Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

7. szám - Gefferth Károly: Duna-vízzel végzett talajvízdúsítás hidrobiológiai vizsgálatainak néhány tanulsága

Gefferth K.: Duna-vízzel végzett talajvízdúsítás Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. 323 Általában, de nem kizárólagosan csökkent a HCOJf tartalom az ülepítőtől a dúsítómedence felé haladva (5. táblázat). Az ülepítőmedence vizének pH-értéke a Dunához képest kismértékben növekszik, de a dúsítómedencében a nyári hónapokban minimálisan csökken (6'. és 7. táblázat). A káliumpermanganátos oxigénfogyasztás alakulása emlékeztet az oldott oxigénkoncentráció alakulására (8. táblázat). 8. táblázat Káliumpermanganátos oxigénfogyasztás [mg/l] Tabelle 8. Kaliumpermanganatige Sauerstoff zehrung (mg/l) Duna* Ülepítőmedence Déli dúsítómedenee északi rész Déli dúsítómedence közép rész Déli dúsítómedence déli rész Megjegyzés 19(19. * A Fővárosi VI. 17. 7,20 10,3 — 8,48 — Vízművek VII. 1. 8,40 12,8 13,4 — 12,6 Vegyészeti VII. 7. 8,48 10,8 11,8 — 1 1,8 Osztályának . VII. 31. 5,20 9,4 — 8,0 mérései VIII. 28. 8,08 12,5 10,7 9,9 9,8 IX. 2. 7,68 13,0 11,8 — 11,3 IX. 10. 4,40 22,8 15,8 15,8 18,7 A KLTE Állattani Intézete ugyanebben az időszakban a napszakos változásokat is mérte. Mintavételeik időpontjában még a kora reggeli órákban is 100%-nál nagvobb volt az oldott oxigéntelítettség [2], Az ELTE Állatrendszertani Tanszékének munkacsoportja által végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy csökkent a kalcium-ion mennyisége mind az ülepítő- mind a dúsítómedencében. A víz kalcium-ion koncentrációja csökkenését csakúgy, mint a hidrogénkarbonátét, a fotoszintézis növekedése okozta. A hidrogénkarbonát megbontása széndioxid elvonással jár, ezért emelkedik a pH. A vizsgálati időszakban mindkét medencében igen nagy volt az algaszám (lü millió egyed/l, illetve annál több). Mint Hortobágyi Tibor közölte, a dúsítómedencében mindig több volt, mint az ülepítőmedencében (2 — 3. kép). A tavaszi-nyári talajvízdúsítások esetében az eddigi mérési eredmények szerint: 1. A dúsítómedencében több az alga, mint az ülepítőmedencében. 2. Az oldott oxigéntartalom mindkét medencében igen nagy, de az ülepítőben mindig nagyobb, mint a dúsítómedencében. 3. A hidrogénkarbonát-tartalom a Dunához képest az ülepítőben és a dúsítómedencében általában csökken (4. és 5. táblázat). 4. A pH-érték a Dunától az ülepítőmedence felé haladva általában növekszik, a dúsítómedence felé haladva viszont csökken. 5. A vízben oldott oxigén általában még a kora reggeli órákban is meghaladta a 100%-os telítettséget. Az algaszám növekedése következtében elsősorban a dúsító-, de az ülepítőmedencében is nő a má•mb 1 2. kép. ,,Algavirágzás" idején készült mikroszkópi jelvétel a déli dúsítómedence vizéről Szerző felvétele Bild 2. Mikroskopische Aufnahme zur Zeit des Algenblühens im Wasser des südlichen Anreicherungsbeckens 3. kép. Oscitlatoriák a dúsítómedencében Szerző felvétele Bild 3. Oszillatoria im Anreicherungsbecken sodlagos produktivitás. Az elsődleges produkció növekedésének hatása intenzívebben érvényesül és elnyomja a másodlagos produkció növekedésének egyébként erőteljes ellentétes irányú hatását. Az oxigénfogyasztás és az oldott oxigéntartalom változásának párhuzamos menete is azt támasztja alá, hogy a szervesanyag növekedését elsősorban a növényi szervezetek tömegének gyarapodása okozza. Ez nem csak a mi tapasztalatunk, W. H. Frank és K. Schmidt a mesterséges talajvízdúsításról írt cikkében megállapítja [3]: „Az algák tömeges növekedése a szűrőmedencében minden esetben a szervesanyagok nemkívánatos másodlagos keletkezésének tekinthető. Ez a szűrőmedeneók időelőtti tönkremenetelét idézi elő ós növeli a tisztítási költségeket." Az általuk leírt műtárgyra — ellentétben a mi ülepítő- és dúsítómedencékkel — csak annyi vizet bocsátanak, amennyi azonnal beszivárog. A mi dúsítóműveinkben, így az I. Átemelő telepi ülepítő- és dúsíté>medencében azonban növekszik a Zooplankton szervezetek száma is, az algák túlszaporodása következtében. A borsodsziráki és a nagybátonyi talajvízdúsításnál szintén nagymértékű algaszaporodást észleltek ós meg-