Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
7. szám - Gefferth Károly: Duna-vízzel végzett talajvízdúsítás hidrobiológiai vizsgálatainak néhány tanulsága
324 Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. Gefferth K.: Duna-vízzel végzett talajvízdúsítás jelentek a tömegtársulás szervezetei is kifogásolható mennyiségben [4]. A „vízvirágzás" kedvezőtlenül hatott az üzemelésre és a vízminőségre [5]. Az I. átemelő telepi dúsítómű gazdag algaflórájáról részletes tájékoztatást találhatunk Hortobágyi Tibor könyvében [6]. Nyaranta rendszeresen tapasztaltam eltolódást az algák fajeloszlásánál. A zöldalgák száma növekszik a kovaalgák rovására. Ez a tapasztalat egyezett azzal, amit a Nagy Felszíni Vízműnél észleltek a lassúszűrési kísérletek során [7], A dúsítómedencében található szervezetek közül nem mindegyiknek egyforma a jelentősége a gyakorlat szempontjából. A hasonló körülmények periodikus visszatérése bizonyos ismétlődéseket hoz létre az ökoszisztémában is. Enyhe időben általában már február végén, március elején növekszik az algaszám az ülepítő- ós a dúsítóJe ' * ggf J^ Upjfff ' MSSSfM™ > «I A »J,, £ iH 4. kép. Május—július között gyakori a Spirogyra fajok túlszaporodása. A felvétel az északi dúsítómedencében készült 1971. júliusában Fotó: Dr. Simonffy Miklós Bild 4. Zwischen Mai—Juli kommt die Übervermehrung der Spirogyra — Arten häufig vor. Die Aufnahme wurde im nördlichen Anreicherungsbecken im Jahre 1971 gemacht * mm . * -- Z'J * I • H •• 5. kép. Az aljzatra rakodó Spirogyra gyepszőnyeg nagymértékben akadályozza a szikkadást Fotó: Dr. Simonfjy Miklós Bild 5. Der an der Sohle anhaftenden Spirogyra — Rasenteppich verliinder in hohem Mass das Atistrocknen medencében egyaránt. Az elmúlt években főleg a Chlamydomonas fajok nagy elszaporodása miatt nőtt a szervezetszám úgy a felszíni, mint a fenék közeli rétegekben. 1974 februárjában viszont a fonalas algák, így különböző Spirogyra fajok alkottak tömegprodukciót. A detritusban nagyon sok Oscillatoria, Scenedesmus faj is volt. A medencék vizében általában a fejeloszlás nem változott a nyárihoz hasonló mértékben a Dunához képest. A változás 1974 februárjában különösen kismértékű volt. Az ülepítő- és dúsítómedencóből merített mintában egyaránt sok volt a kovaalga. Az egyedszám viszont nőtt. Február 11 -ón és az azt követő napokban határozott algaszaporodás volt a két medencében. Ezt az ilyenkor szokatlan jelenséget valószínűleg az okozta, hogy az ülepítőmedencót már hosszabb ideje nem tisztították, így feldúsult benne a növényi tápanyag, ugyanakkor az időjárás is rendkívül enyhe volt. Május—július között általában — huzamosabb ideig tartó dúsításnál —• elszaporodnak a Spirogyra nemzetség egyedei (4. kép). Ez a gyakorlat szempontjából káros, mert a lerakódó algatömeg eltömi a beszivárgási felületet. 1971 júliusában a beszivárgási sebesség 0,8 m/napról 2,0 m/napra nőtt, pusztán azért, mert eltávolítottuk az aljzatra rakódott gyepszőnyeget (5. kép). Ugyanezt tettük augusztusban is két hónapi üzemelés után. Ekkor a naponta beszivárgó víz mennyisége 70 cm-rel növekedett. Augusztus—szeptember körül nagy tömegben elszaporodik a Hvdrodictyon reticulatum mind a két dúsító- és az ülepítőmedencében. Hosszabb üzemelés után igen nagy tömegben megjelent a Daphnia magna a déli dúsítómedencében, mindig egyidőben, a Hydrocictyon reticulatum tömegprodukciójával. Állati szervezetek közül ehhez hasonlíthatóan nagy tömegben egyetlen más faj sem fordult elő a talajvízdúsítások idején. Az ülepítőmedencét ritkábban tisztítják mint a dúsítómedencét, ezért előfordulhat, hogy egyes állati szervezetek csak itt jelennek meg. Ilyen volt 1969-ben a Stylaria lacustris nevű gyűrűsféreg. A gerinctelen állatok tömegesen azonban csak a dúsítómedencékben jelentkeztek. Az ülepítőmedencével ellentétben az ide bejutó víz mennyisége már csak a beszivárgás és — elhanyagolható mértékben — a párolgás útján csökken, mozgása is lelassul. A pangó vízben a táplálékbőség hatására elszaporodnak a gerinctelen állatok. Szemléltetésül közlöm az ELTE Állatrendszertani Tanszéke által végzett kerekesféreg vizsgálatok eredményét [8], (9. táblázat). A talált állatok főleg algaevők: Lecane, Lepadella fajok, Fiiina longiseta. . . Fonálféreg is több volt a déli dúsító, mint az ülepítőmedencében. Elsősorban ezek is algaevők voltak, de megjelent az őket pusztító fonálféreg a Mononchus truncatus is. A dúsítómedencében ezeket is nagyobb mennyiségben találták. 9. táblázat Kerekesférgek szervezetszámainak havi átlagai [egyed/l] Tabelle 9. Monatlicher Durschnitt der Organismenzahlen von Rädertierchen (Individuen/ 1) 1968 VI. VII. VIII. IX. hónap Ülepítőmedence .... 35 81 165 127 Dúsítómedence 497 328 617 385
