Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Dr. Csoma Jánosné–Major Pál–Molnár György: Regionális nedvességmérő hálózat adatainak felhasználása a várható nedvességtartalom előrejelzésére

Dr. Csorna J.-né és munkatársai: Regionális nedvességmérő hálózat Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. 241 — a két nedvességmérés között eltelt időszak (továbbiakban a vizsgált időszak) csapadékösszege (Chö)> általában 1 havi csapadék, — a vizsgált időszak utolsó tíz napjának csapadékösszege (C

1

0), — a vizsgált időszak csapadékos és összes napjának arányszáma (E). b) A talajnedvesség kiadási oldatát a léghőmérsék~ let határozza meg. Számításainkban ezt a vizsgált időszak napi középhőmérsékleteinek összegével vettük figyelembe. c) A nedvesség kiadási és bevételi oldalát a vegetáció befolyásolja. A regionális talajnedvességmérő hálózat feladatát szem előtt tartva a szántó kategórián belül nem tettünk különbséget a különböző növényfajták között. A vegetáció fejlődését és ennek következtében az evapotranszspiráció mértékének változását úgy vettük figyelembe, hogy áprilistól-októberig kéthavonként szétválasztottuk az adatcsoportokat. d) A nedvességtartalom kiadási és bevételi oldalát egyaránt befolyásoló talajfajtát úgy vettük figyelembe, hogy a korrelációs számítás adatait csak az azonos talajfajtán végzett észlelésekből állítottuk össze. Itt kell megjegyeznünk, hogy a rövid észlelési idősorok (rendszeres észlelés a kisalföldi regionális nedvességmérő hálózaton csak 1973 áprilisa óta folyik) miatt csak a legtöbb mérési ponttal rendelkező homokos agyag, iszap talaj adataival tudtunk számításokat végezni. 3.2 A többváltozós lineáris korrelációs vizsgálatok Számításainkat az Egyetemi Számítóközpont által a RAZDAN-3 típusú elektronikus számítógépre készített, a több változós lineáris kapcsolatokat feltáró programmal végeztük el. Vizsgálataink során több változat kapcsolatait kiszámítottuk, azért, hogy minél jobban megismerjük az egyes tényezők közötti összefüggéseket. A többváltozós lineáris korrelációs számításokat a 0—60 és a 60—120 cm-es rétegekre külön-külön elvégeztük. A korrelációs számításaink során függő változónak a vizsgált időszak nedvességtartalom változását vettük, független változóknak pedig a kezdeti időpont mért nedvességtartalom összegét és a 3.1 a, valamint a 3.1 b pontokban leírt tényezőket választottuk. A kezdeti időpont nedvességtartalmát azért vontuk be a kapcsolatba, hogy az azonos elnevezésű talajokon belül fennálló inhomogenitás miatt a talaj szívóképességére jellemző tényező is szerepeljen a számításokban. A 60—120 cm-es réteg adatai között — a szeptemberi, októberi adatokat kivéve — nagyon gyenge a kapcsolat (3. táblázat). Ezt a gyenge kapcsolatot a talajvíz kapilláris zónájának zavaró és egyenlőre figyelembe nem vett határa okozza. Továbbiakban a 0—60 cm-es talajréteg adataival végzett vizsgálat eredményeit mutatjuk be (2. táblázat). A vegetáció hatása miatt szétválasztott öt időszak többszörös korrelációs tényezője jelentősen eltér egymástól. Ennek a következő magyarázata van. A szeptember-októberi adatok kapcsolata a legjobb (r= 0,949). Ez azért van, mert akkorra a szántóföldi növényeket már betakarították, tehát a vegetáció hatása már jelentéktelen. A következő a március-áprilisi adatok kapcsolata (/• = 0,841). Ebben az időszakban is kicsi a vegetáció hatása, de már észrevehető. A nyári (május-június és július-augusztus) hónapok adatai az előzőeknél rosszabb kapcsolatot tártak fel (r = 0,702—0,747), ami a vegetáció hatásának jelentőségét mutatja. A téli (november-február) időszak kapcsolata szintén gyenge (r— 0,742), aminek két oka is lehet. Első az, hogy a csapadék adatokat hótakaró esetén a csapadékmérővel mért csapadékból, nem pedig az olvadás során keletkező olvadékvízzel vettük figyelembe. (Hó adatok nem álltak rendelkezésünkre.) Másik ok az lehet, hogy a kapcsolatban nem szerepel a talajfagy. (Igaz, hogy a léghőmérsékletben burkoltan szerepel, de az nem látszik elégségesnek.) A következőkben vizsgáljuk meg a nedvességtartalom változására ható tényezőket. A kezdeti időpont nedvességtartalom-összege a március-április időszakot kivéve negatív kapcsolatot reprezentál. Ez azt jelenti, hogy a talaj kezdeti nedvességtartalmával fordítottan arányos a változás mértéke, ami a fizikai folyamat szempontjából vizsgálva helyes. Március-április hónapban jelentkező pozitív kapcsolat valószínű, hogv a talajvízállás, vagv a felszíni elöntés, vagv a kettő együttes hatását tartalmazza. A csapadék mértékét jellemző három tényezőt együtt vizsgálva (C7,

0, C

h

ó, E) látható, hogy általában a csapadék és a csapadékos napok arányának növekedésével nő a nedvességtartalom. A fizikailag várhatóval ellentétes kapcsolatot mutató időszakokban a léghőmérséklet is negatív értéket ad. Ez az összefüggés arra késztetett minket, hogy megvizsgáljuk a léghőmérséklet és a csapadék közötti kapcsolatot is. Nagyon érdekes összefüggést tártunk fel. Egyes esetekben még a 0,9-es értéket is eléri a korrelációs együttható. A léghőmérséklet növekedésével nő a vizsgált időszak csapadékösszege. Annak ellenére, hogy ez ellentétes a fizikailag várható összefüggéssel, esetünkben mégis természetes, mivel különböző számú (20—40 között) napból áll a vizsgált időszak, a léghőmérséklet-összeg és a csapadékösszeg növekedése is elsősorban a napok számától függ. A vizsgált időszak utolsó tíz napjának csapadékösszege és a léghőmérséklet között már negatív kapcsolat található, amely megegyezik a fizikailag várható összefüggéssel. Novembertől-áprilisig terjedő időszakban a léghőmérséklet növekedésével nő, míg a többi hónapban csökken a csapadékos napok aránya. (Ez fizikailag is helyes, mert nyáron általában, a magasabb hőmérsékletű tűző napsütéses — napokon jelentkeznek a heves záporok, zivatarok.)