Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

242 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Dr. Csorna J.-né és munkatársai: Regionális nedvességmérő hálózat A csapadéknak és a léghőmérsékletnek a talaj, nedvesség-változására történő hatását együttesen vizsgálva látható, hogy a fizikailag várhatóval ellentétes előjelű tényezők kiegyenlítik egymást, végeredményben jó kapcsolatot nyújtanak. Vizsgálataink során számításokat végeztünk olyan adatcsoporttal is, ahonnan a kezdeti idő­pont nedvességtartalom-összegét kihagytuk. Az így nyert kapcsolatok rosszabbak, mint az előbb le­írtak. Ez azt bizonyítja, hogy a kezdeti nedvesség­tartalom jelentősen befolyásolja a nedvességtarta­lom-változás mértékét. 3.3 Előrejelzés Az előzőekben leírt vizsgálatok alapján két­havonkénti időszakra előrejelzési egyenleteket határoztunk meg. Itt csak a március, április hóna­pokra (homokos agyag, iszap talajra és szántóföldi vegetációra) érvényes összefüggést mutatjuk be. AW = -1,02 lf m + 0,01 C h ó-0,43Cio+ 11,47 E + + 0,12 T h ü ahol a jelölések megegyeznek a 2. táblázat jelö­léseivel. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a csapadék és a léghőmérséklet előrejelzésének megbízható megoldása nélkül csak úgy lehet a fenti egyenletet használni, hogy a különböző valószínűséggel várható csapadék és léghőmérséklet behe­lyettesítésével számítjuk — a valószínűség beválása esetén — várható nedvességtartalmat. Anwendung der Daten des regionalen Feuehtigkcitsmessnetzcs für die Vorhersage des zu erwartenden Feuchtigkeitsgehalts Frau Dr. Csorna, J. —Major, P. — Molnár, Gy. Aus dem Gesichtspunkte der Landwirtschaft sind nicht nur die an der Oberfläche zusammenhängenden wasserbedeckten Flächen schädlich, sondern auch der zu hohe (oder zu niedrige) Feuchtigkeitsgehalt der Wurzelzone der Pflanzen. Es muss also die für Ausgestaltung der den Feuchtig­keitsgehalt des Bodens charakterisierenden Zeiger, bzw. für ihre Einführung und Messung bei der Feuchtigkeits­messung des Bodens gesorgt werden. Erste Aufgabe ist die Messung der in Tiefe und Zeit veränderlichen Werte des Feuchtigkeitsgehalts der Deckschicht einer umfangreichen Fläche. Zum Messen des Feuchtigkeitsgehalts (beim Betrieb des regionalen Netzes) fanden wir das Isotop-Verfahren für am besten geeignet. Bei der Auswahl der Feuclitigkeitsmcsstellen d.h. der Brunnen zur Isotop-Feuchtigkeitsmessung haben wir — die Dicke und Beschaffenheit der Deckschicht, — die landwirtschaftlichen Anbauzweige, — die Grundwassertiefe unter dem Gelände, — die Lage der bewässerten und der periodisch mit Wasser bedeckten Flächen berücksichtigt. Bei der Berücksichtigung dieser Einflüsse haben wir Typenflächen gewählt, deren Feuchtigkeitsgehalt für die Flächen mit gleichem Charakter kennzeichnend ist. Mit der Untersuchung der möglichen Verallgemeine­rung der punktartigen Feuchtigkeitsmessung haben wir bewiesen, dass die an Typenflächen erhaltenen Resul­tate auch auf andere Gebiete gleichen Charakters über­tragen werf len können. Im Becken bei Győr haben wir ein regionales Feucli­tigkeitsmessungs-Netz erstellt, das soit April 1973 re­gelmässig funktioniert. Die Messergebnisse werden mit Elektronenrechner aufgearbeitet und dem Auftragge­ber auf einer Karte mitgeteilt. Es wurden Korrelationsuntersuchungen durchge­führt für die Bestimmung der Zusammenhänge zwi­schen Bodenfeuchtigkeitsgehalt und den auf diese wirkenden Faktoren. Wir haben festgestellt, dass eine entsprechende Bezie­himg zwischen der Feuchtigkeitsänderung, dem Nieder­schlag, der Lufttemperatur und dem Bodentyp vor­findbar ist. A lefolyás szabályozása dombvidéki víztározókkal Észak-Magyarországon Tudományos ülés Miskolcon, 1975. november 20-án A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete a fenti tárgykörben tudományos ülést tartott. Balázs László előadásában a lefolyás-szabályozás víz­készletgazdálkodási jelentőségével foglalkozott. Szólott a lefolyási tényező befolyásolásának szerepéről és ennek sokoldalú összetett műveleteiről. Kiemelten vizsgálta a felszíni víztározás szerepót. Ismertette az Észak-Magyar­országon eddig megépült, tervezett vagy előkészítendő tározók feltárt adatait. Stéfán Márton a víztározás Észak-Magyarország víz­gazdálkodására gyakorolt hatásáról tartott előadást. Elemezte a határmenti helyzetből adódó vízgazdálko­dási sajátosságokat. Kiemelte a külországi tározóknak a nagy- és kisvízi hozamokra gyakorolt hatását. Foglal­kozott az elpárolgó víz tarozásának kérdéseivel is. Fel­hívta a figyelmet az önálló vízgyűjtővel nem rendelkező, de topográfiailag előnyös tározókkal, és a hidraulikus energiai tározókról. Cseh Péter hozzászólásában az ivóvíz tározás vízmi­nőségi problémáival foglalkozott. Részletesen szólott a szervesanyag termelődés visszaszorításának és a víz­minőség romlás elleni védekezésnek műveleteiről. Pél­dát említett a Lázbérci víztározónál alkalmazott víz­minőségvédelmi módszerekről. Dr. Varga István a mezőgazdasági és ipari víztározás vízminőségi problémáit említette hozzászólásában. Az ipar ós a mezőgazdaság, valamint a bányászat által okozott szennyeződéseket ismertette. Hivatkozott a gyöngyösoroszi tározóknál az ércbányázat ós ércdúsító­ipar által okozott szennyeződésekre. A szakosított állat­tartási foszfor- és nitrogén-vegyületes szennyeződések említése- mellett a tározók eutrofizálódására is kitért. Markó Jenő a Bódva-völgyi víztározási lehetőségek jelentőségót emelte ki hozzászólásában. A tározás idő­szerűségét a bódvai és a vízátvezetésekkel érintett szom­szédos vízgazdálkodási egységek vízkószlet-kihasznált­sági helyzetével emelte ki. Szakács Sándor a külföldi víztározók hazai viszonyokra gyakorolt hatását taglalta hozzászólásában. Kimutatta, hogy az árvíz csökkentésre és a kis vízhozamok növelé­sére vonatkozóan kedvező változások remólhetők. Pados Imre hozzászólása a víztározás árvizcsúcs­csökkentő hatásával foglalkozott. Szólott a kizárólag vízkárelhárítást szolgáló ós a több célú tározók árvíz­csúcs-csökkentő hatásáról. Hivatkozott a Tarna menti viszonyokra. A töltéserősítések helyett is ajánlotta a tározók építését, árvízvédelmi célokból. A tudományos ülést három hetes kiállítás követte. A kiállítás makettjei a Köszörű-völgyi, a Csó-réti, a Lázbérci, a Bódva-völgyi (Perkupái J és a Rakacai terve­zett, meglevő, vagy részben meglevő víztározókat mu­tatták be. További képek mutatták be a meglevő táro­zókat és műtárgyaikat. Markó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents