Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Dr. Herodek Sándor–Dr. Tamás Gizella: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása

Dr. Hcrodek S.

—Dr. Tamás G.: A fitoplankton tömege Hidrológiai Közlöny 19

7fi. 5. sz. 225 M TIHANY W72-1973 •^Í^IV.5. f/K 18 V 2 v.16. /vt.13 10 10 10 10 10 10 i^vtn ( " "vii.ii f^Í/1.27. I 10 ' 10 ' 20 ' 30 ' 40 ' ' 10 ' 20 ' 10 ' 20 f^Vtit.24. \ IX. 7. / IX. 28. / X12. / X.26. 10 10 10 ' 10 10 ' 10 ^XI28. i r—i— ) / XII. 28. 1.17. 1.31. 11.19. > ,./ 111.1. /111.15. 10 10 11129. ug C/titer/óra 10 [m] KES7THELY 1973-1974 / I J — { VI. 4 Vi 21. \ VII.5. r" vn. 19. 200 200 200 200 400 BOO 800 1000 vm. 2. VIII. 16. VI

II. 30. IX. 13. 200 WO 600 200 400 600 200 400 200 400 / ) ^ / J ( X.18. ' XI. 15. //. 21 111.19. IV. 17. 200 200 200 200 200 200 Mff C/tiler/óra vi. 5. 200 2. /ihm. A fitoplankton termelésének függőleges megoszlása Keszthelynél l. ábra. A fitoplankton termelésének függőleges in egaszláaa Ti ha nynál viharban, amikor az alsóbb rétegek termelése csökken, ősszel a termelés jelentősei) csökken, azonban kevésbé, mint a fitoplankton tömege. Hóval fedett jég alatt (I. 17) a termelés minimálisra esett a fényhiány miatt, hómentes jég alatt viszont (i. 31) az őszihez hasonló termelést találtunk/ A termelés március közepére elérte azt a szintet, amit előző év áprilisában mértünk. Szemben a tihanyi helyzettel Keszthelynél júliusaugusztusban a termelés hatalmas csúcsot mutatott, és erre a két hónapra esik az egész évi elsődleges termelés kétharmada. A termelés még szeptember közepén is viszonylag magas, 3,0 g C • m~

2 • • nap1 volt, október közepén viszont egy hideg viharban már csak 0,1 g C • m~

2 • nap

_

1-et mértünk. Később a termelés emelkedett, és magasabb volt mint az azonos évszakban Tihanynál mért értékek, de nagyságrenddel elmaradt a nyári csúcstól. Az alapterületre számított termelés évi alakulását mutató görbék alatti területből számítva az évi termelés Tihanynál 96 g C-m~

2, Keszthelynél 830 g C • m~

2. Űgv számolva, hogy az élősúly a széntartalom tízszerese, azt is mondhatjuk, hogy egy év alatt Tihanynál !)0, Keszthelynél 830 <i alga termett hektáronként. Megbeszélés A Balaton ökológiai rendszerének energiabevétele a lebegő algák, a fenéklakó algák, a parti öv növényeinek fotoszintéziséből, és a befolyó vizek szervesanyag hozamából tevődik össze. A Keszthelyi-öbölben mért termelést extrapolálva az öböl 36 km

2 területére évi 29 880 tonna szenet, a Tihanynál mért termelést extrapolálva a fennmaradó 564 kin

2-re évi 54 144 tonna szenet kapunk. Az egész tó fitoplanktonja tehát egy év alatt 84 025 tonna szenet épít szerves vegyületeibe, ami 8,4 • 10

1

4 cal napfényenergia megkötését je0,6 0,6 & OÁ j-flí 'U? 0,1 A f- -j j í •— J\ -ii I i . r A f \ /\ V. v i / 1 r r T M y — — 1972 1973 3. libra. A fitoplankton alapterületre vonatkoztatott éves termelési ciklusa Tihanynál ^ V V -— \ -— \ / V > V Vi VII. II. IX. 1973 X. V. XII. I. II. III. IV. 1971, t. ábra. A fitoplankton alapterületre vonatkoztatott éves termelés, ciklusa Keszthelynél lenti. Mivel folyamatban levő méréseink szerint a szigligeti szakasz termelése magasabb a tihanyinál, ezt az értéket felfelé kell helyesbítenünk. A fenék lakó algák szervesanyag termelése, ha nincs jég, elhanyagolható, hómentes jég alatt viszont a jól megvilágított aljzaton Tihanynál a plankton nyári termeléséhez hasonló fotoszintézist mértünk [28]. Az évi bentikus elsődleges termelés a plankton termelésének 10—20 százalékára tehető. A hinaras sűrű területein 0,3—1,3 kg élősúlyú hinarat (Potamogeton perfoliatus) találtak [29, 30]. A hinár súlyának 7 százaléka szerves anyag