Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
9. szám - Ördög Vince: Eljárás algatörzsek közepes tűréshatárának megközelítésére toxikológiai tesztelésnél
420 Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. Ördög V.: Eljárás algatörzsek Kiinduló algaszám: 12 • 10 3 sejt/ml. Tápoldat minősége: 1/ 3 Detmer tápoldat + 2/ 3 desztillált víz. pH = 6,5 Na 2C0 3-tal beállítva. (A Detmer tápoldat összetétele: Ca (N0 3)„-4 H,() lg, KH 2P0 4 0,25 g, MgS0 4 • 7 H 20 0,25 g, KCl 0,25 g, FeCl 3 nyomokban, desztillált víz 1000 ml.) Tápoldat mennyisége: 98 ml tápoldat + 1 ml algaszuszpenzió -f 1 ml a szert tartalmazó törzsoldatból. / Tenyészedény: 300 ml-es Erlenmeyer-lombik. Megvilágítás: 4 db 40 W-os, 120 cm hosszú fénycsővel. Kb. 2000 luxnak felel meg. Fény — sötét periódus = 12— 12 óra/nap Hőmérséklet: 22—24 °C. Vizsgált szerek: több inszekticid (10) és herbicid (5). Kísérletek időtartama: 9—15 nap. Értékelés: sejtszámolás Bürker-kamrával, sejthossz mérése okulármikrométerrel (a sejt két csúcsa között mért legnagyobb távolság). Munkám során olyan speciális munkamódszert dolgoztam ki, amelynek segítségével az EC 5 0 értékek meghatározása gyorsabbá vált az egyes szerek külön-külön végzett vizsgálatánál. Feltételeztem azt, hogy az egy hatóanyagcsoportba tartozó szerek hasonló kémiai szerkezetük miatt körülbelül hasonló hatásúak a tesztalgára. Kiválasztottam egy szert a csoportból és meghatároztam az EC i 0 értékét hatóanyagban kifejezve. Majd e koncentrációban vizsgáltam a többi szer hatását. Az eredmények, mint az várható volt, többé-kevésbé eltértek a választott szer EC 5 0 értékétől. Bizonyos elméleti megfontolások alapján minden vizsgált szerre vonatkozóan meghatároztam egy-egy koncentrációintervallumot, amely nagy valószínűséggel magába foglalja a szer EC 5 0 értékét. Jó támpontot nyújt az EC S 0 érték pontos meghatározására irányuló további kísérletekhez. Az intervallum meghatározásánál abból indultam ki, hogy a növény védőszerek legtöbbje, mérgek lévén, az általános mérgezési görbéhez hasonlóan kell hasson a tesztalgára. Eszerint a mérgező anyag kis mennyiségben adagolva stimuláló, majd rohamosan növekvő gátlást idéz elő, végül a koncentráció növekedéséhez képest már egészen kicsi a hatás (311. ábra). Ezen a görbén a kontrollon (A) kívül egy vizsgált koncentráció hatásának az ismerete szükséges. A módszer szerint akkor határozható meg az EC 5 0-et magába foglaló tartomány, ha a vizsgált koncentrációt a 3/1. ábra b szakasza vagy c egyenese tartalmazza. A b szakasz az 50%nál kisebb gátlást okozó koncentrációkat jelöli, a c egyenes pedig a 90—95%-nál nagyobb gátlást okozókat. A .3///. ábrán mutatom be azt az állapotot, amikor egy, a b szakaszon levő koncentráció hatását (B) ismerjük. Az y tengelyen jelöljük a kontroll 3. ábra. Az EC értéket mayába foglaló intervallum meghatározása x tengely =növényvédőszer-koncentráció, v tengely = sejtszám (további magyarázat a szövegben) aliol í = az adatok számtani középértéke, _ n »(«-1) Határértékek =x+t-s% (í értéke táblázatból kiolvasható). Fig. 3. Determination of the interval including the EC m value x axis =herbieide concentration, y axis=cell count (for additional explanations c.f. the text) E.g. Effect of 0 to 1000 ug atrazine/Jelit on the prolification of the green alga Ankistrodesmus falcatus (Corda) Ralfs, var. spirilliforrnis G.S.West. (10« cells/mlit) here X =*the aritlienitic mean of data SQ=S(.X-X)2 £x 2 (£z) 2 «X' »(» — 1) Limit values —x ±<«2 (the value i is obtained from tables) sejtszámának 50%-át jelentő pontot, és ezen keresztül húzzunk egy egyenest a vízszintes tengelyivel (x) párhuzamosan (a). A görbe a egyenes feletti része, az általános mérgezési görbére vonatkozóan leírtak alapján olyan meredek, hogy bármely adott pontján (B) és a kontroll (A) ponton keresztül húzott d egyenes azt metszi. Tehát az a és d egyenes metszéspontjához tartozó koncentráció (C) nagyobb, mint az EC S 0 érték, ós ez jelenti a keresett intervallum felső határát. Az alsó határ az ismert, 50%-nál kisebb gátlást okozó koncentráció (B). Ily módon minden vizsgált szernél meg-