Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

1. szám - Dr. H. Tamás Gizella–dr. Horváth László: Pontyfélék előnevelése optimális zooplankton viszonyok között

36 Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. Dr. H. Tamás G.—Dr. Horváth L.: Pontyfélék A 3. és 4. ábrán kontroll tavak Zooplankton állományának változását tüntettük fel. Jellemző, hogy a legfontosabb Rotatoria fajok fokozatosan eltűntek, a tó vizében Copepoda, illetve Cladocea maximumok váltották, egymást. A tó plankton­állománya mennyiségileg jelentősen növekedett, de ez összetételében nem megfelelő a táplálkozni kezdő ivadék számára. 2. táblázat Pontyivadék előnevelési adatai (> db előnevelő tóban Tabelle 2. Vorzüchtungsdaten der Karpfenbrut in 6 Stk V orzüchtungsteichen A tó száma nagy­sága (m 2) Kihe­lyezett meny­nyiség/ db Lehalá­szott meny­nyiség/ db Megma­radási 0/ /o 1. 100 50 000 30 000 60 2. 100 50 000 35 000 70 3. 100 50 000 23 000 46 4. 100 50 000 40 000 80 5. 100 50 000 24 000 48 G. 100 50 000 15 000 30 (kontroll) 3. Az ivadékkal népesített tavak adatait a 2. táblázatban mutatjuk be. Figyelemre érdemes, hogy a kontroll tóhoz viszonyítva a megmaradási arány 16—50%-ban javult. Üzemi vizsgálataink azt mutatják, hogy növényevők esetében ezzel a módszerrel elérhető a 70—90%-os megmaradás. Ez jelentős növekedés a jelenlegi országos 30%­hoz viszonyítva. Következtetések A tenyészedény, valamint tavi vizsgálatokból az alábbi következtetések vonhatók le: 1. A hagyományos tóelőkészítési eljárások során azért szükséges az ivadék minél korábbi kihelyezése a felárasztást követően, mert elszaporodnak azok a káros, nagyobbtestű ragadozó alsóbbrendű rá­kok, amelyek a zsenge ivadék életét veszélyeztetik. A korai kihelyezéssel viszont erősen korlátozott a négyzetméterenkénti kihelyezhető darabszám, mi­vel nincs megfelelő táplálékbázis, az árasztóvíz általában planktonszegény. A hagyományos előnevelési módszernél tehát a kezdetben gyors szaporodású Rotatoria fajok rövid idő alatt eltűnnek, de a Crustacea plankton állománya fokozatosan növekszik és ezzel a leg­fontosabb táplálék-bázisa hiányzik az ivadéknak. A látszólag planktonbő vizekben az ivadék éhezik és elpusztul. Az ivadék növekedése bizonyos idő után viszont igen erőteljes, mert viszonylag kevés egyedszámmal marad meg a tóban és alkalmassá válik a nagyobbtestű Cladocera fajok fogyasztá­sára is. A hagyományos módszer alkalmazásánál tehát kevés, de nagy testméretű ivadék nevelhető fel. 2. Az árasztást követő vegyszeres kezelés hatá­sára az alsóbbrendű rákok csoportja a tóban idő­szakosan elpusztul. Ezzel tér nyílik a gyors szapo­rodású, de az alsóbbrendű rákok táplálék kon­kurrenciájával (Cladocera) és ragadozásával (Co­pepoda) szemben tehetetlen Rotatoria plankton tömeges, gyors elszaporodására. Mivel a vegy­szeresen kezelt tavakban nem kell félni a Cope­podák túlzott mértékű elszaporodásától, az ivadé­kot nem szükséges a felárasztást követő néhány napban kihelyezni, hanem meg lehet várni azt az időpontot, amikorra a Rotatori állomány hatalmas méretekben felszaporodik. Ezen a természetes táp­lálék bázison a pontyfélék ivadéka nagy megmara­dási százalékkal éli túl életének kritikus első perió­dusát. A vegyszer néhány nap után lebomlik, ezzel lehetőség nyílik a tavak Crustacea plankton állo­mányának újranépesülésére, amely a növekvő ivadék számára már fontos és nélkülözhetetlen táplálékot jelent. A nagy állománysűrűség miatt azonban az alsóbbrendű rákok csak lassan képesek szaporodni a tóban, mert fiatal egyedeiket az ivadék azonnal elfogyasztja. Ilyenkor üzemi techno­lógiánkban jól bevált módszer a tavak beoltása megfelelő termelésbiológiai állapotban levő Clado­cera planktonnal. A Cladocera plankton közül leg­alkalmasabb e célra a Moina rectirostris és később a Daphnia magna. (Az említett két Cladocera faj tömegesen könnyen tenyészthető.) A vegyszeres kezeléssel előkészített előnevelő tavakban végeredményben igen magas megmara­dású kisebb egyedsúlyú egészséges ivadék nevel­hető, és a hagyományos ivadéknevelési módszer­hez képest jelentősen növelhető a területegységre kihelyezhető zsenge ivadék száma. Összefoglalás A hagyományos módon előkészített tavakban a Copepoda és a nagytestű Cladocera fajok kon­kurrensei a halivadék számára optimális Rota­toria planktonnak, ezért nem szabad megvárni, hogy a felárasztás után ezek a csoportok elszapo­rodjanak, hanem az ivadékot néhány nappal a fel­árasztás után ki kell helyezni a tavakba. A Cope­podák ezenkívül közvetlenül is károsítják a néhány milliméter nagyságú érzékeny hallárvákat. A fel­árasztást követő néhány napban történő népesítés esetén a kihelyezhető ivadékszám viszonylag ke­vés, mert az árasztó vízzel érkező Zooplankton egyedszám alacsony. A szerves foszforsav észterekkel kezelt tavakból a Cladocera és Copepoda plankton eltávolítható és ezzel tér nyílik a Rotatoria plankton szaporodására. A tavak gazdag Rotatoria állománya biztosítja az ivadék számára az ideális start táplálékot. Az alkalmazott vegyszer töménység nem károsítja az ivadék életfunkcióit. A szerves foszforsavészterek az élő vízben néhány nap alatt lebomlanak és ezzel lehetőség nyílik a Crustacea plankton újranépesü­lésére, amely ekkor már szükséges és fontos táp­láléka a növekvő ivadéknak. A vegyszeres kezeléssel elérhető, hogy az elő­nevelő tóban sok Rotatoria szaporodjék el, mert nem kell félni, hogy a káros Copepodák jutnak uralomra. Ezzel lehetőség nyílik a területegységre kihelyezhető ivadékszám jelentős növelésére.

Next

/
Thumbnails
Contents