Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Szakváry Jenő: A bányavízhasznosítás szerepe a vízgazdálkodásban

Szalcváry J.: A bányavízhasznosítás szerepe Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. 397 Egyes kutakban sikerült némi kapcsolatot találni a vízállásváltozás és a kút környezetében mért légnyomásváltozás között is. A vízállásadatokból következtetni lehet a szilárd kéregben lezajló árapály hatásokra, melyek periodikusan akár dm nagyságrendű vízállásváltozást is okozhatnak. A kutakban mért talphőmérsékletből megállapíthatók a termális anomáliák, valamint következtetni lehet a karsztos kőzetben végbemenő vízmozgás vízszintes és függőleges komponenseire is. A bányák környezetében telepített kutak vízállás adataiból lényeges következtetések vonhatók le az emelendő vízhozamra, valamint a várható vízszintsüllyedésekre vonatkozóan. Ily módon olyan összefüggéseket kapunk, melyek közvetlen kapcsolatban állnak, illetve közvetlenül érintik a bányavízhasznosítás lehetőségeit, így: Iszkaszentgyörgy körzetében elemeztük a depresszió központjában levő RP 47 megfigyelőkút adatait 1966-tól kezdődően. Megállapítottuk, hogy a vízszint rohamos csökkenése arra vezethető vissza, hogy a depresszió terjedése keleti és déli irányban elérhette a tápterület szélét. így a vízhozam kismértékű növekedése is rohamos vízszintsüllyedést okozhat, vagy a további bányavízfelhasználást tekintve a vízhozam jelentős növelése sem lehetséges. A megíigyelőkutak összességét vizsgálva a VITUKI 13. ábra. A karsztvízszint 1980-ban várható alakulása Nyirád térségében Puc. 13. ypoenu Kapcmoeux e

od, ojicudawufuecH e 1980 zodu e paűone Hupad Abb. 13. Die im Jahre 1980zu erwartende Gestaltung des Karstwasserspiegels im Räume Nyirád évenként vízállás térképet ad ki, mely az adott év január 1-i helyzetének megfelelő karsztvízszintállást tünteti fel. Ma már lehetőség van arra is, hogy a vízállásváltozások és a bányavíztermelés idősorainak összevetésével prognózist adjunk a vízállás alakulására a távlati bányavíztermelés ismeretében. A 13. ábra Nyirád körzetében 1980-ban várható vízállást mutatja be. A hévízi tó és a bányászati vízemelés kapcsolata kérdésében ebből elemezhető, hogy a keszthelyi hegység szabadfelszínű karsztrendszere gátként szerepel a depresszió terjedésének útjában Nyirád és Hévíz között. Ebben az irányban ugyan jelentős vízszintsüllyedés következhet be, azonban a hévízi tóforrást az 1980-ig feltehetően csak annyiban fogja érinteni, hogy a forrás hozama jelentős mértékben csökken. A depresszió terjedése a keszthelyi hegységet É—ÉNY felől megkerülve várható. Fel kell tehát készülni arra, hogy a szükséges intézkedéseket a hévízi tó védelmével kapcsolatosan az 1976—80 közötti időszakban kell megtenni. DR. PÁLINKÁS LAJOS (Egészségügyi Minisztérium) A bányavízhasznosítás egészségügyi kérdései A bányavízhasznosítás közegészségügyi-járványügyi problematikája szoros kapcsolatban áll a rendelkezésre álló víz felszínre kerülési körülményeivel, illetőleg azzal, hogy a kérdéses víz milyen úton haladt és milyen módon gyűjtötték össze, továbbá hol és hogyan tárolták. Ennek megfelelően nem lehet „általában" állást foglalni a bányavízhasznosítás kérdésében, hanem minden egyes esetben részletes tanulmányozás, elemzés alapján alakulhat ki a végleges vélemény. Az természetesen kézenfekvő, hogy az ország vízkincsével ésszerűen kell gazdálkodni és a rendelkezésre álló kevés vizet — a vízhasznosítás helyes sorrendjének megfelelően — lehetőleg ivóvíz céljára kell felhasználni. Ez a kívánalom a higiénétől is azt követeli, hogy a felhasználás lehetőségeit aktívan vizsgálja és ne az elzárkózás, a tiltás negatív álláspontjára helyezkedjen. Hazánkban jelenleg is nagy mennyiségű bányavizet hasznosítanak. Az ipari vízminőségű bányavizek közül a bauxitbányászat, a kőolaj és földgáztermelő üzemek, a hőerőművek, az ércbányászat, a szénbányászat területén használnak fel jelentős mennyiségeket. Az ilyen jellegű vízfelhasználás közel évi 200 millió köbméter vizet jelent. Ennek több mint felét a szénbányászat, mintegy 30%-át a bauxitbányászat használja fel. Az ivóvízminőségű bányavízfelhasználás is meghaladja az évi 150 millió köbmétert, ebből kb. 60%-ban a bauxitbányászat részesül, a szénbányászat viszont kb. 30%-ot használ fel. A szénbányászat és a bauxitbányászat területén kialakult ipari és ivóvíz arányok