Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 383 Egyesületi és Műszaki hírek Rovatvezető: DR. VÁGÁS ISTVÁN Beszámoló a Soproni Területi Szervezet 1975. évi tevékenységéről 1975. január 9-ón a Soproni Állami Levéltárban találkoztak az elnökség, a levéltári munkabizottság és a levéltár szakemberei. A levéltár vezetője tájékoztatta a megjelenteket a mai településfejlesztés követelményeivel kapcsolatos történelmi kérdésekről. 1975. január 14-én a Balsay László (Kapuvár) elnökletével működő munkabizottság (tagjai: Mayer Antal, Gsapody István, Balsay András és Garád Róbert) számolt be a Hanság tájvédelmi kérdéseiről írt tanulmányról. A tanulmány megállapította, hogy a korszerű mezőgazdasági tevékenység annyira megváltoztatta ezt a lápvidéket, hogy ma már nem a feltétlen vízelvezetés a lényeges, hanem arra kell törekedni, hogy a folyamatos vízutánpótlást az emberi beavatkozások ne akadályozzák. 1975. január 15-ón a Sopronban feltárt római kori emlékeket tekintette meg a Területi Szervezet tagsága. 1975. január 29-ón készítette el az illetékes munkabizottság a Balf község északi szólén meglevő ós újonan feltárt ásványvízforrások felhasználási lehetőségeiről szóló tanulmány. A Területi Szervezet a felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmával fénykép ós dokumentációs kiállítást szervezett. 1975. február 25-én előadás hangzott cl a Sopron környékén végzett hidrogeológiai kutatások adatairól. Dr. Boldizsár István geológus előadásában rámutatott arra a veszélyre, hogy a tervszerűtlenül szótszórt szeméttárolók milyen mértékben veszélyeztetik az ivóvizeket. 1975. március 13-án a balfi ásvány víztermelés tárgyában folyt szakmai megbeszélés a KÖJÁL bevonásával. 1975. március 18-án Kósa László tartott előadást az újabb soproni érc-előfordulásokról. 1975. március 26-án Garád Róbert a Balf fürdő területén végzett ásványi kutatások gyakorlati eredményeiről számolt be. 1975. április 29-én a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság igazgatója a Sopron környéki erdők környezetvédelmi szerepéről szólott. Ebben a Területi Szervezet évtizedes munkája, soproni erdőkben végzett forrásfelmérő tanulmány is szerephez jutott. A 42 állandó és a 22 időszakos forrás életét a helyi Erdészeti Technikum hallgatói állandóan figyelik. 1975. május 13-án megvitatták a városi fejlesztési tervek dokumentumait, amelyek Sopron vízellátási kérdései mellett a Fertő-táj településfejlesztésével is foglalkoztak. A vitában a Városi Tanács VB Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya volt a kezdeményező. 1975. május 20-án Németh Kálmán a soproni szennyvíztisztítás és csatornázás gondjairól tartott előadást. Az ülésen megállapították, hogy a közművesítésnek célszerű megelőznie az építkezéseket. A Területi Szervezet rendszeres támogatást ad az üzemek által szervezett Fertő-tói vitorlásélet folytatásához. A szakemberek ezt az alkalmat is felhasználják a hidrológiai adatgyűjtésekre ós a nádgazdálkodással összefüggő kérdések tanulmányozására. A soproni fedett uszoda mélyépítési munkálatai 1975 folyamán elkezdődtek. A Területi Szervezet Fürdőügyi Munkabizottsága már előzetesen is támogatta a beruházást. 1975. június 30-án Stehlik József professzorral (Eisenstadt-Kismarton) volt megbeszélés a Fertő-tó vízminőségéről. Kialakult az osztrák és magyar szakemberek közötti tudományos együttműködés a tavi vízmintavételről. A Soproni Nyári Egyetem 1975. július 8 — 22 közötti időszakában a Területi Szervezet előadások tartásával működött közre elsősorban a környezetvédelmi kérdések megtárgyalásánál. 1975. szeptember 12-én tárgyalta a vezetőség a Schneider Lipót vezette Fürdőügyi Munkabizottság jelentését. A munkabizottság tevékenységének köszönhető, hogy a soproni Lövér Fürdőben Seche rendszerű kovaföldes szűrőt alkalmaztak. A Soproni Műszaki Hetek időszakában 1975. október 10-én a Fertő-tó szabályozásáról és vízgazdálkodásáról hangzott el előadás. Az ülésen megjelent és hozzászólt Pichler János a Fertő-táj Bizottság főtitkára is. 1975. november 4-én Boldizsár István geológus a hulladék tározás lehetőségeivel foglalkozott, és előadásában külön kitért a soproni medence környezetvédelmére. 1975. november 28-án Hargitai Nándor, a Vízmű igazgatója ós Németh Kálmán főmérnök Sopron ivóvíz ellátási ós szennyvíztisztítási tapasztalatait és távlati fejlesztés lehetőségeit ismertették. A vízproblémákat távlatilag nem a meglevő kutak fejlesztésével, hanem regionális vízrendszer kialakításával lehet megoldani. A Területi Szervezet megtárgyalta ós értékelte az osztrák Heinz Löffler professzor „Der Neusiedler see" c. könyvét, amely méltó tudományos alapossággal gazdagítja a Fertő-tó életével foglalkozó szakirodalmat. Szekér Lajos Garád Róbert ügyv. titkár ügyv. elnök. Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár megyei Területi Szervezetének vezetőségválasztó közgyűléséről A Területi Szervezet 1976. február 4-én Nyíregyházán tartotta vezetőségválasztó közgyűlését. A közgyűlés visszatekintett az 1960. október 28-án, tehát több mint 15 éve megalakult Területi Szervezet munkájára. A tagság bázisa megalakuláskor ós ma is a Vízügyi Igazgatóság és a Vízgazdálkodási Társulatok szakembereinek köre. örvendetesen bekapcsolódott azonban az egyesület munkájába a megyei Vízmű Vállalat is. A Területi Szervezet létszáma az 1971. évi 55 főről 1975-re 98 főre növekedett. A megemelkedett létszám szükségessé tette, hogy szakosztályokat alakítsanak. A közgyűlés a Területi Szervezet új elnökóvó dr. Szeiíert Gynla vízügyi igazgatót, titkárává pedig Király István főosztályvezető-helyettest választotta meg. A Vízellátási, Csatornázási és Balneotechnikai Szakosztály elnökévé Demcsák Józsefet, titkárává pedig Kállnay Istvánt választották meg. A Vízrendezési, Árvízvédelmi és Öntözési Szakosztály elnöke Nyiri József, titkára pedig Kovács Gábor lett. A közgyűlés köszönetét fejezte ki Pammer Pál leköszönő elnöknek 10 éves működéséért. K. I. Folyószabályozási feladatok az Alsó-Tisza vidékén Török Imre előadása a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezetének 1975. április 8-i ülésén. A folyószabályozás nagymultú szakágazata a magyar vízügyi szolgálatnak. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak is számottevő hagyományai vannak ezen a területen. A Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete több mint 10 esztendővel ezelőtt foglalkozott utoljára ezzel a témakörrel. Az előadó bevezetőjében történeti áttekintést adott a Tisza-szabályozásról, majd napjaink ós a jövő feladatairól. Ez utóbbin belül új anyagok és eljárások alkalmazási lehetőségeiről is szó esett, részben hazai, részben külföldi kísérleti tapasztalatokra építve. A történeti áttekintés foglalkozott a tiszai síkság, a Tisza és mellékfolyói völgyének kialakulásával, a szabályozás előtti állapotokkal. A Tisza szabályozás története az előadó szerint 5 korszakra osztható: I. korszak: A folyószabályozás történelme előtti korszak, 1846. előtt. Elszigetelt, helyi beavatkozások a XVII., XVIII. században és a XIX. század elején.