Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
7. szám - Buzetzky Győző–Dr. Zsuffa István: Természetvédelmi területek vízrendezésének hidrológiai előkészítése
Buzetzky Gy.— dr. Zsuffa I.: Természetvédelmi területek Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. 317 0, 99 OM 0&085 0,90 i—i—m r 100 50 1,0 F(x)' 1-F(x)-p(K0Q >x) 0,80 0,70 0,60 0,600, WO, 30 0,20 0,10 0,05 0,0 i—í I I i i i I i i i i—i I i 2,0 Visszatérési idő, ,01,02,03,05 ,10 Gyakoriság, /•»£ ,20 SO ,40 ,50,60,70 ,80 ,90 ,95 ,99 1 Előfordulási valószínűség m-p(mévi<x) m és & leghatásosabb becslése a számtani közép és az empirikus korrigáitszórás 6. ábra. A tavakba jutó évi lefolyás valószínűségi eloszlása Puc. 6. BeponmnocmHoe pacnpedeMHue eodoeoeo cmoKa, nocmynaioufeao e 03epa Abb. 6. Wahrscheinliche Verteilung der in die Seen gelangenden jährlichen Abflüsse az az ábra, amely megadja, hogy az ismert eloszlású hozzáfolyás esetén különböző kapacitású tározóból különböző évi vízmennyiségek milyen biztonsággal szolgáltathatók (7. ábra). A tározási jellegábra megrajzolása után feladatunk a vízigények rögzítése volt. Megállapítható, hogy az egyensúlyi állapot biztosításához Kelemenszékbe 250 ezer m 3/év vízmennyiséget kell átlagosan juttatni. A 6 éves adatsor szerint a szélsőségesen száraz évben, 1972-ben, a Kelemenszéken 800 ezer m 3 vízhiány jelentkezett. Ebben az évben tehát 1 millió m 3 vizet kellett a fehérszéki tározóból a Kelemenszékbe juttatni. Ez a vízmennyiség a Fehérszéki tározó 1 millió m 3-nél több évi vízfeleslegével jól összhangban van. így a vízigényt 1 millió m 3-ben megszabhatjuk azzal, hogy csak egyes években — vízhiányos években —- kell ezt a vízmennyiséget a Kelemenszékbe juttatni. Egyéb években ugyanez a vízmennyiség vagy más célra vezethető ki, vagy pedig leereszthető. Megjegyezzük, hogy ez a méretezési eljárás a Kelemenszéknél jelentkező vízigényt nem véletlen jellegű sztohasztikus folyamatként, hanem konstans vízigénnyel veszi figyelembe, így a számítások igen erős biztonsággal készültek, hiszen minden évre feltételezzük ezt a vízigényt. A bemutatott morfológiai görbék alapján a fehérszéki tározóban csak a 93,20 m B. szint fölött elhelyezkedő vízmennyiségeknek az alakulását vizsgáljuk, hiszen nyilvánvalóan a vízpótlás a Kelemenszék igényének kielégítésére csak gravitációs úton történhet. Ezért hasznos tározótérfogatnak csak a 93,20 m B. szint feletti fehérszéki vízkészletet tekintjük. Ha a Fehérszék maximális vízszintjét 93,80 m B. f. rögzítjük, a tározási jellegábra szerint az így rendelkezésre álló 0,96 millió m 3 kapacitású tározó 1 millió m 3-es évi vízigényt 75%-os valószínűséggel tudja biztosítani. Ez annyit jelent, hogy a tározó ezt az 1 millió m 3-t hosszú idő átlagában 4 évenként nem tudja biztosítani. Meggondolandó az, hogy vizsgálataink szerint az elmúlt öt évben egyszer jelentkezett ilyen vízhiány. Mivel a Fehérszék több éves kiegvenlítésű és az évek vízmennyiségei egymástól függetlenek, a tározóállapot alakulása független a Kelemenszék vízigényétől. Ezért a kiszolgáltatás biztonságát független események együt tes előfordulásának a valószínűségével becsüljük: a Kelemenszék öt évenként egyszer jelentkező vízigényét a 4 évenként egyszer kiürülő tározó 0,2 X X 0,25 = 0,05, azaz 5%-os valószínűséggel nem tudja szolgáltatni. így az általunk becsült adatok birtokában azt állíthatjuk, hogy a 93,80 m-es szinten kialakított fehér széki tározó, a Kelemenszéken kialakítandó és rögzített vízjárású 93,20 m B.f. tófelületet 95%-os biztonsággal tudja megvalósítani és így hoszszúidő átlagában átlagosan 20 évenként egyszer kell csak azzal számolni, hogy akár a Kelemenszéken a \M-mAV K-f(MiP) - [vi allando vízszo/góltatbs kielégítésének valószínűsége Szivattyús üzem. 75 éves bizt. A 20%-os valószínűséggel fellépő vízh'm 1 kielégíthetőségének valószínűsége 1-0,2(1-0/1)^94 & 384000 576000 768000 960000 1152000 1344000 1536000 1728000 0,38 0,58 0,77 0,96 1,15 1,34 1,54 1,77 7. ábra. A Fehérszék tározó üzemét leíró tározási jelleggörbe sereg Puc. 7. Xapatcmepmie Kpueue, onucbieawufue pejKUM sKcruiyamaifuu eodoxpanuAuufa Abb. 7. Die den Betrieb des Speichers Fehérszék beschrieibende Speicherungs — Kennlinienschar