Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Kornisné Akantisz Zsuzsanna: Mozgómedrű folyószabályozási kisminta tervezése és bearányosítása

Kornisné, Akantisz Zs.: Mozgómedrű folyószabályozási Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 363 Bal 1000 § > — 1—1 u Természet, 1972. áprilisi-novemberi felvétel közti változó /I972.X. i ii Modell, t= ( Z a/273) ido alatt- bekövetkezett változó \137!/V ' /M J \1972JV. ' 'M 1 iséiVgiön' iiis' ié'20'22' 'shxsb-'á'ss'fi'á'w'n'is Nullvóntartásiszelvéno 11 13 15 11 19 21 231* 26 2B_ 30 32 34 3739 4143 454749 51 53 55 5759 °62 64 66 68 70 7? 74 Y * c> o C> lo Cl § —rc> sorszomo —1— Cl 1 —1 r— Cl Cl lo Cl § Cl Cl Cl § fkm a torkolattól 5. ábra. A keresztszelvények nedvesített felületének változása természetben és modellben Puc. 5. M3Menenue CMoienHoü noeepxHocmu (jKueoao ceieHua) e cmeopax HŰ Modem u e namype: 1. e %-ax UAOuiadu Mcueoeo ceneHusunpu cpedHux pacxodax, a) pa3Mbie, 6) naMbie; 2. paduyc Kpueu3Hbi P Fig. 5. Variations in the wetted cross-section areas in the prototype and in the model. 1. %-age of mean-stage channel cross-section; a

) Scour, b ) Deposit; 2. Radius of curvature R hozam-, illetve sebességmérések, a modellben mért szelvényekkel azonos vagy közel azonos szelvényekben. A mérési eredményeket összehasonlítva megállapítható, hogy ezen a szakaszon a sebesség szelvény és függélymenti eloszlása jó egyezést mutat, amiből következik, hogy a csavaráramlás intenzitása helyesen modelleződik. Megjegyzendő azonban, hogy a természetben végrehajtott méréseknél a függélykiosztás általában olyan, hogy a partmenti sebességek mérését nem írja elő. A vízhozam számításnál csak grafikus úton meghatározott függélyközépsebességgel dolgoznak. Sok esetben ezért találunk eltérést a szelvénymenti középsebesség eloszlások között. Az összehasonlító ' rajzok közül néhányat a 6. ábrán mutatunk be. Mint a bevezetőben rámutattunk, a modell célja általános tájékozódás folyószabályozási koncepciók kialakításához, elvileg nincs akadálya mind a természetben mind a modellben a sebesség vektormennyiségként való vizsgálatára, de az adott méretarányú és torzítású modellben helyi jelenségek ilyen vizsgálata nem reális. Vizsgálatainkat végül felszíni áramképek felvételével egészítettük ki, amelyek a sebességmérések kontrolljaként is használhatók és teljes képet adnak a csavaráramlás intenzitásának megfelelő leképződéséről. Az ellenőrző mérések alapján megállapítható, hogy a modell mozgó medrét alkotó kvarc szemcsék átmérőjének ilymódon történő leképzése, folyószabályozási kísérletek végzésére alkalmas kismintát eredményez. A medervándorlás idejének átszámítási tényezőjét számszerűen ugyan nem ismerjük, de az ismertetett eljárással erre az időre vonatkozóan is kielégítő biztonsággal tudunk választ adni. A bearányosítási kísérleteket követték a szabályozási kérdésekkel foglalkozó vizsgálatok. Ezek során már műanyag szemcsékből alakítottuk ki a medret, de a szemátmérőt a jelen tanulmányban ismertetett módszerrel határoztuk meg. Ezeket a kísérleteket külön tanulmányban ismertetjük. IRODALOM [1] Hankó Z. : A méretarányhatás vizsgálata áramlási szempontból természetes vízfolyások modelljeiben. Mérnökdoktori értekezés. Kézirat, Budapest, 1962. [2] J. A. Zwamborn : Reproducibility in hydraulic models of prototype river morphology. La Houille Blanche. No. 3. 1966.