Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
6. szám - Dr. Csoma Jánosné–Major Pál–Molnár György: Regionális nedvességmérő hálózat adatainak felhasználása a várható nedvességtartalom előrejelzésére
240 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Dr. Csorna J.-né és munkatársai: Regionális nedvességmérő hálózat A mérési eredmények reprezentativitási vizsgálatai az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Egy nagyobb táblán belül, egy alkalmasan elhelyezett nedvességmérési pont, jellemző lehet az egész táblára. 2. Regionális hálózat számára elegendő, ha a növényzetet csupán szántó és erdő kategóriára bontjuk. 3. Egymástól távoli területek mérési eredményei csak akkor hozhatók egymással kapcsolatba, ha talajuk, növényzetük, talajvizük stb. szerint azonos típusúak, llven területekre, az egyik területen mért nedvességtartalmak, a csapadék és hőmérsékleti viszonyok különbözőségének figyelembe vételével, átvihetők a másikra. 2. A hálózat üzemeltetése és adatszolgáltatás 1972—73 folyamán elkészítettünk egy regionális talaj nedvességmérő hálózatot a győri medencében és 1973 áprilisa óta rendszeresen mérjük a talaj nedvességtartalmát. A mérési eredményeket elektronikus számítógéppel dolgoztatjuk fel. A computer az 1. táblázaton látható formában adja meg a számítás eredményeit. A táblázatban szerepel az összes felhasznált alapadat, valamint a nedvességmérésből kiszámítható eredmény. A computer számítási eredményeit egy térképen rögzítjük, hogy jó áttekintést nyújtson a terület nedvességállapotáról. Belvizes időszakban nagyon fontos az egyes területek átlagos nedvességtartalmának gyors meghatározása. Ennek érdekében számítási módszert dolgoztunk ki, amellyel az egyes vízgyűjtők nedvességállapota meghatározható. 3. A várható nedvességtartalom meghatározása 3.1 A talaj nedvességtartalmát befolyásoló tényezői: A talaj nedvességtartalmának változását — a meteorológiai, a vegetációs stb. tényezők hatásaként — a beszivárgási és a párolgási folyamatok szabályozzák. Egy adott pont nedvességtartalom változására ható tényezőket már részletesen ismertettük. A következőkben ismertetésre kerülő vizsgálatainkban csak a következő négy jellemzőt vettük figyelembe: — csapadék, — léghőmérséklet, — vegetáció és — talajfajta. Bemutatjuk azokat a vizsgálatokat, amelyeket a talajnedvességtartalom változása előrejelzési lehetőségének meghatározása érdekében végeztünk. A talajnedvesség változását befolyásoló négy fő tényezőt a következők szerint vettük figyelembe: a) A csapadék a talajnedvesség bevételi oldalát képezi. Számításainkban az alábbi három tényezővel jellemeztük: 2. táblázat 0—00 cm-es réteg nedvességtartalom összegének változása és a meteorológiai tényezők közötti összefüggés (5 független változós korrelációs vizsgálat) XI —II. III — IV. V—VI. VII—VIII. IX —X. Többszörös korr. egyh Standard hiba [mm] Parciális korrelációs együtthatók AW-Wm A W-C w AW C M AW-E AW-TM 0,742 6,6 — 0,530 — 0,279 0,450 0,459 0,149 0,841 3,4 0,296 — 0,356 0,041 0,471 0,252 0,702 16,3 — 0,174 0,509 0,426 0,056 —0,1 13 0,747 7,5 — 0,526 0,634 — 0,041 -0,581 0,099 0,949 8,9 — 0,199 0,331 0,870 — 0,402 — 0,481 ahol AW [mm] — a talajnedvesség változása a vizsgált időszak alatt. IVm [mm] — a talaj nedvességtartalma a vizsgált időszak elején. C 1 0 [mm] — a vizsgált időszak utolsó 10 napjának csapadékösszege. Chó [mm] — a vizsgált időszak csapadékösszege. E — a vizsgált időszak csapadókos ós összes napjainak hányadosa. Thú [ C] — a vizsgált időszak napi átlaghőmérsékleteinek összege. 3. táblázat 60 —120 cm-es réteg nedvességtartalom összegének változása és a meteorológiai tényezők közötti összefüggés (5. független változós korrelációs vizsgálat) XT — II. III — IV. V—VI. VII-VIII. 0,497 0,581 0,564 0,551 6,8 4,6 12,1 11,1 0,065 0,361 — 0,266 —0,245 0,107 —0,623 0,031 0,196 — 0,317 — 0,415 0,347 — 0,078 0,335 0,627 0,075 -0,378 0,281 0,197 — 0,021 0,036 IX —X. Többszörös kori', egyh Standard hiba [mm] Parciális korrelációs együtthatók AW — \V m > . AW—C 1 0 AW-Cw, AW—E AW-T M A jelölések megegyeznek a 2. táblázatéval. 0,951 2,9 0,756 0,864 0,196 0,200 0,375
