Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

430 Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. Egyesületi és műszaki hírek magas színvonalú egészségvédelméről. Mind­azonáltal ezeknek a normáknak figyelembe kell venniük azt a tényt is, hogy ésszerűtlen dolog abszolút zéró szintű kockázatot elérni bármely területen is, amely ki van téve kör­nyezeti hatásoknak. A szennyvízhasznosítási normáknak olyan védelmi szintet kell nyúj­taniuk, amelyek arányosak más, összehasonlít­ható és a társadalom által elfogadhatónak tar­tott kockázatokkal. 6. A szennyvizek biológiai alapokon álló újra­hasznosítására olyan rendszereket kell ter­vezni, amelyek mind a gazdaságilag és szo­ciális szempontból hasznos termékek, mind a vízminőségvédelem optimumát eredményezik. Az ilyen rendszerek legnagyobb előnye abban van, hogy költségek takaríthatók meg általuk a növények tápanyagellátása, művelése és öntözése terén. 7. A világ minden részén a legnagyobb kutatási igényekkel találkozunk a biológiai alapokon álló szennyvízhasznosítás területén. Mind­azonáltal bármilyen technikai megközelítés kerül is tanulmányozásra, részletesen meg kell fontolni a nehéz fémek, a biocidek, a teratogé­nek, a karcinogének, a mutagének és a pato­gének minden változatának hatásait. 8. A városokhoz kapcsolódó igen sok helyzetben a szennyvizek biológiai alapokon álló újra­hasznosítását úgy kell tekinteni, mint a szenny­víztisztítás többszörös megoldásokból álló rend­szerének egyik összetevőjét, nem pedig mint egyetlen olyan megoldást, amely önmagában képes nagyméretű települések összes szenny­vizének kezelésére. 9. Lényegesen fokozottabb erőfeszítések szüksé­gesek annak érdekében, hogy a szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosítása egy­szerűbb technológiával, kisebb beruházási- és kevesebb energiaigényű módszerekkel történ­jék. 10. Alaposan meg kell fontolni a felhasznált víz­mennyiségek csökkentését, valamint új, víz­mentes szállítási módszerek fejlesztését, külö­nösen a növényi tápanyagokban gazdag szenny­vizek esetében. A víz mennyiségi igények csök­kentése nagy energiamegtakarítást eredmé­nyez a szennyvíznek a szóbajöhető újrahasz­nosítási területre való szállításában, csökkent­heti az ivóvízellátási források szennyezésének valószínűségét, és új lehetőségeket nyújt a fer­tőtlenítésre és méregtelenítésre. 11. A biológiai alapokon álló mezőgazdasági újra­hasznosítási rendszerekben felhasznált szenny­víz sótartalmának hatását alaposan meg kell fontolni, különös tekintettel az arid vidékek talajának sómérlegére. Ez az a különleges eset ugyanis, amikor a talaj elsósodásának meg­akadályozása érdekében általában nagyobb mennyiségű szennyvíz felhasználása szükséges, mint amennyi éppen a növénytermesztés víz­igénye lenne. 12. Alaposan és széleskörűen meg kell fontolni a szennyvíz tisztítása olyan biológiai alapo­kon álló módszereinek használatát, amelyek nem tartalmaznak beruházási, technológiai és energiaigény szempontjából egyaránt intenzív tisztítótelepet. Alapos bizonyítékok vannak annak alátámasztására, hogy a területigényes módszerek ugyanolyan, vagy még jobb hatás­fokúak mint a beruházásigényes telepek, és hogy a területigényes rendszerek jelentősen olcsóbbak lehetnek mind az építés, mind a fenntartás, mind az üzemeltetés terén. A terü­letigényes módszerek többlethasznot is hajta­nak a beruházásigényes tisztítótelepeken elér­hető eredményekhez képest. 13. A szennyvizek biológiai alapokon álló újra­hasznosításával kapcsolatban a lakosság infor­málása és az oktatás számára alapvető prog­ramok kialakítása és terjesztése szükséges, amilyen széles körben csak lehet. Elsőrendű fontosságúak ilyen programok azokban a kör­zetekben, amelyekben már jelenleg, vagy a közeljövőben jelentős hiánnyal kell szembe­nézni vízben és/vagy élelemben. A Szegedi Területi Szervezet 1976. március 16-i elő­adó ülésén dr. Bános Gizella ismertette skandináviai út­ját, diavetítés kíséretében. A Balneotechnikai Szakosztály a Hidrogeológiai Szak­osztállyal közösen 1976. március 16-án előadó ülést ren­dezett. Altnőder András Budapest ásvány és gyógyvizei­nek vízkészletgazdálkodási kérdéseiről, Horváth Gábor pe­dig Budapest északi langyos karsztvizeinek számítógép alkalmazásával törtónt összefüggés vizsgálatáról adott elő. Az előadó ülésen dr. Cziráky József ismertette még a Balneotechnikai Szakosztály keretében működő Nem­zetközi Gyógyvíztechnikai Társaság (SITH) magyaror­szági csoportjának eddigi működését. A Tolna megyei Csoport 1976. március 16-án Szek­szárdon rendezett előadó ülésén Űjfaludy László (Buda­pest ) a gátak alatti szivárgásról tartott előadást. A Szolnoki Területi Szervezet 1976. március 17-én be­mutatót rendezett az épülő szolnoki felszíni vízműről. Az ismertetést tartotta ós a helyszíni bemutatót vezette Szabó Sándor. A Bajai Területi Szervezet 1976. március 18-i előadó ülésén dr. Szederkényi Tibor ( Pécs ) a mélységi vízkutatás Mohácsi-szigeti és környéki alaphegységben lehetséges perspektíváiról tartott előadást. A Békés megyei Területi Szervezet 1976. március 18-án Gyulán megtartott előadó ülésén Szlávik Lajos a Körösök vízjárás előrejelzésének számítógépes lehetőségeiről tar­tott előadást. A Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesz­tési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szak­osztálya a Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával ós Szennyvíz Szakosztá­lyával közösen 1976. március 19-én előadó ülést rende­zett, amelyen dr. Vermes László: „Szennyvíz- és iszap­hasznosítás az Egyesült Államokban" c. előadása került napirendre. Az előadó WHO-ösztöndíjas tanulmányút­járól számolt be, és ismertette amerikai tapasztalatait. A Heves megyei Területi Szervezet 1976. március 24-én Egerben „Környezetvédelem és Szennyvíztisztítás" címmel előadó ülést rendezett. Az előadó ülésen az alábbi elő­adásokra került sor:

Next

/
Thumbnails
Contents