Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Könyvismertetés

ördög V.: Eljárás algatörzsek Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. 421 határozható egy-egy tartomány akkor, ha a görbe a egyenes feletti részén ismerünk egy pontot. A tar­tomány nagy valószínűséggel magába foglalja az EC S 0 értéket. Mi a helyzet akkor, ha 50%-nál nagyobb gátlást okozó koncentrációhoz tartozó értéket ismerünk? Ekkor sajnos nem használható biztonságosan a becslés. A görbe meredeksége itt (a b szakasz és a c egyenes között: 3/1. ábra) már nem olyan kifeje­zett, kezd ellaposodni s emiatt találunk olyan pon­tot, ahol az előbbiek szerint meghatározott C met­széspontnál kisebb az EC 5 0 érték. A meghatározott tartomány tehát nem tartalmazza az EC 5 0 értéket. A görbe egészen lapos szakaszán viszont ismét adható némi támpont az EC S 0 meghatározásához (3 /III. ábra). 90—95%-nál nagyobb gátlást okozó koncentrációhoz tartozó pont (E) ismeretében ugyanis meghatározható a D pont, aminél kisebb az EC 5 0 értéke. A fenti módszer alapján meghatározott interval­lumok csak becsülteknek tekinthetők. Meghatáro­zásuk elméletileg nem teljesen igazolt. A gyakor­latban azonban a vizsgálat idejét — az esetek döntő többségében — a kétharmadára, esetleg a felére is lecsökkentik, s ez feltétlenül indokolja az ismertetett módszer használatát. IRODALOM [1] Felföldy L.: A biológiai vízminősítós. (Budapest), Vízügyi Dokumentációs ós Tájékoztató Iroda, 1974. I—242. p. Vízügyi Hidrobiológia 3. füzet. [2] Fitzgerald, G. 1'.—Faust, S. L.: Factors affecting the algieidal and algistatic properties of copper. Applied Microbiology, 11/4., 1963. 345—351. p. [3] Fitzgerald, G. P. : Factors in the testing and appli­cation of algicides. Applied Microbiology, 12/3., 1964. 247—253. p. [4] Koch, W.: Die algizide Wirkung chemischer Sub­stanzen. Nachriclitenbl. Deutsch. Pflanzenschutzd. Braunschweig, 25, 1973. 37—40. p. [5] Eawrence, J. M. : Supplement to aquatic herbicide data. (Washington), Agric. Bes. Seri'. Agric. Handl. Suppl., 1969. 4. p. (LTSDA). [6] Mullison, W. lt.: Effects of herbicides on water and its inhabitants. Weed Sei., 18/6., 1970. 738— 750. p. [7] Necliay O.—Bády M.: Növényvédelmi kémia. (Gö­döllő), Agrártud. Egyetem ' Mgtud. Kar, 1970. 1—143. p. [8] Ördög, V.: Néliány peszticid hatása az Ankistro­desnius falcatus (Corda) Ralfs, var. spirillifonni­G. S. West. zöldalgára laboratóriumi feltételek kös zött. (Gödöllő), Agrártud. Egyetem Mgtud. Kar Diplomamunka, 1975. 65. p. [9] Schlüter, M.: Untersuchungen über algizide Eigen­schaften von Fungiziden und Herbiziden. Int. Be­vue Gesamt. Hydrobiol., 51/3. 1966., 521—541. p. [ 10] Schlüter, M. : Ankistrodesmustest. Ausgewählte Methoden der Wasseruntersuchung, III. Parasito­logisehe Wasseruntersuchung, D. Methoden zur Bestimmung der Toxizität, VEB G. Fischer Verl. (Jena), 1972. 1—8. p. [11] Silvasthamparam, K. : Some effects of an insecti­cide (Dursban) and a weedieide („Linuron") on the microflora of a submerged soil. Riso (Milano) 19/4., 1970. 339—346. p. [12] Singh, P. K. : Effect of pesticides on blue-green algae. Arch, f . Mikrobiol., 89/4. 1973., 317—320. p. [13] Vance, B. D. —Smith, D. L.: Effects of five her­bicides on three green algae. Texas J . Sei. Austin, 20/4. 1969., 329—337. p. [14] Zweig, G. —Hitt, J. E.—McMahon, It.: Effect of a certain quinomes diquat and diuron on Chlorella pyrenoidosa Chick. Weed Sei. 16/1. 1968. 69 — 73. p. Method for approximating the average tolerance limit oi alga strains in loxicological testing By Ördög, V. Pesticides may be introduced into the recipients by human carelessness, or by natural diassters (e. g. major storms). For estimating the resulting damages it is es­sential to study their effects and to understand comple­tely their influence on aquatic life. The first, essential step in these studies includes the experiments per­formed at the laboratory on particular test plants, or organisms. These tests must be extended to the most important primary producers of organic substances in water, namely the algae as well. No regular studies have as ye f, been undertaken in Hungary on the effect of pesticides on algae, whereas the results obtained abroad are diffi­cult to assess, owing to the diversity of the methods ap­plied. The present studies have been performed with the objective of developing the suitable methods for Hun­garian conditions and of facilitating the interpretation of foreign results. The breeding of algae needed for the tests in the laboratory, the addition of the pesticides to the cultures and the evaluation of tests are considered. A method successfully applied by the author and a spe­cial procedure (Fig. 3) are described, by which the tests involved in the separate examination of the individual agents are substantially accelerated. ( Folytatás a 401. oldalról) vízgazdálkodásában, ezen keresztül gazdasági életében fontos szerepet töltenek be. Ezért különös jelentősége van annak, hogy a magyar—jugoszláv határmenti területeken a vízgazdálkodás feladatait — az Egyezmény szellemében — összehangoltan oldják meg. Mindkét ország népgazdaságának ós társadalmának fejlődése, az anyagi lehetőségek bővülése, a növekvő igények serkentőleg hatottak a kétoldalú vízgazdálko­dási kapcsolatok fejlődésére. A kölcsönös segítőkészség ós a jószomszédi kapcsolatokra való törekvés eredmé­nyezte, hogy a vízgazdálkodási együttműködés mind­két állam hasznára töretlenül fejlődött, tartalma mind­inkább bővült, eredményei gyarapodtak.­Kezdetben az együttműködés elsősorban a vizek kártételeinek megelőzésére, elhárítására irányult. 1956­ban, 1965-ben a Dunán, 1970-ben a Tiszán és 1972-ben a Dráván a magyar ós jugoszláv vízügyi szervek köl­csönösen segítették egymást a veszély leküzdésében. A Dunán a jégveszély elhárítása érdekében a közös érdekű szakasz jugoszláv részén magyar jégtörő hajók is közreműködtek. A Duna ós a Tisza közös érdekű szabályozása egyez­tetett tervek alapján történik. A Dráva ós a Mura folyók szabályozásának megalapozása közös kutató munkát igényelt. Több határmenti kisvíz-folyást és bel­vízcsatornát is rendeztek. A határvizek minőségének alakulását közösen kísérik figyelemmel. Az utóbbi években a határfolyók víz­minősége nem romlott, de még további erőfeszítések is szükségesek az elszennyeződések megakadályozására. Az együttműködés elmélyülésével mind nagyobb szerep jutott a nagy térségeket érintő vízgazdálkodási kérdések vizsgálatának, a távlati fejlesztési tervek egyez­tetésének. Kiemelkedik a Dráva komplex hasznosí­tására irányuló vizsgálat ós a Duna — Tisza-közi öntö­zések vizsgálata. A tiszavölgyi vízgazdálkodás fejlesz­tésének eredményes megoldása a kétoldalún túlmenően a többi Tisza-menti ország együttműködését is meg­kívánja. A két nyelvű kiadvány részletes adatokat közöl a 20 éves együttműködés műszaki létesítményeiről, Tartalmazza a bizottságok és albizottságok által tár­gyalt kérdések sorát ós a tárgyalásokon résztvevő magyar és jugoszláv szakemberek névsorát. V. I.

Next

/
Thumbnails
Contents