Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

428 Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. Dr. Váncsa A. L.: Adatok Észak-Magyarország lyamatfi viszont a Miskolc alatti szakaszban tanulmányozható. Ennek alapján szükséges a jövőben egyrészt az algológiai vizsgálatok területi leszűkítése, másrészt azok kiterjesztése a mederfenék bevonatvegetációinak kutatására. IRODALOM [1] Vázold, Á.—Váncsa, A. L. (1970): Ipari szennyvizek hatása a Sajó folyóra; Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Elet, 1., 13—15. [2] Felföldy, L. (1972): Biológiai vízminősítés; Debrecen (Jegyzet). [3] Hortobágyi, T. (1954): Az algák korszerű rendszertani és cönológiai vizsgálata; Annál. Biol. Univ. Hungáriáé, 2. 227—234. [4J Hortobágyi, T. (1956): Alagaegyüttesek grafikus ábrázolása; Egri Ped. Főisk. Évkönyve, 2., 549— 602. [5] Hortobágyi, T. (1956): Két új eljárás a mikroszervezetek quantitativ vizsgálatának niegkönnyítétésóre; Bot. Közi. (46), 3—4., 301. [6] Hortobágyi, T. (1962): Mikroszervezetek vizsgálata hálóval gyűjtött és merített minták alapján; Hidr. Közi. (42), 2., 162—171. [7] Hortobágyi, T. (1964): A növényi mikroszervezetek gyűjtése és vizsgálata halastavakban; Hidr. Közi. (44), 6., 276—279. [8] Magyarország Hidrológiai Atlasza I. Folyóink vízgyűjtője 2. A Sajó; VITUKI Kiadvány, Budapest. [9] Sládecek, V. (1963): A guide to limnosaprobical organisms; Technologie vody, 1., 543—612. [10] Váncsa, A. L. (1972): Összefüggések a Sajó algavegetációja, szennyeződése és öntisztulása, valamint a halhozam között; Miskolc. Kézirat. [11] Váncsa, A. L. (1972): A Sajó öntisztulása 1967-ben; Hidr. Közi. (52), 1—2., 60—66. [12] Váncsa, A. L. (1974): Egy Sajó hossz-szelvény vizsgálat szaprobiológiai értékelése; Hidr. Közi. (54), 3—4., 168—172. [13] Váncsa, A. L. (1974): ADATOK ÉSZAK-MA GYARORSZÁG VÍZFOLYÁSAINAK ALGAVEGETÁCIÓJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A, VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOTOK MEGÍTÉLÉSÉRE 1. Egy Sajó hossz-szelvény vizsgálat algológiai eredményei; Hidr. Közi. (54), 9., 419—425. [14] Váncsa, A. L. (1975): A Sajó vízminőségi jellemzése biológiai vizsgálatok alapján. Hidr. Közi. (55), 3., 130—136. [15] Váncsa, A. L. (1975): ADATOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6. A Sajó és mellékvizeinek algológiai vizsgálata 1971-ben; Hidr. Közi. (55), 8., 341—346. [16] Váncsa, A. L. (1975): ADATOK ÉSZAK-MA GYARORSZÁG 3. A Sajó algái I. Cyanophyta és Euglenophyta; Hidr. Közi. (55), 1 1., 500—504. Daten zur Algen vegetal ion der Wasserläufe Nord-Ungarns mii besonderer Rücksicht auf die Beurteilung der Wassergüte Verhältnisse 2. Algen des Sajó-Flusses und die Verunreinigung des Wassers Dr. Váncsa, A. L. Die qualitativen und quantitativen Verhältnisse der Algenvegetation der Sajó hat der Verfasser zwischen 1965 —1969 an insgesamt 291 Algenproben untersucht und gewertet. Von den in 1969 untersuchten 158 Proben stammen 96 aus acht Sammelstellen der untersuchten 1 2 Längsprofile. Der auswertende Vergleich der Resultate kennzeichnet gut die qualitativen und quantitativen Verhältnisse der Algenvegetation. Von den 215 in der Sajó festgestellten Algentaxone können aufgrund der Arbeit von Sládecek (1963) 100 saprobiologiscli klassifiziert werden, 115 Algentaxone charakterisieren aufgrund des obigen Schriffttums, keine Saprobität. Im ganzen ungarischen Längsprofil der Sajó sind die sowohl hinsichtlich Art als auch Tndividienzahl, die Baeillariophyceae (Kieselalgen) dominanten Algengruppen, die gelegentlieh Verursacher von Massenproduktionen mit ihrer Population von Millionen-Grössenordnung im Liter sind. In August verursachte die massenhafte Vermehrung der im Längsprofil abwechselnd vorkommenden Cyelotella Meninghiana KÜTZ und Nitzschia acicularis W. S. M. eine Algen-Massenproduktion. Sinngemäss ergeben sich die meisten Saprobienten aus den Bacillariophyeeae-Taxon. Der Einfluss der einzelnen Nebenflüsse erklärt bzw. begründet Vorkommen bzw. Erscheinung und Versehwinden einzelner Algen im Wasser der Sajó. Von Sajópüspöki bis zum Räume Ües BH-BVK ist film allgemeinen Rheon-Charakter, vom Räume des BH-BVK bis zum Profil der Stadt Miskolc Rheoplankton-Charakter, an der Flusstrecke flussab von Miskolc werden aber gelegentlieh auch Algengruppen von typisch Plankton-Charakter beobachtet. Der Einfluss der Verunreinigungen kann in erster Reihe an der Strecke stromauf von Miskolc, der Prpzess der Selbstreinigung hingegen an der Flussstrecke stromab von Miskolc studiert werden. Demnach wird es künftig notwendig sein einesteils die algologischen Untersuchungen gebietlich einzuengen, andererseits diese Untersuchung auch auf die Forschung der Verkleidungsvegetation der Bettsohle auszubreiten. Mecseki üdiilőlavak védelme ( Munkabizottság ) A Pécsi Területi Szervezel keretében 1975-ben alakult meg a „Mecseki üdiilőlavak védelme" munkabizottság. A munkabizottság célja a hazai sekélyvizű tározók sokoldalú hasznosításával kapcsolatosan jelentkező eutrofizációs problémák vizsgálata, valamint javaslattétel a szükséges víz minőségvédelmi és környezetvédelmi intézkedésére a tavak üdülő jellegének megóvása érdekében. A munkabizottság vezetője: dr. Uherkovicli Gábor, tagjai az érintett tudományág legkülönbözőbb szakterületeinek művelői. A munkabizottság 1976. március 22-i ülésén a nyugati Mecsekben mesterségesen létesített nagy felületű tó-sor vízminőségi problémáit tárgyalta. Az eutrofizáeiós problémák a viszonylag sekély tavakban a Sokoldalú hasznosítás következtében erőteljesebben jelentkeznek, ós az intenzív horgászvíz ós az üdülővíz-fürdővíz minőségi igényei nehezen egyeztethetők össze. A tápanyag ellátottságról, valamint a vízkémiai és hidrobiológiái adatokról már többéves sor áll rendelkezésre, ami lehetővé teszi, hogy a munkabizottság ezek birtokában és a most folyó vizsgálatok alapján márl976ban megtehesse ajánlásait a tavak olyan hasznosítására, amely egyben a vízminőségvódelmet is biztosítja. Járható útnak a differenciált tóhasznosítás látszik. E szerint a felső két tó fürdő- ós üdülőtókónt, az alsó kót tó pedig intenzív horgászvíz biztosításával az alacsonyabb vízminőségi igényeket is eltűrő horgász ós csónakázó tóként hasznosítható). E hasznosítás két módjanem zavarja