és a társadalom által elfogadhatónak tartott kockázatokkal. 6. A szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosítására olyan rendszereket kell tervezni, amelyek mind a gazdaságilag és szociális szempontból hasznos termékek, mind a vízminőségvédelem optimumát eredményezik. Az ilyen rendszerek legnagyobb előnye abban van, hogy költségek takaríthatók meg általuk a növények tápanyagellátása, művelése és öntözése terén. 7. A világ minden részén a legnagyobb kutatási igényekkel találkozunk a biológiai alapokon álló szennyvízhasznosítás területén. Mindazonáltal bármilyen technikai megközelítés kerül is tanulmányozásra, részletesen meg kell fontolni a nehéz fémek, a biocidek, a teratogének, a karcinogének, a mutagének és a patogének minden változatának hatásait. 8. A városokhoz kapcsolódó igen sok helyzetben a szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosítását úgy kell tekinteni, mint a szennyvíztisztítás többszörös megoldásokból álló rendszerének egyik összetevőjét, nem pedig mint egyetlen olyan megoldást, amely önmagában képes nagyméretű települések összes szennyvizének kezelésére. 9. Lényegesen fokozottabb erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosítása egyszerűbb technológiával, kisebb beruházási- és kevesebb energiaigényű módszerekkel történjék. 10. Alaposan meg kell fontolni a felhasznált vízmennyiségek csökkentését, valamint új, vízmentes szállítási módszerek fejlesztését, különösen a növényi tápanyagokban gazdag szennyvizek esetében. A víz mennyiségi igények csökkentése nagy energiamegtakarítást eredményez a szennyvíznek a szóbajöhető újrahasznosítási területre való szállításában, csökkentheti az ivóvízellátási források szennyezésének valószínűségét, és új lehetőségeket nyújt a fertőtlenítésre és méregtelenítésre. 11. A biológiai alapokon álló mezőgazdasági újrahasznosítási rendszerekben felhasznált szennyvíz sótartalmának hatását alaposan meg kell fontolni, különös tekintettel az arid vidékek talajának sómérlegére. Ez az a különleges eset ugyanis, amikor a talaj elsósodásának megakadályozása érdekében általában nagyobb mennyiségű szennyvíz felhasználása szükséges, mint amennyi éppen a növénytermesztés vízigénye lenne. 12. Alaposan és széleskörűen meg kell fontolni a szennyvíz tisztítása olyan biológiai alapokon álló módszereinek használatát, amelyek nem tartalmaznak beruházási, technológiai és energiaigény szempontjából egyaránt intenzív tisztítótelepet. Alapos bizonyítékok vannak annak alátámasztására, hogy a területigényes módszerek ugyanolyan, vagy még jobb hatásfokúak mint a beruházásigényes telepek, és hogy a területigényes rendszerek jelentősen olcsóbbak lehetnek mind az építés, mind a fenntartás, mind az üzemeltetés terén. A területigényes módszerek többlethasznot is hajtanak a beruházásigényes tisztítótelepeken elérhető eredményekhez képest. 13. A szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosításával kapcsolatban a lakosság informálása és az oktatás számára alapvető programok kialakítása és terjesztése szükséges, amilyen széles körben csak lehet. Elsőrendű fontosságúak ilyen programok azokban a körzetekben, amelyekben már jelenleg, vagy a közeljövőben jelentős hiánnyal kell szembenézni vízben és/vagy élelemben. A Szegedi Területi Szervezet 1976. március 16-i előadó ülésén dr. Bános Gizella ismertette skandináviai útját, diavetítés kíséretében. A Balneotechnikai Szakosztály a Hidrogeológiai Szakosztállyal közösen 1976. március 16-án előadó ülést rendezett. Altnőder András Budapest ásvány és gyógyvizeinek vízkészletgazdálkodási kérdéseiről, Horváth Gábor pedig Budapest északi langyos karsztvizeinek számítógép alkalmazásával törtónt összefüggés vizsgálatáról adott elő. Az előadó ülésen dr. Cziráky József ismertette még a Balneotechnikai Szakosztály keretében működő Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság (SITH) magyarországi csoportjának eddigi működését. A Tolna megyei Csoport 1976. március 16-án Szekszárdon rendezett előadó ülésén Űjfaludy László (Budapest ) a gátak alatti szivárgásról tartott előadást. A Szolnoki Területi Szervezet 1976. március 17-én bemutatót rendezett az épülő szolnoki felszíni vízműről. Az ismertetést tartotta ós a helyszíni bemutatót vezette Szabó Sándor. A Bajai Területi Szervezet 1976. március 18-i előadó ülésén dr. Szederkényi Tibor ( Pécs ) a mélységi vízkutatás Mohácsi-szigeti és környéki alaphegységben lehetséges perspektíváiról tartott előadást. A Békés megyei Területi Szervezet 1976. március 18-án Gyulán megtartott előadó ülésén Szlávik Lajos a Körösök vízjárás előrejelzésének számítógépes lehetőségeiről tartott előadást. A Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya a Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával ós Szennyvíz Szakosztályával közösen 1976. március 19-én előadó ülést rendezett, amelyen dr. Vermes László: „Szennyvíz- és iszaphasznosítás az Egyesült Államokban" c. előadása került napirendre. Az előadó WHO-ösztöndíjas tanulmányútjáról számolt be, és ismertette amerikai tapasztalatait. A Heves megyei Területi Szervezet 1976. március 24-én Egerben „Környezetvédelem és Szennyvíztisztítás" címmel előadó ülést rendezett. Az előadó ülésen az alábbi előadásokra került sor:
