Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
6. szám - Réczey Gusztáv–dr. Dobolyi Elemér–dr. Farkas Péter: A söripari szennyvizek tisztítási lehetőségei Magyarországon
248 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Réczey G.—dr. Dobolyi E.—dr. Farkas P.: A söripari szennyvizek 1. Vibroszita 3. Ülepítő fi Iszapsűrítő 2 l evegőztető 4 Stabilizációs tó rL Szataíjpres v.iny 5. Totzjszúrés szikkasztóágy 3. ábra. A „MELT" technológia 1. Vibroszita. 2. Levegőztető. :i. Ülepítő. 4. Stabilizációs tó. 5. TalajszOrés. (1. Iszapsűrítő. 7. Szalagprés vagy szikkasztőágy a) tápsó, b) csurgalék, c) iszap, il) levegő, e) folyó Puc. 3. TexHosioeua MEJIT 1. RHőpocHTO: 2. aopaTop, 3. OTCTOÍÍHHK, 4. CTU0H/IH3ÍIHHOHHL>IM ripyjl, 5. noHBeHHan (}>MJib'rpanHH, 6. jieHTOMHbiíí npacc HJIH UJJIUMOX pantui nme a — ríHTaTejibHafl co/ib, 6 — nepejiHB, « — hji, e — B03flyx, ő — peKa Abb. 3. Die „MELT" Technologie 1. Vibrosieb. 2. Belűfter. Absetzbecken. 4. Stabilisationsteich. 5. Bodenfilterung. 6. Schlammeindicker. 7. Bandpresse oder Schlammtrockenbett a) Nälirsalz. b) Leckwasser, c) Schlamm. (1) Luft, e) Fluss rendelet megszegése nélkül befogadóba lehessen vezetni. A talajszűrőről elfolyó víz KOI koncentrációja kb. 30—40 mg/l. Az ülepítőből kikerülő iszapot sűrítjük és vegyszeres kondicionálás (polielektrolit adagolás) után szalagpréssel víztelenítjük. A csurgalékvizet visszavezetjük a levegőztető medence elé. A technológia hatásfokát modellkísérletek alapján a 5/6 táblázatban tüntettük fel. Szenny vízöntözés Végezetül megemlítjük a szennyvízelhelyezés egyik legegyszerűbb, de nem problémamentes módját, az öntözést. A sörgyári szennyvizek megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket általában az öntözővizekkel szemben támasztanak. Nem tartalmaznak mérgező anyagokat, nagymennyiségű nátriumot, ami a talaj elszikesedéséhez vezetne, sem annyi nitrogént és foszfort, ami korlátozná a megengedett maximális vízborítást, illetve az elöntözhető víz mennyiségét. Ha megoldható, hogy rendelkezésünkre álljon partnerként egy növénytermesztő üzem, amely a szennyvizet szerződésben rögzített feltételek szerint állandóan átveszi (pl. az öntözőtelepet üzemelteti, karbantartja, vállalja a beruházási költségek bizonyos százalékát stb.), akkor ajánlatos ezzel a módszerrel megoldani a szennyvízelhelyezést. Egy Magyarországon megvalósuló szennyvízhasznosítási szerződés szerint: az elöntözést végző gazdaság 1,60 Ft/m 3 egységárért vállalja a szennyvíz elöntözést, ill. elhelyezést. Az eljárásnak azonban hátrányai is vannak, amelyek közül csak kettőt emelünk ki: 1. A sörgyári szennyvizek nagymennyiségű élesztőt és szénhidrátot tartalmaznak. Ha az öntözés akár csak egyetlen napra is valamilyen előre nem látható ok miatt leáll, a tározó medencében tejsavas erjedés indul meg és a szennyvíz pH-ja 3,5—4,0 értékre is lecsökken. Az ilyen vizet nem szabad elöntözni, mert tökreteszi az öntözött kultúrát. A savas erjedést, illetve a besavanvodást csak 2—3 napig tartó intenzív levegőztetéssel lehet megszüntetni. Az öntözési technológiát tehát célszerű eleve úgy kialakítani, hogy szükség esetén lehetőségünk legyen a szennyvizet levegőztetni. A 4. ábrán bemutatunk egy ilyen technológiát. Fenti állításunkat a gyakorlat is bebizonyította, hiszen a Borsodi Sörgyárban, ahol öntözéses szenny vízelhelyezést valósítottak meg, a tározó medencékben a szennyvíz nagyon rövid idő alatt besavanyodott. Az egyetlen lehetséges megoldás a besavanyodás elkerülésére a szennyvíz kezelésének 5. ábra szerinti megvalósítása. Az eljárás kialakítása folyamatban van így az eredeti elképzelésekkel szemben (csak tározás) jelentős többletberuházásra van szükség (levegőztetés, szűrőmező terület növelés stb.) [15]. 2. A sörgyár nagymértékben függ a vizet átvevő mezőgazdasági üzemtől. Ez a függés egyoldalú, mert ha ez utóbbi eláll a víz átvételétől, a sörgyárnak mindenképpen szennyvíztisztító telepet kell építenie és elvész az öntözési rendszer kialakításába fektetett beruházás is. A jogi viták lehetősége túlságosan nagy. Hazai példa szerint egyik sörgyárunk minden egyes köbméter elöntözött szennyvíz után bizonyos összeget fizet a vizet átvevő termelőszövetkezetnek. Ezzel elérte azt, hogy megvan a remény a gördülékeny üzemeltetés kialakítására a termelőszövetkezet részéről. összefoglalás A sörgyártás szennyvízproblémáinak megoldását a felhasznált víz mennyiségének csökkentésével kell kezdeni. Ismeretesek az irodalomból [7]
