Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Kornisné Akantisz Zsuzsanna: Mozgómedrű folyószabályozási kisminta tervezése és bearányosítása

362 Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. Kornisné, Akantisz Zs.: Mozgómedrű folyószabályozási « 5 iii * Nyilvántartás, szenny sorszama r 'I —

I I 1 1 1 1 1 1 1 1 1 T ft?f§§§f?f?f$ÍÍf fkm a torkolattál S> S & FC FS F? IS- TE S. Í £ 4. ábra. A meder-térfogat változása a természetben és a modellben Puc. 4. H3MeHenue OÖMMÜ pycAa na Modem u e Hamype 1. oöbeMa pycrn npu cpednux pacxodax; a) pa3Mue, 6) HaMbie; 2. paduyc Kpueu3Hbi P Fig. 4. Variations in channel volume in the prototype and in the model. 1. %-age of mean-stage channel volume; a

) Scour, b ) Deposit! 2. Radius of curvature R is levonult a Rábán. Az eltelt időben a vízhozam 30—526 m

3/s között változott. A medervándorlás megfigyeléséhez közelítésképpen feltételeztük, hogy az 1972. év áprilisa és októbere között eltelt időben a Rábán lefolyt vízmennyiség (1,36-10

8 m

3) egyenletesen 273 m

3/s vízhozammal áramlott. A lefolyásához szükséges időt Froude modelltörvénye szerint átszámolva, 11 óra 50 percet kaptunk. A kismintában a 273 m

3/s-nak megfelelő vízhozamot ennyi időn keresztül folyamatosan áramoltattuk és azután elvégeztük a szelvényezést a 28 jellemzőnek ítélt szelvényben. Megvizsgálva a mederváltozásokat megállapítható, hogy ahol a valóságban parterózió nem következett be, ott a mederalakulás a természetben és a modellben közel azonos, pl. a 4-es, 29-es, 30-as, 44-es és 73-as szelvényekben. A 3. ábrán — példaként — a 44. szelvényt mutatjuk be. Ahol a valóságban parterózió volt és ez a modellen a beton partéi miatt nem következhetett be, ott a kismintában a medermélyülés fokozottabb, mint a valóságban, Id. a 3. ábrán a 38. szelvényt, de a szelvényterület növekedésének mértéke alig tér el egymástól. A megfigyelt szelvények közül a 8-as egy szigetet is keresztez. A szigetet meredek partjai miatt betonból alakítottuk ki. A víz a természetben a sziget-orrot megbontotta és ezáltal megváltozott a két ágon átáramló vízhozam aránya, más kimosások és lerakódások álltak elő, mint ami a modellben, ahol ez az arány nem változott (3. ábra). A csavaráramlás intenzitásának alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az egészben kis görbületi sugarú (80 m) íveket követő elleníveknél a modell nem hű mása a természetnek (torzított modell!). Ezt mutatja a 4. és 5. ábra, ahol a hossz mentén a középvízi meder-térfogat, illetve a nedvesített felület százalékában ábrázoltuk a kimosás és a lerakódás mértékét, feltüntetve fölötte a görbületi viszonyok alakulását. Ez utóbbi eredmények a ritka szelvényezés miatt nem megnyugtatóak, ezért a 41—60. szelvények közötti szakaszon 11 szelvényben részletes pontonkénti sebességmérést végeztünk, három különböző vízhozamnál. A Rábán 1969 óta történtek víz-