Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
8. szám - Kornisné Akantisz Zsuzsanna: Mozgómedrű folyószabályozási kisminta tervezése és bearányosítása
Kornisné, Akantisz Zs.: Mozgómedrű folyószabályozási Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 361 deliben. Az eredmény az előzőhöz hasonló: a kismintában kvarc-homok meder szemcséinek mozgása nem reprodukálja a valóságot. Ahhoz, hogy a mederelfajulások és medermozgások időbeli változását számszerűen értékelni tudjuk, azaz megismerjük a hordalék mozgás idejének átszámítási tényezőjét, a medret szakaszonként változó szemnagyságú és minőségű (fajsúlyú) anyagból kellene kialakítani. Figyelembevéve a modellkísérlet konkrét célját, valamint e kettős feltétel teljesítésének gyakorlati nehézségeit, eltekintettünk ettől és a mozgó medret az általunk számított nagyságú kvarchomok anyagokból alakítottuk ki. Ellenőrző mérések a számított szemnagyságú homokból készült medrű modellen Az ismertetett módon meghatározott átlagos, maximális és minimális szemátmérőjű kvarchomokból megépítettük a folyómeder modelljét. A partokat — meredekségük miatt — betonból alakítottuk ki. Érdesség szempontjából 18 mederszakaszt különböztettünk meg. Az ellenőrző mérések során ismét a 273 m 3/s-nak megfelelő vízhozamot vezettük a kismintába. Már az első vízszintmérések azt mutatták, hogy az I— VII. rajzoló vízmércék szelvényében a vízállás megegyezik a természetben mérttel, míg a VIII. rajzolónál magasabb annál. Az utóbbinak az az oka, hogy már túl közel van a modell alsó végéhez és az alvízszabályozó visszahat odáig. Éppen ezért a további vizsgálatokat csak az 1—75 számú szelvények között végeztük. A vízfelszín alakulását az 1. ábrán tüntettük fel. Látható, hogy a rajzoló vízmércéknél a vízszint a mérési pontosság határán belül egyezik a természetbelivel. Eltérés csak ott mutatkozik, ahol a Rábán történt észlelések hiányában a hossz-szelvényen a mért adatokat egyenesekkel kötöttük össze, a modellen viszont történt vízszintrögzítés. Ezeknek az eltéréseknek a folyó helyi szűkülete vagy szétterülése lehet az oka. Már a számításaink során említettük, hogy a kizárólag kvarchomok anyagú meder nem ad lehetőséget a hordalékmozgás és medervándorlás időátszámítási tényezőjének meghatározásához. A kisminta mederváltozás szempontjából történő bearányosítására az a körülmény adott lehetőséget, hogy 1972. áprilisa és októbere — a két szelvényfelvétel időpontja — között egy közepes árhullám 3. ábra. A mederváltozások alakulása a természetben és a modellben Puc. 3. JJe0opMaifuu pycAa na Modem u e namype Fig. 3. Variations in channel configuration in the prototype and in the model 101 I 1 1 1 1 "" [mAf] 0 10 20 30 40 [m ] [mA.f] o To 20 30 To To To To To To "Too ITo mfm]
