Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
1. szám - Dr. H. Tamás Gizella–dr. Horváth László: Pontyfélék előnevelése optimális zooplankton viszonyok között
36 Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. Dr. H. Tamás G.—Dr. Horváth L.: Pontyfélék A 3. és 4. ábrán kontroll tavak Zooplankton állományának változását tüntettük fel. Jellemző, hogy a legfontosabb Rotatoria fajok fokozatosan eltűntek, a tó vizében Copepoda, illetve Cladocea maximumok váltották, egymást. A tó planktonállománya mennyiségileg jelentősen növekedett, de ez összetételében nem megfelelő a táplálkozni kezdő ivadék számára. 2. táblázat Pontyivadék előnevelési adatai (> db előnevelő tóban Tabelle 2. Vorzüchtungsdaten der Karpfenbrut in 6 Stk V orzüchtungsteichen A tó száma nagysága (m 2) Kihelyezett menynyiség/ db Lehalászott menynyiség/ db Megmaradási 0/ /o 1. 100 50 000 30 000 60 2. 100 50 000 35 000 70 3. 100 50 000 23 000 46 4. 100 50 000 40 000 80 5. 100 50 000 24 000 48 G. 100 50 000 15 000 30 (kontroll) 3. Az ivadékkal népesített tavak adatait a 2. táblázatban mutatjuk be. Figyelemre érdemes, hogy a kontroll tóhoz viszonyítva a megmaradási arány 16—50%-ban javult. Üzemi vizsgálataink azt mutatják, hogy növényevők esetében ezzel a módszerrel elérhető a 70—90%-os megmaradás. Ez jelentős növekedés a jelenlegi országos 30%hoz viszonyítva. Következtetések A tenyészedény, valamint tavi vizsgálatokból az alábbi következtetések vonhatók le: 1. A hagyományos tóelőkészítési eljárások során azért szükséges az ivadék minél korábbi kihelyezése a felárasztást követően, mert elszaporodnak azok a káros, nagyobbtestű ragadozó alsóbbrendű rákok, amelyek a zsenge ivadék életét veszélyeztetik. A korai kihelyezéssel viszont erősen korlátozott a négyzetméterenkénti kihelyezhető darabszám, mivel nincs megfelelő táplálékbázis, az árasztóvíz általában planktonszegény. A hagyományos előnevelési módszernél tehát a kezdetben gyors szaporodású Rotatoria fajok rövid idő alatt eltűnnek, de a Crustacea plankton állománya fokozatosan növekszik és ezzel a legfontosabb táplálék-bázisa hiányzik az ivadéknak. A látszólag planktonbő vizekben az ivadék éhezik és elpusztul. Az ivadék növekedése bizonyos idő után viszont igen erőteljes, mert viszonylag kevés egyedszámmal marad meg a tóban és alkalmassá válik a nagyobbtestű Cladocera fajok fogyasztására is. A hagyományos módszer alkalmazásánál tehát kevés, de nagy testméretű ivadék nevelhető fel. 2. Az árasztást követő vegyszeres kezelés hatására az alsóbbrendű rákok csoportja a tóban időszakosan elpusztul. Ezzel tér nyílik a gyors szaporodású, de az alsóbbrendű rákok táplálék konkurrenciájával (Cladocera) és ragadozásával (Copepoda) szemben tehetetlen Rotatoria plankton tömeges, gyors elszaporodására. Mivel a vegyszeresen kezelt tavakban nem kell félni a Copepodák túlzott mértékű elszaporodásától, az ivadékot nem szükséges a felárasztást követő néhány napban kihelyezni, hanem meg lehet várni azt az időpontot, amikorra a Rotatori állomány hatalmas méretekben felszaporodik. Ezen a természetes táplálék bázison a pontyfélék ivadéka nagy megmaradási százalékkal éli túl életének kritikus első periódusát. A vegyszer néhány nap után lebomlik, ezzel lehetőség nyílik a tavak Crustacea plankton állományának újranépesülésére, amely a növekvő ivadék számára már fontos és nélkülözhetetlen táplálékot jelent. A nagy állománysűrűség miatt azonban az alsóbbrendű rákok csak lassan képesek szaporodni a tóban, mert fiatal egyedeiket az ivadék azonnal elfogyasztja. Ilyenkor üzemi technológiánkban jól bevált módszer a tavak beoltása megfelelő termelésbiológiai állapotban levő Cladocera planktonnal. A Cladocera plankton közül legalkalmasabb e célra a Moina rectirostris és később a Daphnia magna. (Az említett két Cladocera faj tömegesen könnyen tenyészthető.) A vegyszeres kezeléssel előkészített előnevelő tavakban végeredményben igen magas megmaradású kisebb egyedsúlyú egészséges ivadék nevelhető, és a hagyományos ivadéknevelési módszerhez képest jelentősen növelhető a területegységre kihelyezhető zsenge ivadék száma. Összefoglalás A hagyományos módon előkészített tavakban a Copepoda és a nagytestű Cladocera fajok konkurrensei a halivadék számára optimális Rotatoria planktonnak, ezért nem szabad megvárni, hogy a felárasztás után ezek a csoportok elszaporodjanak, hanem az ivadékot néhány nappal a felárasztás után ki kell helyezni a tavakba. A Copepodák ezenkívül közvetlenül is károsítják a néhány milliméter nagyságú érzékeny hallárvákat. A felárasztást követő néhány napban történő népesítés esetén a kihelyezhető ivadékszám viszonylag kevés, mert az árasztó vízzel érkező Zooplankton egyedszám alacsony. A szerves foszforsav észterekkel kezelt tavakból a Cladocera és Copepoda plankton eltávolítható és ezzel tér nyílik a Rotatoria plankton szaporodására. A tavak gazdag Rotatoria állománya biztosítja az ivadék számára az ideális start táplálékot. Az alkalmazott vegyszer töménység nem károsítja az ivadék életfunkcióit. A szerves foszforsavészterek az élő vízben néhány nap alatt lebomlanak és ezzel lehetőség nyílik a Crustacea plankton újranépesülésére, amely ekkor már szükséges és fontos tápláléka a növekvő ivadéknak. A vegyszeres kezeléssel elérhető, hogy az előnevelő tóban sok Rotatoria szaporodjék el, mert nem kell félni, hogy a káros Copepodák jutnak uralomra. Ezzel lehetőség nyílik a területegységre kihelyezhető ivadékszám jelentős növelésére.