Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
242 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Dr. Csorna J.-né és munkatársai: Regionális nedvességmérő hálózat A csapadéknak és a léghőmérsékletnek a talaj, nedvesség-változására történő hatását együttesen vizsgálva látható, hogy a fizikailag várhatóval ellentétes előjelű tényezők kiegyenlítik egymást, végeredményben jó kapcsolatot nyújtanak. Vizsgálataink során számításokat végeztünk olyan adatcsoporttal is, ahonnan a kezdeti időpont nedvességtartalom-összegét kihagytuk. Az így nyert kapcsolatok rosszabbak, mint az előbb leírtak. Ez azt bizonyítja, hogy a kezdeti nedvességtartalom jelentősen befolyásolja a nedvességtartalom-változás mértékét. 3.3 Előrejelzés Az előzőekben leírt vizsgálatok alapján kéthavonkénti időszakra előrejelzési egyenleteket határoztunk meg. Itt csak a március, április hónapokra (homokos agyag, iszap talajra és szántóföldi vegetációra) érvényes összefüggést mutatjuk be. AW = -1,02 lf m + 0,01 C h ó-0,43Cio+ 11,47 E + + 0,12 T h ü ahol a jelölések megegyeznek a 2. táblázat jelöléseivel. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a csapadék és a léghőmérséklet előrejelzésének megbízható megoldása nélkül csak úgy lehet a fenti egyenletet használni, hogy a különböző valószínűséggel várható csapadék és léghőmérséklet behelyettesítésével számítjuk — a valószínűség beválása esetén — várható nedvességtartalmat. Anwendung der Daten des regionalen Feuehtigkcitsmessnetzcs für die Vorhersage des zu erwartenden Feuchtigkeitsgehalts Frau Dr. Csorna, J. —Major, P. — Molnár, Gy. Aus dem Gesichtspunkte der Landwirtschaft sind nicht nur die an der Oberfläche zusammenhängenden wasserbedeckten Flächen schädlich, sondern auch der zu hohe (oder zu niedrige) Feuchtigkeitsgehalt der Wurzelzone der Pflanzen. Es muss also die für Ausgestaltung der den Feuchtigkeitsgehalt des Bodens charakterisierenden Zeiger, bzw. für ihre Einführung und Messung bei der Feuchtigkeitsmessung des Bodens gesorgt werden. Erste Aufgabe ist die Messung der in Tiefe und Zeit veränderlichen Werte des Feuchtigkeitsgehalts der Deckschicht einer umfangreichen Fläche. Zum Messen des Feuchtigkeitsgehalts (beim Betrieb des regionalen Netzes) fanden wir das Isotop-Verfahren für am besten geeignet. Bei der Auswahl der Feuclitigkeitsmcsstellen d.h. der Brunnen zur Isotop-Feuchtigkeitsmessung haben wir — die Dicke und Beschaffenheit der Deckschicht, — die landwirtschaftlichen Anbauzweige, — die Grundwassertiefe unter dem Gelände, — die Lage der bewässerten und der periodisch mit Wasser bedeckten Flächen berücksichtigt. Bei der Berücksichtigung dieser Einflüsse haben wir Typenflächen gewählt, deren Feuchtigkeitsgehalt für die Flächen mit gleichem Charakter kennzeichnend ist. Mit der Untersuchung der möglichen Verallgemeinerung der punktartigen Feuchtigkeitsmessung haben wir bewiesen, dass die an Typenflächen erhaltenen Resultate auch auf andere Gebiete gleichen Charakters übertragen werf len können. Im Becken bei Győr haben wir ein regionales Feuclitigkeitsmessungs-Netz erstellt, das soit April 1973 regelmässig funktioniert. Die Messergebnisse werden mit Elektronenrechner aufgearbeitet und dem Auftraggeber auf einer Karte mitgeteilt. Es wurden Korrelationsuntersuchungen durchgeführt für die Bestimmung der Zusammenhänge zwischen Bodenfeuchtigkeitsgehalt und den auf diese wirkenden Faktoren. Wir haben festgestellt, dass eine entsprechende Beziehimg zwischen der Feuchtigkeitsänderung, dem Niederschlag, der Lufttemperatur und dem Bodentyp vorfindbar ist. A lefolyás szabályozása dombvidéki víztározókkal Észak-Magyarországon Tudományos ülés Miskolcon, 1975. november 20-án A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete a fenti tárgykörben tudományos ülést tartott. Balázs László előadásában a lefolyás-szabályozás vízkészletgazdálkodási jelentőségével foglalkozott. Szólott a lefolyási tényező befolyásolásának szerepéről és ennek sokoldalú összetett műveleteiről. Kiemelten vizsgálta a felszíni víztározás szerepót. Ismertette az Észak-Magyarországon eddig megépült, tervezett vagy előkészítendő tározók feltárt adatait. Stéfán Márton a víztározás Észak-Magyarország vízgazdálkodására gyakorolt hatásáról tartott előadást. Elemezte a határmenti helyzetből adódó vízgazdálkodási sajátosságokat. Kiemelte a külországi tározóknak a nagy- és kisvízi hozamokra gyakorolt hatását. Foglalkozott az elpárolgó víz tarozásának kérdéseivel is. Felhívta a figyelmet az önálló vízgyűjtővel nem rendelkező, de topográfiailag előnyös tározókkal, és a hidraulikus energiai tározókról. Cseh Péter hozzászólásában az ivóvíz tározás vízminőségi problémáival foglalkozott. Részletesen szólott a szervesanyag termelődés visszaszorításának és a vízminőség romlás elleni védekezésnek műveleteiről. Példát említett a Lázbérci víztározónál alkalmazott vízminőségvédelmi módszerekről. Dr. Varga István a mezőgazdasági és ipari víztározás vízminőségi problémáit említette hozzászólásában. Az ipar ós a mezőgazdaság, valamint a bányászat által okozott szennyeződéseket ismertette. Hivatkozott a gyöngyösoroszi tározóknál az ércbányázat ós ércdúsítóipar által okozott szennyeződésekre. A szakosított állattartási foszfor- és nitrogén-vegyületes szennyeződések említése- mellett a tározók eutrofizálódására is kitért. Markó Jenő a Bódva-völgyi víztározási lehetőségek jelentőségót emelte ki hozzászólásában. A tározás időszerűségét a bódvai és a vízátvezetésekkel érintett szomszédos vízgazdálkodási egységek vízkószlet-kihasználtsági helyzetével emelte ki. Szakács Sándor a külföldi víztározók hazai viszonyokra gyakorolt hatását taglalta hozzászólásában. Kimutatta, hogy az árvíz csökkentésre és a kis vízhozamok növelésére vonatkozóan kedvező változások remólhetők. Pados Imre hozzászólása a víztározás árvizcsúcscsökkentő hatásával foglalkozott. Szólott a kizárólag vízkárelhárítást szolgáló ós a több célú tározók árvízcsúcs-csökkentő hatásáról. Hivatkozott a Tarna menti viszonyokra. A töltéserősítések helyett is ajánlotta a tározók építését, árvízvédelmi célokból. A tudományos ülést három hetes kiállítás követte. A kiállítás makettjei a Köszörű-völgyi, a Csó-réti, a Lázbérci, a Bódva-völgyi (Perkupái J és a Rakacai tervezett, meglevő, vagy részben meglevő víztározókat mutatták be. További képek mutatták be a meglevő tározókat és műtárgyaikat. Markó Jenő
