Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
6. szám - Réczey Gusztáv–dr. Dobolyi Elemér–dr. Farkas Péter: A söripari szennyvizek tisztítási lehetőségei Magyarországon
Réczey G.— dr. Dobolyi E.—dr. Farkas P.: A söripari szennyvizek Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. 245 sör értéket fogadják el. Hazai sörgyárainkban a képződő szennyvíz fajlagos mennyiségét az 1. táblázat mutatja be. A táblázatból az is kiderül, hogy működő sörgyáraink többsége közcsatornába engedi szennyvizét. A sörgyártás természetéből adódóan mindössze a pH-nál és az ülepedőanyag tartalomnál fordulhat elő, hogy ezek értéke meghaladja az előírt határértéket. Mivel a sörgyári szennyvíz jelentős mennyiségű szénhidrátot és erjesztő mikroorganizmusokat tartalmaz, a szennyvíz képes nagyon rövid idő alatt a savas erjedés fázisába kerülni és elsavanyodni. Ebben az esetben pH-ja 3,5—4,0 értékig is lecsökkenhet. Így pl. a Borsodi Sörgyár szennyvíztelepén, ahol öntözés előtt pufferrnedencében tárolják a szennyvizet, az besavanyodik és így azt elöntözés előtt kezelni kell. Ha a csatornában gyorsan felhígul és továbbfolyik, .akkor ez a jelenség nem lép fel [15]. A hulladékanyagoknak a gyáron belüli kifogása jelentősen javít a helyzeten. Sörgyárainkban általában ismerik a potenciális szennyezőforrások helyi megszüntetésének számos, jól bevált módszerét, alkalmazásuknál azonban problémák mutatkoznak. Ezek a problémák általában a nem megfelelő üzemeltetésből, illetőleg bővítési igényből adódnak, ez utóbbinak pedig egyszerűen — a beruházási gondoktól eltekintve — helyhiány az oka. A következőkben röviden összefoglaljuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel jelentékenyen csökkenteni lehet a csatornába kerülő szennyvíz szennyezettségét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alábbi módszereken kívül más nem áll rendelkezésünkre. 1. Zárt hűtővízkör kialakítása. 2. Hulladékelhelyezés és értékesítés lehetőségei a) a sörtörköly, maláta és árpaszemek eltávolítása; b) kifőzött komló szűrése; a kiszűrt komló tal aj j a vitásra hasz nál ható; c) élesztő eltávolítása keretes szűrőpréssel; a kiszűrt élesztő takarmányélesztőként értékesíthető; d) kovaföld eltávolítása ülepítéssel. Ónálló szennyvíztisztítás A sörgyári szennyvizek a túlnyomóan szerves anyaggal szennyezett szennyvizek kategóriájába tartoznak. "Különböző szerzők adataiból megállapítható, hogy a szennyvíz napi ingadozása BOI 5ben kifejezve 100 és 9000 mg/l között változhat, míg a napi átlagos szennyvíz Bül 5 értéke általában 500—1500 mg/l [3, 5, G, 7]. Ezzel összefüggésben meg kell említeni — a szennyvízmennyiséghez hasonlóan erősen ingadozó — lakosegyenértéket (leé) is, mely a régebbi irodalmi .adatok szerint [6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13] 30—200 között mozgott egy hl termelt sörre vonatkoztatva. A takarékos a, Nyersvíz -y b, Csurgólék c, Iszap SZ.V. TTR d)_[teveniszapos rendszer Levegő_ T 5. e, físc.iszap / . ., esurg alé k sz.v. o, Kémiai kez. " y: f, Iszap WMh -cyif, Iszap i 6: sz.v. 7. 6: 7. v/szo£ JELMAGYARAZAT• 1 Vibroszito 2. Csepegtető test 3. Ülepítő t, Folyó f, Isza p 4 levegőztető 5. Ülepítő 6. Vegyszer bekeverő f, vegyszer adagolás sz.v k, Csurgó lek o rendszer elejére i j, Sűrített iszap 7 Ülepítő 8 iszapsűrítő 9. Szo/agprés 7. ábra. A „MECSEK" technológia 1. Vobriszta. 2. Csepegtető test. 3. Ülepítő. 4. Levegőztető. 5. Ülepítő, (i. Vegyszer bekeverő. 7. Ülepítő. 8. Iszapsűrítő. 9. Szalagprés a) nyers víz, b) esurgalék, c) iszap esurgalék, d) eleveniszapos rendszer, e) recirkuláltatott iszap, f) iszap, g) kémiai kezelés, ti) vegyszeradagolás, j) sfirített iszap, k) esurgalék a rendszer elejére, 1) folyó Puc. 1. TexnoAozun MFMF.K 1. BHOpocHTO, 2. A3PO<I>HJlbTP, 3. OTCTOÜHHK, 4. aapaTop, 5. OTCTOÜHHK, 6. noairrop peareHTa, 7. OTCTOOHHK, 8. ynjioTHHTejib njjiaMa, 9. jieHTOMHwíí npecc (i — Cbipaíi BOFLA, 6 — nepejiHB BO/U>I, fí — nepe.rmB Hjia, e — CHCTeMa aKTHBnoro HJia, R — peuHpKyjiHpoBaHHbiii HJI, 3 un, .m — xHMHMei'Kan oßpaßoTKa, u — fl03Hp0BKa pearenTa, k — ynjiOTHenHuít HJI, a — nepjiHBbi, noAaiiHbie Ha BXOA, M — pena Abb. 1. Die „MECSEK" Technologie 1. Vibrosieb. 2. Tropfkörper. 3. Absetzbecken. 4. Beliifter. 5. Absetzbecken, (i. Chemikalien-Einmischer. 7. Absetzbecken. 8. Schlammeindicker. 9. Bandpresse a) Rohwasser, b) Leckwasser. c) Schlamm-Leckwasser. d) Belebtschlamm-System. e) Rezirkulierter Schlamm, f) Schlamm, g) Chemische Behandlung. h) Chemikaliendosierung, j) Dicksohlamm. k) Leckwasser am Kinlauf des Systems. I) Fluss
