Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
5. szám - Dr. Herodek Sándor–Dr. Tamás Gizella: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása
222 Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. Dr. Herodek S.—Dr. Tamás C.: A fitoplankton tömege A fitoplankton biomasszája IV. IV. V. V. V. VI. VI. VII. VII. VIII. VIII. 5. 18. 2. 16. 31. 13. 27. 11. 27. 10. 24. Gyanophyta Microcystis flos-aquae — — — — — — 86 — — 257 — Aphanizoinenon flos aquae —* — 3 6 32 56 Egyéb 35 3 33 33 20 7 139 119 145 103 17 Összesen 35 3 33 33 20 7 225 122 151 392 73 Eugleno phyla Összesen 45 — 13 3 21 36 87 46 20 34 76 l'yrrophyta Crvptoinonas erosa — — 3 — — 34 48 43 129 47 1 Ceratium hirundinella 2 16 21 26 29 138 147 341 1022 840 234 Peridiniuin inconspieuum 134 — 7 4 2 Egyéb 222 38 182 86 19 Összesen 2 16 24 26 29 172 551 422 1340 977 256 Chrysophyta Chromulina sp 5 — — 1 113 89 57 46 165 108 56 Amphora ovális 104 37 46 27 20 9 45 87 33 — 9 Cyclotella bodanica 1898 2005 1544 592 1218 2255 1934 558 335 93 223 (1 ocellata 541 443 200 90 254 458 384 125 62 10 62 C. quadriiuncta 210 71 111 1 6 50 129 — — — — Cymatopleura elliptica 32 114 30 19 18 34 25 36 58 — — C.solea 230 10 12 5 7 2 6 158 29 — — Diploneis elliptica — — — — — — — — — — — Melosira granulata 2 18 — 21 86 242 316 1257 310 1 74 Navicula gracilis 6 — — 4 — — 26 284 22 — — 1 14 35 Nitzschia aeicularis 684 292 51 17 11 2 15 42 7 — 7 N. amphibia — — — 27 13 4 5 110 29 6 25 N.hungarica 45 47 62 92 30 — 37 226 40 — — N. sigmoid ca 52 14 43 36 19 7 2 146 41 — 35 Surirella robusta var. splendida 4 — 32 30 73 27 113 1072 786 — — S. turgida 4 1 30 — — — 189 229 20 — — Egyéb .. 133 71 134 280 176 52 171 431 146 52 135 Összesen 4064 3123 2330 1242 2044 3231 3454 4807 2083 270 626 Chlorophyta Closterium aciculare 2 5 22 134 17 • 5 60 412 160 Oocystis solitaria 39 11 37 20 49 140 26 — 54 13 40 Egyéb \ 54 44 34 21 84 70 108 178 99 69 92 Összesen 93 57 71 46 155 344 151 183 213 494 292 Összes alga 4239 3199 2471 1350 2269 3790 4468 5580 3807 2167 1323 [g/m 1] 14,8 11,2 8,6 4,7 7,9 13,3 15,6 19,5 13,3 7,6 4,6 (1. ábra). A leggyakrabban a felszínen a túl erős megvilágítás fénygátlást okoz, 1 vagy 2 m mélyen alakul ki a maximum, és 3 m mélyen már jelentősen kisebb a fotoszintézis intenzitása a fényhiány miatt. Erős viharban és hóval fedett jég alatt viszont a legfelső mintában, hosszú szélcsönd idején és a hómentes jég alatt pedig a legalsó mintában találtuk a legmagasabb termelést. Összesen öt alkalommal találtuk a maximumot 25 cm mélyen, 10 alkalommal 1 m mélyen, 6 alkalommal 2 m mélyen és 3 alkalommal 3 m mélyen. Éves átlagban 3 m mélyen az algák feleannyi szenet építettek szervezetükbe, mint egy méter mélyen. Az algák tömegét tekintve éves átlagban az egyes vízmélységek között nem mutatkozott különbség [18]. A Keszthelyi-öbölben a fitoplankton fotoszintézise annyival intenzívebb, hogy a vertikális termelési profilok ábráján (2. ábra) a léptéket a tihanyihoz képest huszadrészére kellett csökkenteni. A megváltozott optikai viszonyoknak megfelelően az ábrák alakja egyöntetűbb lett. A vizsgált 15 nap közül 12 napon volt a maximum 25 cm-en és 3 napon 1 m mélyen. A fotoszintézis
