Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Dér István–Vermes János: A solymári völgy negyedidőszaki hegységperemi képződményeinek jellemzése és vízföldtani jelentőségük. I. Rész

Dér I.—

Vermes J.: A solymári völgy Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 347 A fentiek szerint az árhordalék jellegű rétegek — így valószínűleg a hegységperemi alluviumok is — más értelmű vízvezetési jelenségeket mutathatnak, mint egyéb pórusos vízvezetők. Pl. jelentős eltérés lehet az időben változó vízvezetési folyamatok esetén, ahol az itt nagy értékű tömeg, lendületi és rugalmassági tulajdonságok mértékadóan befolyásolhatják a jelenségeket. Ilyen jelenség a földalatti árhullám levonulása, a víznyomáslengés stb. Mivel a vízföldtani jelenségek — rétegés talajvíz tározódás, leürülés — időben változó folyamatok, a porózus üledékek ,,K" tényező vizsgálatai és értelmezése nem lehet teljesen megegyező az árhordalékok megfelelő tényezőivel. IRODALOM [1] Andai P. (1959): A mérnöki alkotás története. A mélyépítés 5000 éve. Műsz. Kiadó, Bp. [2] Bulla B. (1952, 1954): Általános természeti földrajz. Tankönyvkiadó, Bp. [3] F. T. I. ÉVM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat : Budapest Építésföldtani Térképsorozata. Kézirat. MÁFI Adattár. [4] Jámbor Á. (1973): A Dunántúli középhegység negyedidőszaki képződményeinek összefoglaló ismertetése. Kézirat. MÁFI Adattár. [5] Kovács Gy. (1972): A szivárgás hidraulikája. Akad. Kiadó. Bp. [6] Kriván F.—Végli S.-né (1969): Magyarázó Budapest Építésföldtani Térképsorozata „Óbuda" jelzésű lapjának földtani változatához. Kézirat. MÁFI Adattár. [7] Láng G.—Láng G.-né (1973): A Mali Köztársaság. Mali. [8] Semptey F. (1943): A Nagykovácsi és Pilisszentiván közt kiemelkedő Szénás hegycsoport földtani viszonyai. A Földtani Szemle melléklete. [9] Szilágyi A. (1961): Jelentós az 1961. évi solymári földtani térképezésről. Kézirat. [10] Szilágyi A. (1974): Jelentés a Pilisborosjenő-II. sz. agyagterület sűrítő kutatásáról. Kézirat. [11] Scheuer Gy.—

Schweitzer F. (1971): A negyedkori fagyaprózódási folyamatok hatása a karsztforrásokra. Földr. Ért. 20. k. 4. sz. [12] Vadász E. (1955): Elemző földtan. Akad. kiadó. Bp. [13] Végh S.-né (1970): Magyarázó Budapest Építésföldtani Térképsorozata „Pesthidegkút" jelzésű lapjának földtani változatához. Kézirat. MÁFI Adattár. [14] V

enlcovits I. (1973): A pilisvörösvári medence hidrogeológiai viszonyai. Kézirat. MÁFI Adattár. XapaKTepHCTHKa MeTBepTHiHbix OTJIOKCHHM moüMapcKOfí AOJIHHBI H HX maporeojiormiecKoe 3HaneHHe (nacTb I-ji) JJep, H.—BepMern, H. B HacTOHmefi paóoTe aBTopbi nonhiTajiHCb co3flaTb reHeTHMeCKyio H RN;ipo.norHwecKyio KJiaccmJiHKauHio MeTBepTHHHbix npe/uopHbix OTJIOWCHHH moÜMapcKOH ,noJTHHbi: A. 3ouu dpoöAenuH u eodocőopa npediopubix ocadoniux nopod 3oHa pa3pbixJieHH5i MaTepuHCKoü nopoflbi A

2 3oHa CMENIHBAHHH OÖJIOMKOB A

3 3oHa TpaHcnopTa OÖJIOMKOB B. 3oHbi HAKORIAEHUH OŐAOMKOB U eodbi npedeopiibix ocadotHbix nopod B

x 3oHa nojiOBOÄHbix HaHOCOB ß

2 3oHbi MaJioMomHbix rpy6o3epHHCTbix necKOB B

3 3OHM ruHHHCTbix óacceÜHOB B cTaTbe noflpoÖHo xapaKTepu3yioTCH oTaeJibHwe 30Hbi. rHÄporeojioruqecKH naiißojiee BAHCHBI 3OHM B

1 U ß

2. Ba>KHeümne <j)H3H<jecKne xapaKTepucTUKH noJióBOflnbix HAHOCOB CJICAYIOIUH: 1. BojTbiuHHCTBO rpyöbix 3epeH HMeeT <J>opMy oxaTaHHoro MHOrorpaHHHica 2. CßH3H0CTb wacTHU HMeeT 30HajibHbiü xapaKTep — HAßJUOFLAETCJI MepeflOBaHiie nojioc HJIOTHOH H pbixJTOH nopoflbi. 3. IlycTOTbi MOKfly rpyöbiMH 3epHaMH 3anojiHeHbi neCKOM, 'oflHaKO HaßjiioflaioTca OT,ne.nbHbie nojiocw c He3anojiHeHHbiMH nycTOTaMH, npHwcM nocjieflHne HMeioT oneHb ßojibimie pa3Mepbi. 4. rpaHyjiOMeTpimecKHH cocTaB noxo^HT Ha rpyöoraJieMHHKOByiO MaCTb peMHblX 0TJI0>KeHHH. AßTopbi noflHepKHBaioT ponb yKa3aHHbix OTJIOKCHIIH IOK zudpaeAunecKoao nocpedmiKa B r0pii30HTaJibH0M u BepTHKaJibHOM HanpaBJieHHflx. riojiOBOflHbie HaHocbi 3aJierai0T noji űojiee MeJibKHMH ^eTBepTHHHbiMH OTJIOJKCHHHMH. Bjiaro,aap$i 3T0My npocaMHBaiomHeoi H3 BepxHero CJTOA boám aTM0ci])epHbix oca^KOB Mepe3 HHX íipeHHpyioTCfl B noHH>KeHHbie 30Hbi óacceiiHa. C apyroií CTopoHbi BOjjbi öojiee CTapwx CJIOCB MoryT nepe^aTbCH B TOJibiuy nojioBOflHbix ocawoB wepe3 norpeöeHHbie HCTOMHHKH. Ba>KHaH pojlb OTBOflHTCfl riOJlOBOflHblM HaHOCaM H B0 BpeMH jiHBHeBbix Oca/IKOB. nocKOJibKy nopoBoe npocTpaHCTBO HX B ßjiaronpHHTHbix CJiyiaax MO>KCT paBHHTbCH 50-H %-aM oßmero oűbeMa nopoflbi — OHH cnocoÖHbi BriHTaTb B ceöH oneHb MHOTO BOflbi H BbiCTynaTb B pojiH CBoeoöpa3Hbix naBOflKOBbix Bo.noxpaHH.nHiu. Mepe3 MomHwe CJIOH pwxjioro npearopHoro aJunoBHyi BOflbi npoTeioroT i<ai< ^epe3 ecTecTBeHHbie KaHajibi. ripn AOCTaToiHO öojTbiuoM yKJiOHe pacxo/; TaKoro n0fl3eMH0r0 noToio MoweT npeBocxoflHTb pacxoflbi noBepxHOCTHoro CTOKa H BO/ia co Bcero SacceÜHa creKaeT acpbimmiM nymeM. TaKHe norpeßeHHbie pycjia, BepojiTHO, oßjiaflaioT HHTCpecHbiMH CBoftcTBaMH naBO^KOBOH BOJiHbi, pacnpocTpaHeHHH B HHX flaBJreHHH h aJi^iOBHajibHoro HaKonJiCHHH. 06 3T0M cBHfleTeJibCTByeT H Ka>KymaHCH HH3i<aH Be^nMHHa K03(})4)HHHeHTa CTOKa. MccjreflOBaHHHMH aBTopoB oxBaMeHa cpaBHHTeJibHO He6o^buiaíi TeppnTopn5i. npiiBeaeHHwe BbiBOflbi 0Tpa>Kai0T MBJieHHH B npenejiax STOÜ reppHTopHH XOTJI HeKOTopwe H3 HHX MOryT HMeTb öojiee oSmnií xapaKTep. flocKOJibKy npe^ropHbie OÖJIOMKH umpoKO pacnpocTpaneHbi H B apyrHX nacTHX CTpaHH a HX noflpoÖHO eme He H3ynaJiH, BHRHMO HMeeT CMbICJl paCUlHpflTb TaKHe paÖOTbl. TnaBHaH nejib CTaTbH—oöpaTHTb BHHMaHHe cnenHaJinCTOB Ha flaHHbiií KJiacc 06pa30BaHHH H Ha HX rH^poi eojiornqecKyio pojib. Charakíerisierung und hydrogeologische Bedeutung der quartären Gebirgsrand-Formationen im Tal Solymár Dér, I. — Vermes, J. Versucht wird, die quartären Gebirgsformationen des Tals Solymár nach genetischen und hydrogeologischen Gesichtspunkten zu klassifizieren. A) Materialhervorbringende und Einzugs-Zonen der Gebirgsrandsedimente A

1 Auflockerungszone des gesunden Gesteins A 2 Mischzone des Schuttes A

3 Schutt-Transport-Zone B) Ablagerungs- und Wasserspeicherungszonen der Gebirgsrandsedimente Bi Vermurungszone B

2 Zone der Sandschichten mit Gruslinsen B

3 Zone der pelithaltigen Becken Die Charakteristiken der einzelnen Zonen werden eingehend besprochen. Aus hydrogeologischer Sicht sind die Zonen B

l und B

2 die bedeutendsten. Die wichtigeren physikalischen Kennwerte der Vermurungszone sind: 1. Der grösste Teil der groben Körner haben keine verschlissene Polyederform. 2. Die Anpassung der Körner ist zonenmässig veränderlich, feste und lockere Anpassungsstreifen wechseln einander. 3. Die Spalten der Grobkörner sind mit Sand ausgefüllt, aber an einigen Streifen ist das Netz der