Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

280 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Schmidt A.: Adatok a Duna Baja környéki Sejtátmérő: 11 fim, nyúlvány: 25 fim. Többnyire 4 nyúlványú egyedeket találtam, ame­lyeknél a nyúlványok általában tetraédrikus helyze­tűek (16. rajz). Nyárvégi-koraőszi vízszíneződéskor, vízvirágzáskor volt megtalálható. T. varia Tiff. et. Ahlstr. Sejtátmérő: 13,5 /tm, nyúlvány 40 /tm. A nyúlványok széles, vastag alappal erednek. Ritka. Nyári planktonból kerül elő (15. rajz). Quadricoccus verrueocus Fott Sejtméret: 7,5X4 fim. Nyárvégi, eutróf vízben fordult elő. Ritka. Conjugatophyceae Closterium acieulare T. West Sejtméret: 2X45 fim. C. acutum Bréb. var. variabile (Lemm.) Krieger Sejtmóret: 3,5 X 125 fim. C. limneticum Lemm. Sejtméret: 5 X 175 /tm. 0. strigosum Breb. Köszönetet mondok az adatokat szolgáltató munka­társaimnak ós dr. Uherkovich Gábornak többoldalú se­gítségéért. IRODALOM [1] Bolberdz, K. (1975): A biokémiai oxigén-igény meg­határozásának problémái. Hidr. Közi. 55: 21—25. [2] Egységes vízminőségi kritériumok ós normák, vala­mint osztályozásuk elve (1964) Budapest. [3] Feljöldy, L. (1974): A biológiai vízminősítés. Buda­pest. [4] Feljöldy, L. (1972): A kékalgák (Cyanophyta) kis­határozója. Budapest. [5] Hindák, F. (1962): Systematische Revision der Gattungen Fusola Snow und Elakaotrhrix Wille. Preslia. 34: 277—292. [6] Hindák, F. (1974): The chlorococcal algal genus Didymogenes Schmidle 1905. Biológia (Bratislava). 29: 559—570. [7] Hortobágyi, T. (1973): The microflor a in the settling and subsoil water enriching basins of the Budapest, waterworks. Budapest. 1 8] Huber — Pestalozzi, G. (1964): Euglenophyceen. Das Phytoplankton des Süsswassers. Die Binnenge­wässer 16/4. Stuttgart. [9] Kol, E. —Varga, L. (1960): Beiträge zur Kenntnis der Microflora und Microfauna in den Donauarmen neben Baja (Südungarn). (Danubialia Hungarica IX.) Acta Biol. Hung. 11. 1 87. — 217. [10] Komárek, J.—Etil, H. (1958): Algologische Stu­dien. Praga. [11] Kopasz, M. (1965): A bajai Duna-szakasz és a Ka­marás-Duna hydrobiológiai jellemzése. (Kézirat). [12] Korsikov, C. A. (1953): Visznacsnik prisznovodnieh vodorosztei Ukrainszkovj R. Sz. R. V. Protococci­neae. Kiev. [13] Pascher, A. (1927): Volvocales. Die Süsswasser­flora. 4. Jena. [14] Philipose, M. T. (1967): Chlorococcales. New Delhi. [15] Simor, J. (1968): A Kamarás-Duna vízminőségi értékelése az elmúlt öt év vizsgálatai alapján. (Kéz­irat). [16] Starmach, K. (1968): Chrysophyceae—Zlotowiciow­ce. Warszawa. [17] Tamás, O. (1963): Mikroflora aus dem Periphyton der Landungsmolen der Donau zwischen Budapest und Mohács (Danubialia Hungarica XXVIII). Ann. Univ. Sei. Budapest. [18] Uherkovich, G. (1956): Adatok a Scenedesmusok magyarországi előfordulásának ismeretéhez. Pécsi Ped. Főisk. Evkönyve. 1 : 227—246. [19] Uherkovich, G. (1966): Die Scenedesmus-Arten Un­garns. Budapest. [20] Prescott, G. W. (1962): Algae of the Western Great Lakes Area. WM. C. Brown Comp., Dubuque, p. 1—977. Data on the limnology oF the Danube arms around Baja By Schmidt, A. The Kamarás— Danube is the Baja arm of the Danube (S — Hungary) which communicates continuously and with full channel width with the main channel. Its role in the life of the town is important in several respects (navigation, bathing, water sports). The quality of water in the river arm has been studied. Chemical analyses have been performed for 7 years and the data on oxygen saturation and ammonium ion content are noted with special interest, since these re­flect most pregnantly the extreme quality conditions of water in the Kamarás Danube. The quality of water is influenced primatily by the flow regime in the main channel (Fig. 2), but also by the wastewater discharged through the southern storm intercepting canal of the town. The interrelated problems of saprobity anil trophity are examined in connection witli biological water quality, relating these values to the extremes of the dissolved oxygen content of the water. in the taxonomic part the organisms hitherto un­published for the Kamarás Danube are listed (c.f. (bo Hungarian text). A newly described taxon: Tetracdron trigonum (Naeg) Hansg. var. gracile (Reinisch) de Toni f. maxiinus n.f. (Drawing no. 37 — 38). Beszámoló a szentesi Csoport 1975. évi működéséről Az évi munkaterv az 1975. január 31-én megtartott évadnyitó ülésen került végleges rögzítésre. Február 14-én Stimm Miklós vezetésével tanulmány­úton vett részt 8 fő a korszerű víz ós csatorna építési technológiák tárgykörében. Március 28-án Forgó László ny. vízügyi igazgató Csongrád megye régi ármentesítő társulatairól adott elő. Dr. Dobos Irma április 16-i előadása Zsigmondi Vilmos életét ismertette. Április 21-én a gázos kutak időszerű kérdéseiről volt műszaki tanácskozás, amelyet Gergely József és Köteles Károly vezetett. Az április 22-i műszaki tanácskozáson a Csongrád megyei Vízmű V. kezelésében üzemelő fürdőkről volt szó, Gazsó Sándor és Csákány Ignác előadásában. Május 21-én 20 fő vett részt a budapesti felszíni víz­műhöz vezetett tanulmányúton. Június 5-ón ós 6-án 4-on jugoszláviai tanulmányúton vettek részt (Szabad­kán). A július 3—13 közötti szibériai tanulmányúton 2-en, az augusztus 3 —13 közötti ausztriai és olaszor­szági tanulmányúton 2-en, végül az augusztus 10 — 20 közötti romániai tanulmányúton 3-an vettek részt. Szeptember 30-án és október 1-én műszaki tanácsko­zás volt Hódmezővásárhely vízellátásáról ós csatornázásá­ról, a Dunamenti Regionális Vízmű szakembereinek részvételével. Október 8-án vitaülést tartottak Szentes város szennyvíztisztítási kérdéseiről. Az előadók László Ferenc ós Molnár József (MÉLYÉPTERV) voltak. Az évi tevékenység záróülésén december 18-án két tanulmány­úti beszámoló hangzott el: Szilágyi Imre ausztriai, Fári István pedig Szovjetunió-beli tanulmányútjáról szá­molt be. Fári István szervező titkár

Next

/
Thumbnails
Contents