Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Réczey Gusztáv–dr. Dobolyi Elemér–dr. Farkas Péter: A söripari szennyvizek tisztítási lehetőségei Magyarországon

244 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Réczey G.—dr. Dobolyi E.—dr. Farkas P.: A söripari szennyvizek ben beleolvadtak a városokba, hogy szennyvizeinek elhelyezésére csupán egyetlen mód adódik, neve­zetesen a városi közcsatornára való rákötés. Egyéb szempontok mellett, a szennyvíz elhelye­zése kérdésének megoldására is célszerű az új sör­gyárakat külterületekre telepíteni. így fennáll mind a gyár fejlesztésének, mind pedig a szennyvíz mezőgazdasági elhelyezésének a lehetősége. A Bor­sodi Sörgyár már eszerint az elv szerint települt, szennyvizét öntözéssel helyezi el. Egy OMFB [2] felmérés szerint sörgyáraink teljes" vízforgalma 75 000—80 000 m 3/nap, ebből a frissvízfelhasználás 16000—20 000 m 3/nap. A víz­visszaforgatás mértéke az élelmiszeripari üzemek közül a söriparban a legnagyobb, körülbelül 75%-os ! Mivel a vízvisszaforgatás ténye az élelmiszeriparban számos félreértésre adhat alkal­mat, szükségesnek tartjuk az alábbi megjegyzé­seket. Mint ismeretes, az élelmiszeripar és ezen belül a söripar is a gyártástechnológia során ki­zárólag ivóvíz minőségi vizet használhat fel, ha az a feldolgozandó nyersanyaggal vagy termékkel érintkezik. Bár a jelenlegi fejlett szennyvíztisztí­tási módszerek lehetővé tennék a legtöbb szennyvíz ivóvízminőségű tisztaságú vízzé való megtisztí­tását, azonban ennek költsége lényegesen meg­haladná a jelenleg rendelkezésre álló vízkészletek kitermelésének és az esetleg szükséges előkezelés­nek a költségeit. Az a látszólagos ellentmondás, ami a fentiekben leírtak és a 75%-os vízvissza­forgatás között van abból adódik, hogy a sörgyár­tás belső vízforgalmába a teljes vízigény jelentő­sebbrészét a gyártástechnológiával nem érintkező, kizárólag hűtés céljára alkalmazott és visszafor­gatott víz tesz ki. Tehát, ha a sörgyártásban ezidő­szerint vízvisszaforgatásról beszélünk, akkor azon szinte kizárólag a hűtővízkörben felhasznált víz recirk ni ál tatását értjük. Ez többé-kevésbé minden sörgyáru nkban megoIdott. Szennyvízkezelés A söripari szennyvizek tisztításánál a minden­kori adottságok és lehetőségek figyelembevételé­vel két alternatív megoldást célszerű mérlegel­nünk. Nevezetesen /. Saját szennyvíztisztító tele]), kommunális szennyvíztisztító telepre való csatlakozás nélkül, a befogadó: felszíni víz vagy talaj (öntözés); 2. Gyári előkezelés, amely a kommunális szenny­víztisztító telepre való bevezetés előtt, mint előtisztító működik, a befogadó: közcsatorna. A két fenti megoldáson kívül elterjedt az a helytelen gyakorlat, hogy a gyárak mérlegelik a szennyvízbírság mértékét és az előkezelés költség­igényét. Amikor a bírság alacsonyabb vagy jóval alacsonyabb a szennyvízkezelési műtárgyak be­ruházási és üzemeltetési költségénél, a szenny víze­ket minden kezelés nélkül, illetve csak minimális és nem kielégítő előkezelés után engedik a köz­csatornába. Ezzel végsősoron nem csak a kommu­nális szennyvíztelepet terhelik túl, hanem ezen keresztül —minthogy ez ilven körülmények között nem tud kellő hatásfokkal üzemelni — élővíz szennyezést hajtanak végre. Az ilyen módon el­követett vízszennyezés káros hatása szinte felbecsül­hetetlen, f orintban nem is lehet kifejezni. Magyarországon bármilyen eredetű szennyvíz kibocsátásának feltételeit törvény, illetve törvény­erejű rendelet szabályozza. Nevezetesen: a felszíni vízbe való bebocsátást a 40/1969. Korm. sz. ren­delet; a közcsatornába való bevezetést pedig a 2/1970. OVH. sz. utasítás szerint kell végrehajtani. A sörgyártás számos, szakaszos technológiai lépésből áll. Ezekben szinte kivétel nélkül kelet­keznek szennyvizek. Az egyes műveletek során keletkező szennyvizek jellemzőit a 3. táblázatban foglaltuk össze [3, 16]. 3. táblázat A sörgyártás «gyes műveleteinél keletkező szennyvizek jellemző alkotórészei [3] TaöA. 3. XapaKmepiibie KOMnonennm cmoiHbix eoó ßo3iiuKaioujux e pa3AU'iHbix 36enax npomeodcmea nuea Tabelle 3. Charakteristische Bestandteile der • bei den einzelnen Operationen der Bierbrauerei entstehenden Ab­wässer Eredet Jellemző alkotórészek Műve­let Cefréző kád Cellulóz, cukrok, aminosavak mosás Derítő kád Cellulóz, cukrok, gabonahull. mosás Főzőüst Komló, cukrok, cellulóz mosás Komlószűrő Komlói)iillatlék, fehérjék, cukrok n íosás Meleg sörlé Sörlé, üledék, mosólúg mosás tartály Sörlé, üledék, mosólúg Krjesztő Fehérjék, sör, élesztő, vegyszerek 11 íosás 11 i< leg tároló Sör, üledék mosás Palackozó Sör, lúgos mosófolyadók, ragasztóanyag mosás 4. táblázat Söripari szennyvíz jellemző minőségi adatai [15] TaőA. 4. Xapaianepiibie Oaniibie o ita'tecmee cmonibix eoó nueoeapeiiHOÜ npoMbiuiAeHnocmu Tabelle I. Charakteristische Gütedaten der Brauereiab­wässer pH KOI [mg/1] . . B01 5[nig/1] • Ossz. N [mg/1] Ossz. P [mg/1] Ossz. száraz­.. anyag [mg/lj Ossz. oldott­.. anyag Ossz. lebegő­anyag 5 — 8 1500—3000 1000 — 2000 30—50 10—20 1400—1500 1350—1400 50—100 A söripari szennyvíz általános minőségére jel­lemző paramétereket a 4. táblázatban mutatjuk be. Különösen erősen terhelik a befogadót az erjesz­tőkádakban és az ászoktartályokban kiülepedő és mosáskor a szennyvízbe kerülő élesztő és fehérje tartalmú üledék, a sörseprő és főleg maga az el csurgó sör; (1 m 3 sör szennyező hatása megfelel 100 m 3 átlagos összetételű szennyvíz szennyező hatásának) [4]. A szennyvíztisztítási technológiában gyakorlati értékű számnak a 15 liter szennyvíz/liter termelt-

Next

/
Thumbnails
Contents