Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
5. szám - Dr. Herodek Sándor–Dr. Tamás Gizella: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása
Dr. Hcrodek S. —Dr. Tamás G.: A fitoplankton tömege Hidrológiai Közlöny 197 fi. 5. sz. 227 tehát nem mutatkozott különbség a Keszthelyiöböl javára. Most a Keszthelyi-öböl évi termelése nyolcszor, maximális napi termelése huszonháromszor múlja felül a tihanyi értéket, ami a rohamos eutrofizáció megdöbbentő példája. A Keszthelyiöböl éves termelése csak a legsúlyosabban hipertróf tavakéhoz hasonlítható. Az állandó vízszíneződés és az egymást váltó vízvirágzások máris rontják a víz fürdőzésre való alkalmasságát. Ebben a medencében az intézkedések máris megkéstek, és véleményünk szerint 5 éven belül meg kell valósítani a víz védelmét, tehát harmadik fokig tisztítani Keszthely szennyvizét, dönteni a Kis-Balaton visszaállításáról, és ha a terv megvalósítható, ezen az időn belül meg is kell valósítani. A Szigligeti medence közepén fél éve folytatjuk a méréseket. Ezek eredményeit a teljes évi vizsgálat után szeretnénk részletesen közölni. Éppen az intézkedések sürgőssége miatt azonban már most megjegyezzük, hogy ezen a területen is töbször, még novemberben is találkoztunk vízvirágzással, az elsődleges termelés a tihanyi többszörösére emelkedett, a medence a hipertrófiába való átmenet állapotában van. Itt öt éven belül kellene a befolyó vizeket megtisztítani, hogy ne jusson a medence a Keszthelyi-öbölhöz hasonló állapotba. A Balaton nyugati medencéiben, melyekbea mezőgazdasági szennyezést szállító vizek zöme ömlik, sokkal magasabb a fitoplankton termelése, mint a településekkel sűrűn körülvett keleti medencében. összefoglalás Tihanynál 1972—73-ban és Keszthelynél 1973— 74-ben egy éven keresztül vizsgáltuk a Balatonban a megvilágítást, a fitoplankton összetételét, tömegét és 1 4C módszerrel az elsődleges termelést. Tihanynál a víz átlátszóságát a fenékről felkavart üledék mennyisége szabja meg, ezért az időjárástól függ, és nagyon változékony. A fitoplanktonban általában a kovamoszatok uralkodnak, nyáron pedig egy barázdásmoszat, a Ceratiuin hirundinella. Hét év alatt az algák tömege a négyszeresére emelkedett, és nyáron elérte az 5 g élősúly • m _ 3-t. A fotoszintézis mélységi megoszlása a víz átlátszóságának megfelelően nagyon változékony volt, viharban a legfelső, hosszú szélcsöndben pedig a legalsó mintában mutatott maximumot. A fitoplankton termelése 1961-hez képest csak mérsékelten változott. Az éves elsődleges termelés itt 96 g C-in~ 2 volt, ami az enyhén eutróf tavak termelésének felel meg. Keszthelynél már az algák mennyisége szab határt a fény áthatolásának. Tavasszal és nyáron itt az alsó egyméteres vízrétegben a megvilágítás alacsonyabb, mint a felszíni érték 1%-a. Az algák okozta fényhiánnyal magyarázzuk, hogy 1973-ban már nem alakult ki a Keszthelyi-öböl mély vizében a korábbi évekre jellemző hinárerdő. A planktonban olyan kékmoszat (Aphanizomenon flosaquae, Anabaena spirodes) és ostorosmoszat (Euglena oxyuris) fajok is tömegesek, amelyek az eutrofizálódást bizonyítják. Az algák tömege nyáron elérte a 13 g-m~ 3-t. Az algák önárnvékolása miatt az elsődleges termelés maximuma követ i kezetesen a 25 cm mélyen levő felszíni mintában volt, a 2 m mélyen levő mintában pedig már nincs nettó termelés. Az évi elsődleges termelés 830 g C-m~ 2, ami a legtermékenyebb hipertróf tavakénak felel meg. 1961 óta a Keszthelyi-öböl elsődleges termelése nagyságrendnyit nőtt. A Balatont fenyegető legközvetlenebb veszély az algák túlszaporodása. Védekezni csak a tápanyagok vízbe jutásának megakadályozásával lehet. A Keszthelyi-öböl esetében azonnali intézkedésekre van szükség. A keleti medence esetében indokoltnak tartjuk a körcsatorna 15 éven belüli meg valós ítását. Köszönet Munkánkat a Balatonon Dobás Gyula és Báthory István hajóvezetők, a laboratóriumban Horváth Borbála asszisztensnő segítették. Ügyes és segítőkész munkájukat melegen köszönjük. IRODALOM [ 1] Ohle W. (1955): 1 )ie Ursachen der rasanten Seeneutrophierung. — Verh. Internat. Verein. Limnol. 12, 373—382. [2] Edmondson W. T (19(i8): Water-quality management and lake eutrophication : The Lake Washington ease. — In: Water resources management and public policy. University of Washington Press, Seattle, 139—178. [3] Malinesen H. (1971): Summer maxima of algae and eutrophication. — Mitt. Internat. Verein. Limnol. 19, 161—181. [4] Björk S. (1972): Swedish lake restoration program gets results. — AMBIO 1, 153—165. [5] Rodhe W. (1969): Crystallization of eutrophication concepts in Northern Europe. — In: Eutrophication: causes, consequences, correctives. Proceedings of a Symposium. National Academy of Sciences, Washington D. 0. [6] Steeinann Nielsen E. (1952): The use of radioactive carbon (C 1 4) for measuring organic production in the sea. — .7. Cons. Int. Explor. Mer 18, I 17—140. [7] Entz 0., Kottász ./., Sebestyén O. (1937): Quantitative Untersuchungen am Bioseston des Balatons. —Magyar Biol. Kut. Int. Munkái 9, 73—153. [8] Sebestyén 0., Török I'., Varga L. (1951): Mennyiségi plant.ontanulmányok a Balatonon. — Annál. Biol. Tihany 20, 69—125. [9] Sebestyén 0. (1953): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. II. Évtizedes változások. — Annál. Biol. Tihany 21, 63—89. [10] Sebestyén 0. (1954): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. III. Pelagikus Dinoflagellaták biomasszája. (Módszertani tanulmány) — Anna!. Biol. Tihany 22, 185—197. [11] 'Tamás O. (1955): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. VI. A negyvenes évek fitoplanktónjának biomasszája. — Annál. Biol. Tihany 23, 95—109. [12] Tamás O. (1967): Horizontale Plankton-Untersuchungen im Balaton. V. Über das Phytoplankton des Sees auf Grund der im Jahre 1965 geschöpften und Netzfilterproben. — Annál. Biol. Tihany 34, I 9 I —23 I . [13] Tamás (1. (1969): Horizontal plankton investigations in Lake Balaton. VII. On the phytoplankton of Lake Balaton, based on scooped samples and filtrates taken in 1966. — Annál. Biol. Tihany 36, 257-^—292. [14] Tamás G. (1972): Horizontal plankton studies in Lake Balaton, based on scooped samples and filtrates taken in 1967. — Annál. Biol. Tihany 39, 151 — 188. [15] Tamás 0. (1974): The biomass changes of phyt.oi plankton in Lake Balaton during the 1960s. — I Annál. Biol. Tihany 41 , 323—342.
